×

Keresetek, bérfelzárkóztatás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 81. számában (2004. november 15.)
Jövőre szerényen, a gazdaság teljesítőképességével összhangban növekedhetnek a keresetek – vélik a bérügyek szakértői. A kormányzat álláspontja szerint a személyijövedelemadó-terhek mintegy százmilliárd forintos csökkentésének hatásaként ugyanazt a reálértéket a munkáltatók kisebb bérköltséggel tudják elérni, ami a versenyszférában hozzájárul a bérfelzárkóztatáshoz is. A munkáltatói oldal szerint a keresetek felzárkózásához elodázhatatlan az élőmunka terheinek csökkentése, illetve a vállalkozásbarát gazdálkodási környezet megteremtése. A szakszervezetek a bérfelzárkózást a különböző ágazatok jövedelemtermelő képességével hozzák összefüggésbe. A jövő évi minimálbér, illetve a béremelés mértékeit illetően a szociális partnerek lapzártánkig nem tudtak megállapodni.

Az uniós átlag fölött nőhetnek a hazai reálbérek

Az ez évi bérpolitikai folyamatok a várakozásnak megfelelően alakultak reálértéken, ugyanakkor mind a termelékenység, mind az infláció, mind pedig a bruttó keresetek magasabbak a tervezettnél – állapította meg Herczog László. A munkaügyi tárca helyettes államtitkára elmondta: a 2004-re vonatkozó, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) megszületett bérmegállapodáskor a kormány azzal számolt, hogy az idén a GDP mintegy 3,5 százalékkal bővül, s a foglalkoztatás változatlan szinten marad. Ennek megfelelően a termelékenység 3-3,5 százalékkal lesz magasabb, az infláció várható mértéke pedig 5,8 százalék. Mindebből következően a reálkeresetek bővülése 0 és 1 százalékpont körül alakulhat.

A szakember emlékeztetett arra, hogy az OÉT-bérmegállapodás – amely 7-8 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést tartalmazott – eleve nem számolt a reálkereset látványos javulásával. Az első félévi nemzetgazdasági adatok szerint a GDP 4,1 százalékkal nőtt, amely meghaladja a tervezett mértéket. A foglalkoztatás alakulása megfelel a várakozásoknak, s a termelékenység is 4,1 százalékkal nőtt. Igaz, a 7,1 százalékos infláció nem volt betervezve.

Arra a kérdésre, hogy az idei, szerény mértékű reálbér-növekedés alapján milyen kereseti pozíciók prognosztizálhatók jövőre, Herczog László azt mondta: a kormány vállalta, hogy továbbra is adómentes lesz a legkisebb bér, amely – szerinte – reálisan 57-58 ezer forint lehet – ez 7,5-9,4 százalékos növekedésnek felel meg.

A szakember azzal nem számolt, hogy az idén reálkereset-emelésről állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel, már csak azért sem, mert közülük is csupán egy javasolta, és a kormánynak sem volt ilyen szándéka. A reálérték figyelembevételétől nem lehet eltekinteni, azonban az embereknek azt kell megmondani, hogy hány százalékkal nő a bérük, s a munkáltatóknak is tudniuk kell, hogy a béremelés mennyivel növeli a bérköltségüket. Szerinte jövőre három és négy százalékpont között kell emelkedniük a reálbéreknek, ideszámítva a személyi jövedelemadó változásának hatását is.

Az idei bértárgyalásokat megnehezítette, hogy a kormány világossá tette: a munkaadók által havonta fizetett, a bérköltségek alakulása szempontjából meghatározó, fix összegű egészségügyi hozzájárulás (eho) mértékét nem 2005. január 1-jétől, hanem csak novembertől csökkenti – a tárgyalások során kialkudott – 1500 forinttal.

Arra a felvetésre, hogy késik a kormány ütemezési terve a bérfelzárkóztatásra, az államtitkár kifejtette: a versenyszférában nem a kormány emeli a kereseteket, csak a béremelés bizonyos feltételeit – az adók és járulékok alakulását – tudja befolyásolni. Ugyanakkor a bérterhek csökkentéséről teljes a nézetazonosság a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között. Jövőre egyébként a személyijövedelemadó-terhek lényeges, mintegy százmilliárd forintos csökkentése azt jelenti, hogy ugyanazt a reálértéket a munkáltatók kisebb bérköltséggel tudják elérni. Ez nyilvánvalóan a bérfelzárkózást segíti a versenyszférában. A szakember szerint a kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely a foglalkoztatás bővülésével jár, fenntartható gazdasági növekedést eredményez, és aminek eredményeképpen a reálbérek is emelkednek. Magyarországon hosszabb ideje meghaladja a GDP növekedése az uniós átlagot. Abban, hogy ez így is maradjon, nagy a kormány felelőssége. Herczog László szerint reális esély van arra, hogy tartós marad a hazai, az unióét meghaladó GDP-növekedés, amiből az következik, hogy a reálbérek is tartósan jobban emelkednek majd, mint az uniós átlag.

Hiányoznak a vállalkozásbarát intézkedések

A munkáltatók álláspontja szerint szerény mértékű, a gazdasági realitásokhoz illeszkedő lesz a bruttó keresetnövekedés jövőre – prognosztizálta a bérek 2005-ben várható alakulását Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője.

A munkaadók visszafogott ajánlatot tettek a kötelező minimálbér emelésére – ismerte el Dávid Ferenc, utalva arra, hogy az érdekegyeztető fórumokon sokáig ragaszkodtak az 55 400, illetve később 57000 forintos legkisebb bérhez. Számításaik szerint az 57 ezer forintos minimálbér például az öt alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknél a dolgozók mintegy 25 százalékát érinti, egyes ágazatokban pedig – mint a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a feldolgozóipar egyes területein – minden harmadik munkavállalót. A legkisebb bér emelésének tovagyűrűző hatása mindenképpen jelentős.

Az adóváltozásokról és a költségvetésről folyó tárgyalásokon a kormány kész helyzet elé állította a szociális partnereket – állítja a szakértő. A munkaadói oldal nem értett egyet a cégautók emelt szintű adóztatásával, az illetékek megemelésével, az építmény- és a kommunális adó növelésével, illetve az árfolyamnyereség-adó tervezett érvényesítésével, de az úgynevezett "bankadó" bevezetésével sem. Dávid úgy látja: az adó- és járuléktörvényekben nagyon nehéz vállalkozásbarát módosításokat találni. Nem csökken jövőre az egészségügyi és a nyugdíjjárulék. Szerinte gesztusnak jó, hogy a költségvetés kedvezményekkel segíti a gyesről és a gyedről visszatérők, a pályakezdők és az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatását, de valódi könnyítést a társadalombiztosítási járulékok csökkentése jelentett volna.

A legkeményebben és a legkonzekvensebben a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklésének elhalasztása ellen léptek fel a munkaadók. Annál is inkább, mert tavaly októberben az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter írta alá azt az OÉT-megállapodást, miszerint 2005. január 1-jétől csökken az eho. Ezzel szemben a kormány – miközben többször deklarálta, hogy érvényesnek tekinti az OÉT-megállapodásokat – csak novembertől tervezi a lépést, igaz, 1500 forintos csökkentéssel.

A munkaadói oldal partner lenne a bérfelzárkózás ösztönzéséhez, ehhez azonban elodázhatatlan az élőmunka terheinek csökkentése. Egyelőre nem reális cél az európai uniós átlagkereset elérése. Az viszont a bérfelzárkózás elindítása érdekében fontos lenne, hogy a kormány három-öt éves megállapodást kössön a szociális partnerekkel arról, hogy milyen vállalkozási környezetben van lehetőség érzékelhető béremelésre.

A prosperáló ágazatok jobban fizetnek

Nemcsak az egyes ágazatok vannak nagy lemaradásban a régi uniós országok kereseti arányaihoz képest, hanem a nemzetgazdaság általában is – állítja Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) tárgyalócsoportjának vezetője. Egy felmérésre hivatkozva kifejtette: a menedzseri és bizonyos nagyvállalkozói jövedelmek már elérik az uniós szintet.

A szakértő szerint a versenyszférában, 2004-ben az országos bérajánlásnak megfelelően, de a teljesítmények által indokoltnál alacsonyabb szinten valósult meg a keresetemelkedés. Ennek oka az adószigorítás, illetve a prognosztizáltat jócskán meghaladó infláció. Ugyanakkor helyi szinten rendkívül nehéz tárgyalások után és sokszor várakozáson aluli mértékben sikerült megállapodni a keresetemelésről.

A szakértő a gazdaság teljesítménye, az adóváltozások és az infláció várható mértéke alapján arra számít, hogy jövőre a hazai bérek reálértékben 4-5 százalékkal emelkednek. Számításaik szerint az adótábla változása 2-2,5 százalékos "könnyítést" jelent a munkavállalók jókora rétegei számára: a mérleg egészen magas jövedelmi szintig pozitív. Ugyanakkor a szakszervezetek nem támogatták a kétkulcsos adótáblát, mert hosszabb távon előnytelen hatásai is lehetnek. Probléma az is, hogy az átlagkereset a legfelsőbb kulccsal adózik, ami azt is jelzi, hogy a kétkulcsos adótábla nem képviseli a szociális érzékenységet, amire minimális mértékben az adórendszernek szüksége van. S bár a szociálpolitikának Hanti szerint sem az adórendszerben kell megjelennie, ezt a törekvést tükröznie kell. A különböző ágazatok uniós bérfelzárkózásának elindítását az MSZOSZ-ügyvivő az ágazat jövedelemtermelő képességével hozza összefüggésbe. Azon ágazatokban, amelyek prosperálnak, már ma is magasabbak a jövedelmek, s kedvezőbbek a felzárkózási esélyek is. Ugyanakkor vannak olyan iparágak, ahol az ott dolgozók átlagkeresete többnyire a minimálbért is alig haladja meg. Ezen szektorokban a bérfelzárkózás ma nem reális elvárás.

A kormányzati bérfelzárkóztatási tervről az érdekvédő azt mondta: nem tud ilyen programról, de nagyon jó lenne, ha lenne. Mindeddig csak arról lehet hallani, hogy majd a gazdaság növekedésével automatikusan megkezdődik a magyar bérek felzárkózása az uniós szinthez, azonban ez – ahogyan a foglalkoztatás sem bővült automatikusan a gazdaság növekedésével – spontán módon nem fog bekövetkezni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem