z adó- és járulékrendszer 2005. évre vonatkozó módosítása tekintetében az OÉT egyetértett a következő javaslatokkal:
1.Az adómentesen adható meleg- és hidegétkezési hozzájárulás összeghatára emelkedik, melegétkeztetésnél 6 ezer forintról 8 ezer forintra, hidegétkeztetésnél 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra.
2.Az adómentesen, legfeljebb évi három alkalommal adható csekély értékű ajándék értékhatára emelkedik, a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részig terjed az adómentesség; az e feletti juttatás esetén csak az adómentes határon felüli rész esik adókötelezettség alá, és utalvány formájában is adómentesen adható.
3.A természetbeni juttatásként adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára 17 000 forintra emelkedik.
4.A kamatkedvezményből származó jövedelem átmeneti, kétéves moratóriumi szabálya meghosszabbodik, azaz a 2003. november 30-a előtt megkötött szerződések alapján nyújtott hitel futamideje alatt keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a kifizető fizeti meg, és a magánszemélyt ezzel összefüggésben nem terheli adókötelezettség.
5.Az egyéni vállalkozásoknál az átalányadózás értékhatára emelkedik: az általános bevételi határ esetében 4 millió forintról 8 millió forintra, illetőleg kereskedőnél 22 millió forintról 40 millió forintra.
6.A mezőgazdasági, vad- és erdőgazdasági ágazatba sorolt kis- és középvállalkozások, illetőleg az egyéni vállalkozók esetében a közösségi szabályokból adódó adó- és adóalap-kedvezmények igénybevételének egyes ágazatokra vonatkozó korlátozása megszűnik, így más – a nem mezőgazdasági, vad- és erdőgazdasági – tevékenységeik tekintetében igénybe vehetik a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adó- és adóalap-kedvezményeket.
7.A banki különadó bevezetésével öszszefüggésben nem terheli adófizetési és adóelőleg-fizetési kötelezettség azt a szövetkezeti hitelintézetet, amely az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 278. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, valamint saját tőkéje az adóévet megelőző adóévben nem éri el a kétszázötvenmillió forintot, és az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg.
A minimálbér, valamint a keresetemelés vonatkozásában:
1.Az Országos Érdekegyeztető Tanács a 2005. évi keresetnövelési ajánlás elfogadása során a következő feltételekből indult ki:
– A bruttó nemzeti termék (GDP) 4 százalékkal emelkedik.
– A foglalkoztatás 0,5-1 százalékkal bővül.
– A nemzetgazdasági szintű munkatermelékenység 3-3,5 százalékkal emelkedik.
– A személyi jövedelemadó csökkenésének hatására az ajánlott bruttó keresetnövekedést átlagosan 2 százalékponttal meghaladó nettó keresetnövekedés valósul meg.
– A fogyasztóiár-színvonal éves átlagban 4,5 százalékkal emelkedik.
1.Az Országos Érdekegyeztető Tanács a reálkeresetek 3-4 százalékos növekedésének megvalósulása érdekében megállapodott arról, hogy
a)2005-ben a bruttó keresetek átlagosan 6 százalékos növelését ajánlja a vállalkozási szférának, a kollektív bértárgyalásokat folytató szociális partnereknek;
b)a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2005. január 1-jétől hatályos összege havi 57 000 forint legyen.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács a rendelkezésre álló évközi tényadatok és az éves előrejelzések alapján 2005. szeptember 15-ig értékeli a keresetnövelési ajánlás teljesülését, valamint a kiinduló feltételként figyelembe vett makrogazdasági mutatók alakulását. A makrogazdasági feltételrendszernek, illetve a vállalkozási szféra keresetének a megállapodáskori értékekhez képest eltérő alakulása esetén a szociális partnerek tárgyalást folytatnak a 2. pontban foglalt célok – a gazdaság teljesítőképességével összhangban álló – megvalósulását szolgáló közös javaslatukról.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolja, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2005-ben kiemelten foglalkozzon a minimálbérre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzésével.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács -ahazai munkapiaci fejleményekre tekintettel – kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jól képzett, szorgalmas, sokoldalú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkások bérezési feltételei határozottan javuljanak. Cél, hogy már a pályaválasztás, a munkapiacra lépés során újra vonzó és társadalmilag megbecsült legyen hazánkban a szakmunkás életpálya.
