Megállapodás a minimálbérről
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) november 12-ei ülésén megállapodás született az 53 ezer forintos minimálbér 57 ezer forintra emeléséről, illetve arról, hogy az ágazati és vállalati bérmegállapodásokhoz javasolt bruttó keresetemelési mérték 6 százalék legyen jövőre. (A megállapodás szövegét az 52. oldalon ismertetjük.)
Munkanélküliség – számokban
A munkanélküliségi ráta 6,1 százalék volt az idén augusztus-október hónapokban, ami 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, és megegyezik a július-szeptemberivel – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) novemberben. Az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer, a munkanélküliek száma 255 ezer volt. A munkanélküliségi ráta 6,1 százalék volt az idén július-szeptemberben, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban és 0,2 százalékponttal több, mint június-augusztusban. A július-szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 907 ezer volt. A munkanélküliség tavaly augusztus és október között 5,6 százalékot tett ki, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
Illegális foglalkoztatás az EU-ban
Az illegális foglalkoztatás Magyarországon eléri a GDP 16-17 százalékát, Lettországban 18, Görögországban több mint 20 százalékot, ugyanakkor Ausztriában és az Egyesült Királyságban a GDP-nek mindössze 1,5, illetve 2 százalékát teszi ki – derül ki az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélből. Az Európai Bizottság jelentése a huszonöt tagállam illegális munkavállalását elemzi. Általános tapasztalat az egyes tagországokban, hogy leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat. Gyakori még a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban, illetve a háztartási szolgáltatások területén. A be nem jelentett dolgozók többsége 25 és 45 év közötti férfi. Az új tagállamokban a Tizenötök átlagánál több nyugdíjas és jól képzett munkavállaló dolgozik feketén. Több újonnan csatlakozott országban bevett gyakorlat a "zsebből fizetés", illetve az, hogy a bejelentett jövedelem a ténylegesnél jóval alacsonyabb. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a be nem jelentett munkavállalás elsősorban a munkaerőpiac rugalmatlanságára, illetve a jelentős adóterhekre vezethető vissza.
Honlapkészítő program
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) elindította MyWeb informatikai programját, amelynek keretében – szakmai partnerek bevonásával – a piacon egyedülálló informatikai szolgáltatáscsomagot kínál a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára – tudatta az MVA novemberben. AMyWeb-program segítségével az igénylő vállalkozás egyszerűen létrehozhatja és karbantarthatja saját weblapját, különösebb előképzettség nélkül. A programhoz kapcsolódóan szélessávú internetkapcsolatot lehet kérni kedvezményesen. A csomag alkotóelemeinek pontos kidolgozása során az MVA arra törekedett, hogy a vállalkozók kedvező díjszabással vehessék igénybe az egyes szolgáltatásokat.
Össztűz alatt a 35 órás munkahét
Európa több országában is bírálják a munkáltatók a 35 órás munkahetet, s néhol sikerült megállapodást kötniük annak meghosszabbításáról a szakszervezetekkel – olvasható az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélben. Magyarország még távol van a 35 órától, a szakszervezetek által szorgalmazott 38 órás munkahét bevezetéséről is kiderült: ennek pillanatnyilag nincsenek meg a gazdasági feltételei. A régebbi tagállamokban a munkáltatók több vállalatnál elérték, hogy az álláshelyek megőrzése érdekében a szakszervezetek vállalják a hosszabb heti munkaidőt. Két németországi gyárban például a munkahelyek fenntartása céljából a dolgozók és az IG Metall szakszervezet elfogadták, hogy fizetésemelés nélkül viszszatérjenek a heti 40 órás munkaidőre. Franciaországban is a hosszabb munkaidőre törekednek a munkaadók. A svéd szakszervezetek ugyanakkor határozottan elutasították, hogy csatlakozzanak az európai kampányhoz.
Képzési támogatás
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 190 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a Bakony Művek most épülő hajdúnánási gyára leendő dolgozóinak szakmai képzéséhez. Az erről szóló megállapodást novemberben Hajdúnánáson írta alá Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője és Zentai Gábor, a Bakony Művek Rt. vezérigazgatója. Az aláírás alkalmából Csizmár Gábor kijelentette: ez a projekt megerősíti azt a kormányzati szándékot, melynek lényege, hogy Magyarországon létrejöjjön egyfajta munkahelycsere, azaz ne minél több, hanem minél jobb álláshely teremtődjék.
Pályázatírók felkészítése
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) multiplikátor képzési programja sikeres: eddig 870-en végeztek a kis- és középvállalkozások pályázatírását segítő tanfolyamon – tudatta a GKM. Aprogram keretében – a második körben – novemberben adták át a végzett 420 hallgatónak a képzésen szerzett ismereteiket bizonyító tanúsítványt. Az oktatás eredményességét mutatja, hogy az első ütemben végzett 450 hallgatónak mintegy 20 százaléka már adott be pályázatot.
Átalakulóban az álláskeresés
Az internet segítségével átalakulnak a munkakeresési szokások. Egyre többen tájékozódnak otthoni számítógépük segítségével az álláshelyek kínálatáról, mely változásokra az állami munkaügyi szolgálatoknak is fel kell készülniük – hívta fel a figyelmet Lars Sjöstrom, a svéd munkaerő-piaci szervezet helyettes vezetője novemberben Budapesten, egy szakmai konferencián. A rendezvényen a 25 tagállam állami munkaügyi szolgálatainak képviselői az aktuális feladatokat vitatták meg. Kiderült: a tagállamokban az interneten kívül a telefonos ügyfélszolgálatok is egyre nagyobb szerepet kapnak a munkanélküliek tájékoztatásában. Amagyarországi eredményekről elhangzott: a munkaügyi kirendeltségeket ügyfélbarát, az önálló tájékozódásra is alkalmas számítógépes technikával szerelik fel. A kirendeltségek közül húszat teljesen felújítottak, húszban pedig a számítógéppark korszerűsödött. Az Európai Unió segítségével, 8 milliárd forintos ráfordítással 2007-ig folytatódik a program.
Közmunkaálláshelyek
A közmunka rendszerébe 4,377 milliárd forint ráfordítással mintegy tízezer munkanélküli kapcsolódhatott be az idén; néhány program még folyamatban van – ismertette novemberben a Közmunka Tanács. Az idei finanszírozásból a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 2,217 milliárd forintot vállalt, a központi keretből decentralizált regionális területi forrás 800 millió forint volt. Az ÁPV Rt., valamint a Nemzeti Autópálya Rt. 550 millió forinttal, a társminisztériumokkal való együttműködés pedig 593 millió forinttal bővítette a közmunkára szánt öszszeget. A fennmaradó részt a pályázó munkáltatók saját erőként mutatták fel. Az idén 9 programot szerveztek. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, illetve a romák foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésére jövőre is meghirdetik a közmunkaprogramot.
Folytatódik az erdőművelési program, valamint az élhetőbb faluért program 516 hátrányos helyzetű kistelepülésen, és lesznek anyagi források a nemzeti parkok rendezésére és az autópálya-építés támogatására is.
Mérnökök a munkapiacon
Az egyetemet végzett mérnökök átlagjövedelme 2004 februárjában 230 ezer, míg a főiskolai végzettségűeké 180 ezer forint volt – közölte Veres Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontjának igazgatója a legfrissebb felmérésüket ismertetve novemberben. A vizsgálat során 164 cégvezető véleményét összegezték. A nyilatkozatokból kiderült, hogy gyakorlat-orientáltabb képzésre lenne szükség. A cégek 69 százaléka támogatja a mérnökök továbbképzését. A diákközpont felmérte a 2002-ben végzettek lehetőségeit is, eszerint a hallgatók átlagosan 2,4 hónap alatt találtak állást, több mint egyharmaduk ismerős segítségével helyezkedett el. Az érintettek 10 százalékának ugyanakkor fél év alatt sem sikerült munkahelyet találnia.
Csökkent a reálkereset
Az idén január-szeptemberben – az egy évvel korábbihoz képest – 0,1 százalékkal csökkent a reálkereset – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal novemberi jelentésében. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2004. január-szeptemberben 141 200 forint volt. A versenyszférában tevékenykedők átlagosan 134 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 157400 forintot kerestek. A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági szféra a pénzügyi tevékenység volt, e körben átlagosan 306 000 forintot vihetnek haza a munkavállalók. A legszerényebb keresetűek a textil- és a cipőgyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban alkalmazottak.
Tapasztalatok az NFT-ről
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) projektjeire 14 397 pályázatot nyújtottak be eddig – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) honlapján közzétett, november elejei állapotot tükröző táblázatából. Adöntés-előkészítési folyamatba 12 668 beadvány került, amelyek támogatási igénye meghaladja a 713 milliárd forintot. Az operatív programok irányító hatóságai november 8-áig 3064 pályázat esetében hoztak kedvező döntést; a támogatás meghaladja a 114 milliárd forintot. Szerződést ez idáig 270 projekt megvalósítására kötöttek, amelynek forrásigénye 40 milliárd forint. Eddig a kifizetett támogatások értéke 1,82 milliárd forint.
Foglalkoztatási konferencia
A kormány legfőbb feladatai között szerepel a foglalkoztatás bővítése – hangsúlyozta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter az OFA Kht. által szervezett foglalkoztatáspolitikai konferencián novemberben, Budapesten. Elmondta: a kormányzati eszközök között szerepel a foglalkoztatáshoz kapcsolódó terhek mérséklése, a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése, illetve a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása. Jövőre 20 milliárd forinttal nő a képzésre és a munkaerő-piaci programra fordítható támogatás hazai és uniós forrásból, ekképpen az ez évi 68 milliárd forintnyi keret jövőre 88 milliárdra bővül. A szabályozással kapcsolatban elhangzott: napirenden van a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálata.
