Uniós pályázatok
Az európai uniós fejlesztési források felhasználására közzétett 2004. évi kiírásokra november 30-ig 15 606 pályázatot adtak be – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) összegzéséből. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint örvendetes, hogy más tagországokhoz képest Magyarország az uniós fejlesztési források felhasználásában az élvonalhoz tartozik, jól működik a pályázati rendszer. Ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer beindításakor voltak eljárási gondok, bírálati nehézségek. A tapasztalatok szerint jelentős időt vesz igénybe a tervezési fázis, a megvalósítás, ebből adódóan a kifizetéshez szükséges számlák később érkeznek be. A 2004. évi munkákra vonatkozó kifizetések 2005-re is áthúzódhatnak. Ennek ellenére Magyarország EU-szaldója pozitívan alakul, mintegy 70-80 milliárd forint többlet lesz 2004-ben. Az NFH adatai szerint 13 310 döntés előkészítése megkezdődött, és az igényelt támogatás meghaladta a 757 milliárd forintot. Az operatív programok irányító hatóságai 3403 pályázatot támogattak, és a megítélt támogatás meghaladja a 120 milliárd forintot. Ebből 645 projekt megvalósítására kötöttek szerződést, és az így lekötött támogatás meghaladja az 59,9 milliárd forintot. A legtöbb pályázatot a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kiírásaira adták be, és a döntés-előkészítés folyamatába került 8641 pályázat támogatási igénye meghaladja a 145 milliárd forintot. A GVOP-ban nyertes 3040 pályázat támogatási igénye több mint 35,9 milliárd forint.
Állástalanok támogatása
2005-ben 2,7 milliárd forint áll rendelkezésre a foglalkoztatási helyzet javítására Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ez 162 millió forinttal több, mint a 2004. évi keret volt – hangzott el a megyei Munkaügyi Tanács decemberi ülését követő tájékoztatón. Miskó Istvánné, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hogy a 2,7 milliárd forintból 8000 állástalan személyt tudnak támogatni. 2005-ben is kiemelt célként szerepel a foglalkoztatási szint növelése, a munkaerő versenyképességének javítása, valamint a hátrányos helyzetű térségek és emberek felzárkóztatása. Továbbra is elsőbbséget élveznek a tartós munkanélküliek, a roma kisebbséghez tartozók, a 45 éven felüliek, a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek és a gyesről, gyedről visszatérők.
Bérezési tanulmány
Javuló, de továbbra sem kielégítő a szakképzett munkaerő kínálata Magyarországon – állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara több mint 8000 külföldi érdekeltségű cég körében végzett vizsgálódása alapján összeállított bérezési tanulmányában. A múlt évben az alig több mint 6 százalékos fizetés- és béremelési szándékot 10,6 százalékos növekedés követte. A szándék az idén is hasonló (6,3 százalék. A vezetők és a dolgozók jövedelmében egyre nagyobb mértékű az eredményhez kötött rész (21, illetve 12 százalék). A hatodik alkalommal elkészített tanulmány jó támpontot adhat a személyzeti vezetőknek a magyarországi fizetéseket illetően a feldolgozás részletessége, területi, valamint szakmai bontása miatt is. A tanulmány kitér a munkaerő-kereslet és -kínálat alakulására, s tartalmazza a külföldi vállalatok vezetőinek a gazdaságról alkotott véleményét is.
Vezetői fizetések
Míg hazánkban az átlag dolgozó harmadát-negyedét keresi meg egy nyugat-európai társának, addig a felsővezetők fizetésében elhanyagolható mértékű a különbség – írja a Napi Gazdaság. A menedzserfizetések nyolcszázezer-egymillió forint körül kezdődnek, de lehetnek többmilliósak is. A mindenkori kereset nagyban függ a vállalat méretétől, forgalmától, de működésének helyétől is, mivel a kelet- és nyugat-magyarországi fizetések között 20-30 százalékos különbség is lehet. Hatással van a vezetők fizetésére az is, hogy külföldi vagy magyar tulajdonban van-e a cég. A fix bér melletti bónusz a fizetés 30-50 százalékát is elérheti, de vannak vállalatok, ahol annak teljes összegét is meghaladhatja. Sok vezető kap tulajdonrészt is jutalomként, hogy ne akarjon olyan könnyen munkahelyet váltani, mivel akkor vissza kell adnia a részesedését. Ez alól csak ügyvédi irodák, jogi vagy adótanácsadó cégek képeznek kivételt, amelyek hajlamosak arra, hogy akár véglegesen partnerré is fogadják a jó vezetőt. A menedzserek a szokásos bónuszokkal számolva minimum a nyolcszorosát keresik meg beosztottaik jelenleg bruttó 140 ezer forintos átlagbérének. E mellé szokás szerint jár még szolgálati autó, laptop és telefon is, de egy cég akár a vezető adóterheit is átvállalhatja, és általában lakást is kínálnak neki, ha a munka miatt költöznie kell.
Kedvezményes kölcsön
Mezőgazdasági kis- és középvállalkozók (kkv-k) beruházásainak megvalósítását segíti majd az Agrárfejlesztési hitelprogram keretében kedvezményes kamatozással felvehető kölcsön – erről decemberben döntött a kabinet. A hitelprogramot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hirdeti meg. A hitelprogram az agrárszektorban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásait segíti. A hitel kamata az euró kamatszintjéhez (eurólibor) igazodik, mértéke az eurólibor plusz 4 százalék, azaz mai szinten 6,2 százalék lesz. Az akár 15 éves futamidejű kölcsönt a gazdálkodók euróban vehetik fel. Az árfolyamkockázatot a hitelt nyújtó MFB-n keresztül az állam magára vállalja. A törlesztést a kölcsön felvételét követő kétéves türelmi idő után kell elkezdeni. Számítások szerint a negyvenmilliárd forintos hitelprogram összesen mintegy 120-150 milliárd forintnyi beruházást tesz lehetővé.
MGYOSZ-közgyűlés
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) december 9-én tartotta VII. közgyűlését. A szervezet Széles Gábort újabb négy évre megválasztotta a munkáltatói érdekképviselet elnökévé. Az eseményen sor került a szervezet tevékenységéről szóló beszámoló, a 2004. évi és a 2005. évi pénzügyi terv elfogadására, illetve az alapszabály módosítására. Ez utóbbi 25-ről 30-ra növelte az elnökség létszámát.
Cégérek versenye
Az én cégérem 2004 elnevezésű verseny díjkiosztó ünnepségét decemberben rendezték meg. A szakmai zsűrik a budapesti Gyöngy-Ház ékszerboltnak, a Kutyabaj Bt. állatorvosi rendelőnek, a Karavándor Kft. lakókocsi-kölcsönzőnek, a kaposmérői Lesz Vigasz kisvendéglőnek, a pécsi Netmester honlaptervező tartalomszolgáltatónak, a Panyolai Szilvórium Kft. szeszfőzdének, a kaposvári Zamatház Kft. élelmiszer-feldolgozónak, a miskolci Zár-Ba-Zár vasalatszaküzletnek és a budapesti 1000 Tea Kft. teázó és kereskedésnek ítélték oda a múlt év legjobb magyar cégnevének díját. A verseny civil összefogás eredményeként indult el öt éve az Anyanyelvápolók Szövetsége, illetve az EU-33 Vállalkozás és a Közösségfejlesztő Egyesület kezdeményezésére.
Csökkent a reálkereset
A múlt év első tíz hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 7,6, a nettó 6,6 százalékkal nőtt, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 7 százalékos növekedése mellett – 0,4 százalékkal csökkent az azt megelőző évihez képest – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal decemberben. Alegalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma átlagosan 2 millió 793 ezer volt, ami 0,9 százalékos növekedés a 2003. január-októberihez képest. 2004. január-szeptemberben a reálkereset 0,1 százalékkal mérséklődött az azt megelőző év hasonló időszakához viszonyítva.
Megújuló munkaügyi kirendeltségek
A munkaügyi kirendeltségek korszerűsítése, az ügyfélbarát berendezés és szolgáltatás alkalmazása 2002-ben kezdődött meg. Elsőként húsz kirendeltséget újítanak fel, ezek 2005 első felében készülnek el – tudatta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat decemberben. A 4,9 millió euró (1,25 milliárd forint) költségvetésű programhoz 1,9 millió euróval járult hozzá az Európai Unió, 3 millió eurónak megfelelő forinttal a Munkaerő-piaci Alap. A pénzből bútorokat, számítógépes eszközöket, programokat vásároltak, illetve a külföldi technológiai eljárások és módszertani fejlesztések díjait fizették ki. Elsősorban a svéd és a dán módszereket veszik át, s átmenetileg felhasználják e két ország munkaügyi kirendeltségein már korábban szolgálatot teljesítő, a munkanélküliek önálló informálódását segítő számítógépes eszközöket is. Közben tavaly nyáron már elkezdődött a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (Hefop) 8 milliárd forintos keretéből az egész foglalkoztatási szolgálat számítógépes korszerűsítése, a munkatársak továbbképzése, illetve további 60 kirendeltség felújítása is. Ennek 75 százaléka európai uniós forrás, 25 százaléka magyarországi finanszírozás. E korszerűsítési program befejezési határideje 2007 vége. Az idei év első félévében már ezen a hatvan kirendeltségen is elkezdődhet az újszerű berendezés kialakítása, a számítástechnikai eszközök beszerzése, telepítése, a helyi hálózatok felújítása. A hatvan közül az első húsz kirendeltséget előreláthatólag 2006 elején adják át, a további negyven kirendeltség fejlesztése két ütemben valósul meg 2006 második félévében.
Új álláshelyek Veszprémben
A németországi Balda AG 2004. december elején, Veszprémben megnyitotta új termelési egységét, a mobilkommunikációs piac számára. Az első időszakban 250, ez év júniusáig további 500 új munkahely jön létre. A jelenleg 3000 m2-es, a tervek szerint ez év közepéig 8000 m2-re bővülő termelési épület technikai infrastruktúrája messzemenően kielégíti a precíziós gyártás követelményeit.
Távmunkakínálat
A gyorsan terjedő infokommunikációs technológia, a rugalmas foglalkoztatás, az esélyteremtés és a versenyképesség javításának igénye áll a távmunka térhódítása mögött világszerte – hangzott el a távmunka hazai helyzetéről rendezett decemberi konferencián. A tanácskozás részvevői megtudhatták: bár az elmúlt években pályázatok, szakmai konferenciák és a jogi szabályozás is segítette a távmunka elterjedését Magyarországon, mégis: az Európai Unió 15 százalékos arányával szemben nálunk a foglalkoztatottak mindössze 2-3 százaléka távmunkás. A tapasztalatok szerint ez a foglalkoztatási forma újszerű munkaszervezést és korszerű vezetői szemléletet igényel; feltehetőleg ez az oka, hogy helyenként a munkáltatók és a munkavállalók is idegenkednek e konstrukció bevezetésétől.
