Jövedéki ellenőrzés II.

Elöljáróban felhívjuk a figyelmet, hogy az alábbiakban ismertetett jogkövetkezményeket együttesen is meg lehet állapítani, ha azonban adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, akkor jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell alkalmazni. Emellett a szóban forgó joghátrányok nem érintik az adó megfizetésének kötelezettségét, továbbá a vámjogszabályok és az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései szerint megállapítható pótlékokat sem.

Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot minden esetben a munkáltató fizeti meg, és belső eljárási rendje, szabályzatai, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján háríthatja át azt a dolgozójára.

Adóbírság

Lényeges, hogy az adóbírságot jövedéki ügyben is az adózás rendjéről szóló törvény előírása alapján kell a vámhatóságnak megállapítania. Az adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100 százaléka.

Az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő felhasználása, továbbá az olyan jövedéki termék esetében, amelyre az adót jogellenesen visszaigényelték vagy amelyre jogellenesen adólevonást érvényesítettek, a jövedéki termék mennyisége után a termék – Jöt. szerinti – adómértékével számított adónak megfelelő adóbírságot kell megállapítani.

Ha pedig az adóhiányt adóraktárban előállított olyan jövedéki termékre állapították meg, amelynek előállítására az adóraktár engedélyese nem volt jogosult, az adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 200 százaléka.

Mulasztási bírság

Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó által elkövetett, az Art. 172. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában, valamint (6) bekezdésében összegszerűen vagy összegszerűen is megállapított mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartás esetén a mulasztási bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok kétszerese akkor, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték el.

A termékkísérő okmány, az egyszerűsített kísérő okmány és a borkísérő okmány kiállításának elmulasztásakor az Art. 172. §-a (1) bekezdésének e) pontját és a fenti rendelkezést kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló törvény 172. § (1) bekezdésének b), d) és e) pontjai alapján magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

– a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (azaz bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (ún. bevallási késedelem),

– vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, illetve

– a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy

– a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.

A 172. § (6) bekezdése értelmében a hibásan benyújtott bevallás miatt a magánszemély 10 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Abban az esetben pedig, ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

A Jöt. hatálya alá tartozó személyre a Jöt.-ben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének – az előzőek szerinti jogkövetkezménnyel nem járó – egyéb megsértése, elmulasztása, valamint a cukortermékek forgalmazói esetében a külön jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén legfeljebb 500 ezer – egyszerűsített adóraktár esetében legfeljebb 50 ezer – forint mulasztási bírságot lehet kivetni.

Jövedéki bírság

A természetes személy – amely fogalomba nem tartozik bele a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó -, amennyiben

– jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve

– olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet – import jövedéki termék esetén – nem vámkezeltek,

– jövedéki bírságot fizet, amelynek alapja a jövedéki termék mennyisége.

A jövedéki bírság alapjául szolgáló mennyiség szempontjából figyelembe kell venni:

– azt a Jöt. előírásai szerint kizárólag adóraktárban előállítható jövedéki terméket, amelyet nem adóraktárban állítanak elő;

– azt a jövedéki terméket, amelynek adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, felvásárlási jeggyel vagy vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani;

– a jövedéki törvény szerint zárjeggyel, hivatalos zárral, illetve adójeggyel ellátandó, de zárjegy, hivatalos zár, illetve adójegy nélküli, hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyű, hivatalos zárú, illetve adójegyű alkoholterméket, hordós és kannás kiszerelésű bort, illetve dohánygyártmányt;

– azt a szőlőbort, amely nem rendelkezik a forgalomba hozatalhoz külön jogszabályban előírt forgalomba hozatali engedéllyel;

– azt a más tagállamból nem a közösségi adófelfüggesztési eljárás keretében behozott jövedéki terméket, amely után a Jöt. rendelkezései szerint nem fizették meg az adót;

– harmadik országból jogellenesen behozott, vámeljárás alá nem vont jövedéki terméket, továbbá a harmadik országból vámmentesen behozott zárjegy nélküli alkoholterméket, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmányt, amenynyiben azt értékesítik;

– a Jöt.-ben előírt engedély nélkül előállított megfigyelt terméket, az ugyancsak a Jöt.-ben előírt engedély nélkül megszerzett, birtokolt, kiszerelt, felhasznált 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat és a megfigyelt terméket, kivéve a nyilvántartásba vett felhasználó által beszerzett, felhasznált egyéb ellenőrzött ásványolajat és megfigyelt terméket;

– azt a Jöt.-ben meghatározott ásványolajat, amelyet üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik vagy használják fel;

– a jelölt gázolajat, ha azt áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályából eltávolították (kivették);

– azt az alkoholterméket, amelyből a teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat részben vagy egészben kivonták, vagy olyan anyagot adtak hozzá, amely a teljesen denaturált alkohol hatását ízre vagy szagra megváltoztatta, továbbá az előbbiek szerinti alkoholterméket, vagy azt a teljesen vagy részlegesen denaturált alkoholterméket, amelyet élvezeti célra szolgáló termék előállításához használtak fel, illetve amelyet az előbbiek szerint az élvezeti célra szolgáló termékben hoztak forgalomba, értékesítettek vagy tartanak birtokban; végül

– azt a 0 százalékos adómérték alá tartozó biodízelt, amelyet nem a külön jogszabályban meghatározottak szerint használnak fel.

A fentiek szerinti jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó. Ajövedéki bírság mértéke a bírságalap kétszerese, kereskedelmi mennyiségű jövedéki termék esetében a bírságalap ötszöröse, de legalább 20 ezer forint.

Egyes jogsértésekhez kapcsolódó bírságok mértéke

Előállítás adóraktáron kívül, okiratok hiánya

A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más – a Polgári Törvénykönyv szerinti – gazdálkodó szervezet, amennyiben a kizárólag adóraktárban előállítható jövedéki terméket nem ott állít elő, valamint ha a jövedéki termék adózott voltát vagy adófelfüggesztés mellett történő szállítását a termék birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, felvásárlási jeggyel vagy vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani, úgy a bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint.

Felhasználás nem engedélyezett célra

A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholterméknek a Jöt. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti elszámolással – amely előírás alapján a felhasználói engedélyesnek tárgyévenként az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék beszerzéséről, felhasználásról, értékesítéséről és készletéről elszámolást kell készítenie, és a tárgyévet követő hó 20-áig a vámhatósághoz benyújtania, amelyet a vámhatóság a helyszínen ellenőrizhet – megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása esetén az ilyen felhasználásként kimutatott menynyiség és a Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott termék – azaz a 2710 11 31, a 2710 11 41 és a 2710 11 45 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinek, továbbá a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzin, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél kisebb és össz-aromástartalma nem haladja meg a 35 százalék értéket -, illetve a Jöt. 50. §-a (4) bekezdésének e) pontja szerinti megfigyelt termék – azaz az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű, 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etil-alkoholt tartalmaz -, továbbá a teljesen denaturált alkoholtermék esetén – a Jöt. 64. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított összeg – azaz 192 000 forint, amelynél az adóalap az alkoholtermék 100 térfogat-százalékos etil-alkohol-tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége – kétszeresének megfelelő összegű, de legalább 50 ezer forint jövedéki bírságot fizet.

Visszaélés a zárjegyekkel

A zárjegy és a Jöt. 85. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalos zár (ez a hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése során külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár) hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegy, hivatalos zár birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele a megtalált zárjegy, hivatalos zár darabszámával és az alkoholtermék-zárjegy esetében a darabonkénti 800 forinttal, illetve a hivatalos zár esetében darabonként 600 forinttal számított összeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendő.

Adójegy-hamisítás

Az adójegy hamisítása, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása a megtalált adójegy által képviselt adóösszeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendő.

Szabálytalan előállítás

Cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék – azaz a 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkoholtermék – jogosulatlan előállítása, értékesítése, megvásárlása, birtokolása, továbbá a bor külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérő előállítása vagy kezelése, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesítése, birtokolása, valamint az ún. borászati melléktermék jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén literenként, illetve kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.

Desztillálóberendezés jogosulatlan előállítása

Az alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtokolása első alkalommal legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

Szárított dohány átadása közvetlen fogyasztási célra

A szárított dohány nem a fermentálóüzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére, hanem közvetlen fogyasztási célra történő átadása, értékesítése, illetve megvásárlása, birtokolása kilogrammonként 1000 forint jövedéki bírsággal büntetendő.

A jövedéki engedély hiánya

Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez a Jöt.-ben előírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok számának szorzata, amely alatt a kereskedő a jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de legalább 500 ezer forint.