A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény deklarált célja, hogy a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek. A törvény célja továbbá, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek életük során. A jogszabály abból a felismerésből indul ki, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén javul az életvitel minősége, az állam – a törvény keretei között – mindenkinek megadja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot. E kívánalmaknak megfelelően a törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét. A törvény szerves egységet alkot a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénnyel (Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénnyel (Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénnyel (Ftv.). A felnőttképzésnek a 2001. évi CI. törvényben nem szabályozott kérdéseiben az említett jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A törvény hatálya
A törvény hatálya kiterjed a felnőttképzési tevékenységükkel kapcsolatosan
– a közoktatási intézményekre,
– a szakképző intézményekre,
– a felsőoktatási intézményekre,
– a közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
– az egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira,
– a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre.
A törvény hatálya alá tartoznak természetesen a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttek is. Felnőttnek minősül a törvény alkalmazása szempontjából az a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a tankötelezettségét teljesítette.
A törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. §-a szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha
– az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik, és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy
– az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
Felnőttképzési tevékenység
Felnőttképzési tevékenységnek minősül
– a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
– a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen: az előzetes tudásszintfelmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
Az iskolarendszeren kívüli képzés olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott, illetve az egy éven belül ismétlődően biztosított képzés.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása
Felnőttképzési tevékenységet csak az végezhet, illetve a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást csak az kezdheti meg, aki szerepel a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában. A bejegyzés a nyilvántartásba kérelemre történik, és 4 évig érvényes.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kijelölt munkaügyi központok vezetik. A felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján negyedévente teszik közzé.
A nyilvántartásba vételi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba a felnőttképzést folytató intézményt, ha megfelel a 48/2001. (XII. 29.) OM rendeletben meghatározott feltételeknek. A munkaügyi központ a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
A nyilvántartás tartalma
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
– a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét,
– közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
– a nyilvántartásba vételi számot,
– a nyilvántartásba vétel időpontját,
– a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét,
– a tervezett felnőttképzési tevékenység célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
– nyelvi képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését,
– az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot,
– szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését,
– államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését,
– az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát,
– a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát.
Nyilvántartásba vételi szám
A felnőttképzést folytató intézmény köteles használni a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon. A számról tájékoztatnia kell az ügyfeleit. Ezenfelül szerepeltetnie kell a nyilvántartási számot a tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében. További kötelezettség, hogy a nyilvántartási számot az ügyfelek által jól látható módon ki kell függeszteni.
Nyilvánosság
A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból – igazgatási-szolgáltatási díj ellenében – másolatot kérhet.
Beszámoló
A felnőttképzési intézmény a nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként beszámolót készít a tevékenységéről, amit meg kell küldenie a nyilvántartást vezető szerv számára.
A felnőttképzési intézmények ellenőrzése
A munkaügyi központ ellenőrzi, hogy
– a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban,
– tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
Az ellenőrzésre a hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
Szankciók
Bírság
A nyilvántartásba vétel nélkül működő intézménnyel szemben bírságot szabnak ki, amelynek összege ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet.
Ha a nyilvántartásában szereplő intézmény nem a jogszabálynak megfelelően végzi a tevékenységét, vele szemben a munkaügyi központ húszezer forinttól kettőszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
A munkaügyi központ által kiszabott bírságot a Munkaerő-piaci Alap (MPA) lebonyolítási számlájára kell befizetni. Abefizetett bírság teljes összege az MPA foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretét illeti meg.
Eltiltás
Ha az intézmény továbbra is nyilvántartásba vétel nélkül folytatja a felnőttképzési tevékenységét, a bírság ismételt kiszabása mellett a munkaügyi központ eltiltja a képzési tevékenységtől. Az eltiltást kimondó határozatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzéteszik.
Intézményakkreditáció
A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendeletben, illetve a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletben meghatározott feltételek alapján kérhetik az akkreditálásukat. Az intézményakkreditáció a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézményirányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. Az akkreditációs eljárásért eljárási díjat kell fizetni.
Az akkreditáció iránti kérelmet a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez (NFI) kell benyújtani. Az akkreditációs eljárás lefolytatása alapján a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) adja ki az akkreditációs tanúsítványt. A felnőttképzési törvényen kívüli más jogszabály felhatalmazása alapján akkreditált intézménynek – a felsőoktatási intézmények kivételével – be kell jelentenie az intézményakkreditációt az NFI-nél. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az intézményakkreditációra vonatkozó tanúsítványt.
Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.
Feltételes akkreditáció
Az intézményakkreditációra való felkészülés céljából – indokolt és kivételes esetben különösen a fogyatékkal élők, a halmozottan hátrányos helyzetű személyek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek képzését vállalók részére – feltételes intézményakkreditáció adható ki.
Egyszerűsített akkreditáció
Az intézménynek 60 napon belül egyszerűsített eljárás lefolytatását kell kezdeményeznie az adataiban bekövetkezett olyan változás esetén, amely az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érinti. Ilyen adatváltozás lehet különösen az intézmény nevének, nyilvántartási számának, cégformájának változása.
Képzési program
Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. A képzési program tartalmazza:
– a képzés során megszerezhető kompetenciát,
– a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
– a tervezett képzési időt,
– a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
– a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
– a maximális csoportlétszámot,
– a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
– a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
– a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
A képzési program moduláris felépítésű is lehet.
Előzetes tudásszintfelmérés
A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. Aképzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amit a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
Nyitott képzés, távoktatás
A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető. Mindkettő olyan sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.
Programakkreditáció
A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
A programakkreditáció érvényességének időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén köteles kiadni a programakkreditációs tanúsítványt.
A felnőttképzési törvényen kívüli más jogszabály felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot – az akkreditált felsőoktatási program kivételével – az NFI-hez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
Szakmai tanácsadó testület
A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség garantálása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. Ez a grémium legalább 3 főből áll. A testület tagjainak legfeljebb egyharmada állhat az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban. A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.
A szakmai tanácsadó testület
– jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját,
– közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,
– segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását.
Éves képzési terv
Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. Az éves képzési tervet hozzáférhetővé kell tenni a képzésben érdekeltek számára.
A felnőttképzést folytató intézmény évente köteles beszámolni az éves képzési terv teljesüléséről a szakmai tanácsadó testületnek.
Felnőttképzési szerződés
A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt, amelynek tartalmaznia kell:
– a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát (kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.),
– a részvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,
– a képzés helyét, időtartamát, ütemezését,
– a képzési díj – beleértve a vizsgadíj – mértékét,
– a részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit.
A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésről készült okiratot a felnőttképzést folytató intézmény öt évig köteles megőrizni.
Az Sztv.-ben meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni.
Felnőttképzési támogatások
A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai a következők:
– a központi költségvetés,
– a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,
– az MPA foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei,
– az adókedvezmények.
Felnőttképzési normatív támogatás
Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben folyó,
– az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint
– a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a kormány évente meghatározhatja azon felnőttek további körét, akik képzéséhez az állam a költségvetési törvényben meghatározott felnőttképzési normatív támogatást nyújthat.
Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag az akkreditált és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
Fogyatékos felnőttek képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének – az előzőeken túl – feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is. Fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben a felnőttképzési törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
Az idei költségvetési törvény szerint a felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2005-ben 370 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatásé pedig 740 Ft/óra/fő.
A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait a 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.
Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető.
Az Flt. említett rendelkezése szerint támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,
– aki munkanélküli,
– aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot,
– aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
– akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
– aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
– aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egyéves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint
– a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat.
A MAT meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét.
A támogatás formái
Képzési támogatásként
– keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
– a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.
A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.
A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa, illetve ennek kétszerese, ha az utóbbi esetben a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három – egyedülálló, képzésben részt vevő személy esetében kettő – olyan személy van, akinek tartására köteles. Ebből a szempontból azokat a személyeket kell figyelembe venni, akiknek eltartására a képzésben részt vevő személy jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján köteles, és jövedelmük egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetven százalékát.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munka nélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja.
Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.
Az ellátást, illetve támogatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani. Aképzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.
Belső képzés
Ilyen formában csak az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy, vagyis az, aki munkaviszonyban áll. Munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és – az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.
Saját munkavállaló képzésének támogatása
A felnőtt munkavállaló képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.
A felnőttképzés, valamint technikai feltételeinek támogatása
Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek az MPA foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített keretéből történő támogatását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályozza. E szerint támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,
– aki munkanélküli,
– aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot,
– aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
– akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
– aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
– aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.
A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülő személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egyéves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint
– a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat.
A MAT itt is meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét.
Támogatási formák
Képzési támogatásként
– keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint
– a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.
A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli-járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtási időpontjában érvényes alsó határa, illetve ennek kétszerese, ha a képzés időtartama a heti 25 órát eléri, és a képzésben részt vevő személy jövedelemmel nem rendelkezik, és háztartásában legalább három – egyedülálló, képzésben részt vevő személy esetében kettő – olyan személy van, akinek tartására köteles. Ebből a szempontból azokat a személyeket kell figyelembe venni, akiknek eltartására a képzésben részt vevő személy jogszabály, bírósági ítélet vagy szerződés alapján köteles, és jövedelmük egyenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetven százalékát.
Az AM könyvvel rendelkező munka nélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja. Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt. Az ellátást, illetve támogatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás öszszegével csökkentett összegben kell folyósítani. A képzéssel kapcsolatos költségek ebben az esetben is részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.
Személyijövedelemadó-kedvezmény
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyijövedelemadó-kedvezmény illeti meg. E szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka, de legfeljebb évi 60 ezer forint.
Az adókedvezmény alapját és összegét a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény által kiállított igazolás bizonyítja, feltéve hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylaton, számlán az igazolás kiadásának tényét feltüntette. Az adókedvezményt a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, házastársa, szülője (ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője vagy testvére veheti igénybe akkor, ha a kiállító az igazoláson a felnőttképzésben részt vevő magánszemély kérésére befizetőként feltüntette. Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.
A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja az adókedvezmény halasztott igénybevételét, ha a kiállító az igazoláson a magánszemély e választását – kérésére – jelzi, és őt tünteti fel befizetőként. Ilyenkor a magánszemély az adókedvezményt bármely későbbi adóévben, de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejáratának adóévét követő ötödik adóévben, választása szerinti megosztásban érvényesítheti. Az adókedvezményből már igénybe vett összeget és az igénybevétel adóévét a magánszemély az igazoláson feltünteti.
Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás
A felnőttképzést folytató intézmények a következő adatokat tartják nyilván, illetve kezelik:
– a felnőtt neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma;
– a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen iskolai és szakmai végzettséggel kapcsolatos, felvétellel kapcsolatos adatok, a felnőtt tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok, fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok (a többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván, illetve kezelhető);
– a felnőtt részére a különböző juttatások (jövedelemadó-kedvezmény, állami támogatás, segély stb.) megállapításához a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.
Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a felnőttképzésben részt vevő felnőtt adatait kérelemre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani. Törvényben meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.
A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
Országos Felnőttképzési TanácsAz Országos Felnőttképzési Tanács (OFkT) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. Tevékenység Véleményt nyilvánít – a felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben, – a felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről, – a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről, – az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről. Értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. Hátrányos helyzetű az, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. Szervezet Az OFkT 21 tagból áll. Tagjainak megbízatása kétéves időtartamra szól. Az OFkT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felkérése alapján – az általa vezetett minisztérium képviselőjéből, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter által a minisztérium képviseletére javasolt egy-egy személyből, – a civil szervezetek által javasolt személyből, – felnőttképzés területén elismert két szakértőből, – az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkavállalói és munkaadói szövetségek három-három képviselőjéből, – a gazdasági kamarák képviselőjéből, – a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőjéből, – az iskolarendszerű középfokú szakképzés, illetve a felsőoktatás területén elismert egy-egy szakemberből áll. A tagok névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni. Az OFkT elnökét – a tagok közül – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel. Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg. Az OFkT működéséhez szükséges feltételeket a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter biztosítja. |
Nemzeti Felnőttképzési IntézetA Nemzeti Felnőttképzési Intézet feladata – a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztése, – a felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátása, – a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozása és folyamatos fejlesztése, – a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolása, valamint, – a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítése, – a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére, – az MPA foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete felhasználására kiírt pályázatokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátása. Az NFI ellátja a FAT hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését, titkársági feladatait; illetve nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról. |
Regionális képzőközpontokA regionális képzőközpontok feladata az emberi erőforrás fejlesztése országos és regionális szinten. A képzőközpont központi költségvetési szerv. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el a képzőközpontok felügyeletét és gyakorolja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott fenntartói jogokat. A képzőközpont alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja. A képzőközpont alapfeladatként – ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, – közreműködik a foglalkoztatást elősegítő, valamint új munkahelyek létrehozását támogató képzések lebonyolításában, – ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat, – részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban, valamint az európai közösségi forrásokból támogatott, az emberi erőforrás fejlesztését célzó programok előkészítésében és kivitelezésében, – felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat, – a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgáló képzéseket szervez, és részt vesz ilyen programok fejlesztésében, – távoktatási hálózatok kiépítésével ellátja a nem formális tanulást folytatni szándékozók szakmai támogatását. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. A képzőközpont regionális tananyagfejlesztő és konzultációs központként is működik. |
Felnőttképzési Akkreditáló TestületA felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról a FAT a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt. A FAT határozata ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként az Áe. szabályait kell megfelelően alkalmazni. A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról. A FAT független szakmai testület, legfeljebb 17 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel kétéves időtartamra. A FAT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, az oktatási miniszter, az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyekből, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll. A FAT tagjainak névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A FAT elnökét – a tagok közül – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel hároméves időtartamra. A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja a MAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett |
