Egységes Munkaügyi Nyilvántartás
Május 1-jén lépett hatályba az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásról (EMMA) szóló 2003. évi XCIV. törvény. Már ezt megelőzően módosultak a törvény bizonyos rendelkezései; a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVIII. törvény (Magyar Közlöny, 58. szám) pontosító jellegű változtatásokat hajtott végre a tavaly novemberben elfogadott eredeti jogszabályszövegen. Így – adatvédelmi okokból – a munkavállalók legmagasabb iskolai végzettsége, képzettsége nem tartható nyilván, hanem csak az, amely a bejelentett munkaviszonyban ellátott munkakörük betöltéséhez szükséges. A törvény továbbá garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló személyi alapbérére vonatkozó adat csak statisztikai célra használható fel, és ahhoz kizárólag a munkavállaló férhet hozzá. A törvény rendelkezik továbbá egy joghézag kitöltéséről: a 2004. január 1. és a 2004. április 30. közötti időszak adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bocsátja a nyilvántartás rendelkezésére.
Emellett az 55. számú Magyar Közlönyben található az EMMA végrehajtási rendelete [18/2004. (IV. 25.) FMM rendelet], amely az EMMA keretében használt azonosító kódok képzésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályokról szól. A jogszabály három kódot különböztet meg: a munkaadói, a munkavállalói, valamint a hatósági kódot. A munkaadó és a munkavállaló illetékmentes eljárásban kérheti a kód kiadását, amely egy ötjegyű számkombináció, melyhez – azonosító kódként – az adószám vagy az adóazonosító jel kapcsolódik, munkavállalók esetében a taj-szám. A kód csak a személyazonosság igazolása után, személyesen vehető át. A hatósági kód a munkaügyi felügyelők számára teszi lehetővé a teljes adatállományhoz való hozzáférést.
A rendelet továbbá az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet módosításával megteremti a feltételeit a Munkaügyi Nyilvántartó Központ működésének. A központ ellátja az induló adatbázis kialakításával, az adatbevitellel, az adatellenőrzéssel, a jogosultak számára adatok biztosításával, valamint az azonosító kódok kiadásával kapcsolatos feladatokat. A központ ügyfélszolgálatot is működtet, amely a hhtp://www.emma185.hu internetcímen, valamint az ingyenesen hívható 185-ös telefonszámon érhető el. A Munkaügyi Nyilvántartó Központ postacíme: 1906 Budapest.
Májusi számunk 49. oldalán tévesen írtuk, hogy az EMMA tárcsázása 64 forint+áfába kerül az ügyfeleknek. A 185-ös telefonszám felhívása ingyenes, ugyanis a jelzett összeget a költségvetés viseli. A téves értelmezésért olvasóink elnézését kérjük. (A szerk.)
Foglalkoztatási jogszabályok módosítása
Előző számunkban alapos tájékoztatást adtunk arról, mi várható a távmunka szabályozása területén. Az erről szóló 2004. évi XXVIII. törvény a Magyar Közlöny 58. számában jelent meg. Ez tartalmazza a Munka Törvénykönyve, a kapcsolódó egyéb foglalkoztatási jogszabályok – köztisztviselői törvény, a munkaügyi ellenőrzési törvény, a munkavédelmi törvény, továbbá a személyijövedelemadó-törvény – módosítását.
Uniós állásközvetítés
A Foglalkoztatási Hivatal uniós feladatai
A Magyar Közlöny 54. számában kihirdetett 17 /2004. (IV. 24.) FMM rendelet két jogszabályt módosított. A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben a munkaerőigény bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések kiegészülnek annak kimondásával, hogy a nyilvánosan meghirdethető álláshelyeket ezentúl nemzetközi hálózaton, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán kell közzétenni annak érdekében, hogy oda az Unió (valamint az EGT) állampolgárai, azok hozzátartozói is kiközvetíthetők legyenek.
A másik módosított jogszabály – az uniós csatlakozással összefüggésben – az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet. A módosítás a Foglalkoztatási Hivatal hatáskörébe utalja a személyek szabad áramlásához kapcsolódó feladatok koordinálását, az EURES magyarországi rendszere működtetését, a külföldi munkavállalás, valamint a munkanélküli-ellátások nemzetközi szabályairól való tájékoztatást, illetőleg az Európai Szociális Alap pénzeszközei fogadásával kapcsolatos bizonyos feladatokat.
Külföldiek magyarországi foglalkoztatása
A Magyar Közlöny 58. számában található a 21/2004. (IV. 28.) FMM rendelet, amely a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet módosítását tartalmazza.
A külföldi akkor foglalkoztatható hazánkban, ha nincs megfelelő rendelkezésre álló magyar munkaerő. Uniós csatlakozásunk után viszont már az Európai Gazdasági Térségben rendelkezésre álló munkaerőnek is elsőbbsége van a harmadik országokból érkezőkkel szemben (összefüggésben az EURES beindulásával).
Új lehetőség, mely megkönnyíti a külföldiek magyarországi foglalkoztatását, az úgynevezett mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély. A növénytermesztés, állattenyésztés, halászat területén történő szezonális foglalkoztatás engedélyezésekor lehetőség van arra, hogy 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra szóló engedélyt adjanak ki. A 150 nap akár több részletben is felhasználható.
A jövőben nincs szükség engedélyre a magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, illetve vele a halálát megelőzően legalább 1 évig együtt élt özvegyének munkavégzéséhez.
Újabb ratifikált pontok az Európai Szociális Chartából
Az Országgyűlés 2004. április 26-án határozatot hozott az Európai Szociális Chartával kapcsolatos kötelezettségek vállalásáról. A 34/2004. (IV. 26.) OGY határozat az 56. számú Magyar Közlönyben jelent meg. Ebben a Charta újabb cikkeinek ratifikálása mellett döntöttek. Ezek:
– 7. cikk 1. bekezdés: a munkavállalás legalacsonyabb életkora 15 év;
– 10. cikk: a szakképzéshez való jog;
– 12. cikk 1. bekezdés: társadalombiztosítás rendszerének fenntartása;
– 15. cikk: a rokkant személyek joga a függetlenséghez, a társadalmi integrálódáshoz és a közösség életében való részvételhez.
Ezek javarészt olyan pontjai a Szociális Chartának, amelyeknek hazánk külön intézkedések megtétele nélkül is megfelel.
Egyéni védőeszközök
Szintén a Magyar Közlöny 55. száma tartalmazza az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet módosításáról kiadott 20/2004. (IV. 25.) FMM rendeletet. Maga az eredeti rendelet is csak május 1-jén lépett hatályba, felváltva az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendeletet.
A rendelet alkalmazásában egyéni védőeszköz minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából. A védőeszközöket megfelelőségvizsgálatnak (típusvizsgálatnak) kell alávetni, amely alapján típusbizonyítvány vagy a gyártó által megfelelőségi nyilatkozat kiadására kerül sor. A védőeszközök védelmi szintjük alapján három kategóriába tartoznak. A rendelet szabályozza a vizsgálatok elvégeztetésével összefüggő eljárási szabályokat. A védőeszközökön feltüntetett EK-megfelelőség jelölés azt fejezi ki, hogy a védőeszköz megfelel az alapvető követelményeknek és a honosított harmonizált szabványoknak, illetőleg az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak.
A tanúsító szerv továbbá ellenőrző vizsgálatot végez, amennyiben a védőeszközzel kapcsolatban bárki kifogást tesz, vagy tudomására jut olyan tény, mely alapján valószínűsíthető, hogy a védőeszköz védelmi szintje csökkent, rendeltetésszerű használat esetén nem biztosította a tőle elvárható védelmet, illetőleg egészségkárosító hatása van. A rendeletben szerepel továbbá a védőeszköz gyártásának folyamatában alkalmazandó minőségét garantáló rendszer, illetve ennek ellenőrzése.
Egészségügyi tevékenységhez szükséges egészségi alkalmasság
Az "orvostörvény" – vagyis a május 1-jétől hatályos, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény – kimondja, hogy egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas, és hogy ennek igazolása érdekében előzetes, illetőleg időszakos alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.
Az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet e törvényi rendelkezés végrehajtására született, illetve jelent meg a Magyar Közlöny 56. számában. Az egészségi alkalmasság vonatkozik mind az egészségügyi dolgozókra, mind azokra az egészségügyben foglalkoztatottakra, akik munkakörük szerint a beteggel közvetlenül érintkeznek, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló, s az egészségügyi tevékenységben ez alapján közreműködő személyekre.
Az alkalmasság megállapítását mindig az adott személy által végzendő konkrét egészségügyi tevékenység vonatkozásában kell elvégezni. Az időszakos vizsgálatra évente vagy kétévente kerül sor, illetőleg – tanulók-hallgatók esetén – a tanulmányok egyéves megszakítása esetén. A háziorvosok, gyermekorvosok és fogorvosok számára 62. életévük betöltésének évében mindenképpen kötelező az alkalmassági vizsgálat. Emellett bizonyos esetekben soron kívüli vizsgálatra is kötelezhető a dolgozó. A rendelet tartalmazza a vizsgálat lefolytatásának eljárását, az alkalmasság dokumentálását, valamint azokat a kórképeket, amelyek valamennyi, illetve egyes egészségügyi tevékenységekre nézve kizáró okot jelentenek.
Felnőttképzési szakértők
Az FMM ügykörét érintő szakterületeken a szakértői tevékenység szabályozásáról szóló 10/2003. (VII. 31.) FMM rendeletet a Magyar Közlöny 55. számában megjelent 19/2004. (IV. 25.) FMM rendelet módosította. A rendelet 1. számú mellékletében a munkaügyi szakterületek jegyzéke – az esélyegyenlőség, a bérrendszer, a munkaerő-piaci tanácsadás, a munkajog, a munkapszichológia, a munkaszociológia, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaügyi viták kezelése, a személyügyi szakértés mellett – kiegészült a felnőttképzési szakértéssel. Ebbe tartozik – részterületként – a felnőttképzési igazgatás, módszertani fejlesztés, intézmény-, illetőleg programakkreditáció, rehabilitációs képzés, távoktatás, andragógia. Ezzel megnyílt e területeken is a szakértői működés lehetősége.
