Munkaügyi megállapodás
A Nyugat-Pannon Eurégióban határ menti foglalkoztatási együttműködésről állapodtak meg a térséget alkotó Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, valamint Burgenland képviselői. A Szombathelyen, májusban aláírt keretmegállapodás értelmében operatív előkészítő munka kezdődik a régió közös foglalkoztatási stratégiája kidolgozására. A munkaügyi együttműködésnek itt már komoly hagyományai vannak, ez idáig ugyanis – a PHARE CBC Interreg programja keretében – 150, határon átívelő projekt valósult meg, összesen 38 millió euró értékben. Az együttműködésben részt vevő felek azt szeretnék, ha a régió modellértékű lenne Európa számára is.
Állástalanok felzárkóztatása
A támogatási szerződések megkötése után májusban megkezdődött a "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" elnevezésű – PHARE-támogatással zajló – projekt első üteme. A 13-21 hónapos programok a tartósan munkanélküliek, különös tekintettel a romák képzéssel egybekötött foglalkoztatását segítik. A közel 3 milliárd forintot rendelkezésre bocsátó pályázatra 108 jelentkező aspirált, s közülük 33 nyerte el a 200 ezer és 750 ezer euró közötti támogatást, vállalva, hogy egyenként legalább ötven tartósan munka nélküli személyt vonnak be a speciális programokba. A cél az, hogy a részvevők legalább húsz százaléka tartós elhelyezkedéshez jusson. A program második ütemében – hasonló elven – 4,42 milliárd forintot igényelhetnek az önkormányzatok, illetve a nonprofit szervezetek. A pályázatokat július 23-áig lehet benyújtani.
Munkahelymegőrző támogatás
Május elejéig 380 millió forintot használtak fel abból az 1 milliárdos keretből, amely a dolgozók elbocsátása helyett a továbbfoglalkoztatásukat szolgálja – tudatta májusban a munkaügyi szaktárca. E konstrukció segítségével csaknem 2200 munkahely őrizhető meg a cégek likviditási gondjainak megoldásáig. A támogatást azok a cégek nyerhetik el, amelyek gazdasági okok miatt 20 százalékos, de legalább 20 munkavállalót érintő leépítésre kényszerülnének. Elsősorban a mezőgazdasági ágazat és az üveggyártás, illetve a textil-, a bőr-, a fém- és a bútoripari cégek részesültek támogatásban.
Foglalkoztatási paktum
Hetvenkét szervezet foglalkoztatási paktumot kötött májusban, Szombathelyen. A civil szervezetek, képzőintézmények, munkáltatói és munkavállalói szervezetek együttműködési megállapodása közép- és hosszú távon kíván segítséget nyújtani a foglalkoztatás biztonságának megőrzéséhez. Ugyancsak májusban – Budapesten – került sor annak a felhívásnak az aláírására is, amelyben a munkaügyi miniszter, a VOSZ, a MEDOSZ, az Agrár Munkaadói Szövetség, az MSZOSZ, valamint az Európai Tájékoztatási Egyesület civil szervezetének képviselői további térségi paktumok, illetve országos megállapodás megkötését szorgalmazzák. Az aláírók a felhívással azt szeretnék elérni, hogy minél több helyen szövetkezzenek azok, akik tehetnek valamit a foglalkoztatás bővítéséért. Az elmúlt időszakban már négy ilyen helyi és egy interregionális foglalkoztatási megállapodást kötöttek az érdekeltek.
Személyi változás
A kormányfő előterjesztésére a köztársasági elnök május közepén Héthy Lajost nevezte ki a munkaügyi tárca közigazgatási államtitkárává. Az 1943-ban született közgazdász-szociológusnak nem ismeretlen terep a minisztérium, hiszen 1990-től többször is vezető posztokat töltött be az intézményben, 1994-98 között politikai államtitkár volt. 2001-2003 között a koszovói ENSZ misszió egyik vezetőjeként az ottani Munka- és Szociálisügyi Minisztérium létrehozásán ügyködött. 2003-ban hazatért és a Foglalkoztatási Hivatal kutatási főosztályát vezette, valamint miniszteri biztosként a társadalmi párbeszéd előmozdításán dolgozott.
OFA-programok
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) a jelenlegi 3 milliárd forint több mint kétszeresét fordíthatja jövőre a kísérleti programok finanszírozására – hangzott el a témában tartott májusi tájékoztatón. A pénzügyi lehetőségek előteremtéséhez az európai uniós EQUAL-források is hozzájárulnak. Az idei 3 milliárdos keretből egyébként több új kísérleti programot is finanszíroz az OFA. Az egyik a többgenerációs munkanélküliséggel küszködő családok megsegítése – amire 150 millió forint jut -, a másik projekt pedig – 100 milliós keretösszeggel – az állami gondozásból kikerült, nagykorúvá vált fiatalok támogatására szolgál. Ugyancsak újszerű projekt a kistelepülések közterületeinek, középületeinek felújítása az állástalanok bevonásával, erre az idén 200 millió forint fordítható.
ILO-konferencia
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) májusban Budapesten tartotta kétnapos konferenciáját. A foglalkoztatás, a termelékenység, illetve a szegénység problematikáit megvitató tanácskozáson több előadó is felhívta a figyelmet arra a gazdasági kihívásra, amit a termelékenység és a foglalkoztatottság együttes javítása igényel. A konferencia ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a termelékenységi számítások metodikáján – a jobb összehasonlíthatóság érdekében – még van mit javítani.
Nőtt a reálkereset
Az idei év első három hónapjában – a tavalyihoz képest – 1,1 százalékkal nőtt a reálkereset. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a versenyszférában tevékenykedők átlagosan havi 131 400 forintot kerestek az első negyedévben. Ezen belül a fizikai dolgozók 91 600, a szellemi foglalkozásúak pedig 209 600 forintot vihettek haza. A legjobban fizető ágazat – 314 100 forinttal – a pénzügyi tevékenység volt, míg a legkevesebbet – átlagosan bruttó 75 800 forintot – a textil-, bőr- és cipőiparban kerestek a munkavállalók.
On-line hirdetések
A teljes magyarországi hirdetési piac 10 százalékos bővülése mellett az internetes, on-line ágazat 50 százalékkal növekedett az első negyedévben – hangzott el a témában tartott májusi tájékoztatón. Szakemberek úgy vélik, hogy az on-line média népszerűsége és a hirdetők szokásai szorosan összefüggnek az internetelérés számának növekedésével és típusával, így a piacra – például – jótékonyan hat a szélessávú hozzáférés terjedése. Az adatok szerint jelenleg Magyarországon 1,6-1,7 millióan interneteznek havonta.
Projektek menedzselése
A Nemzetközi Projektmenedzsment Szövetség június 19-20. között Budapesten tartja meg 18. világkongresszusát. Az eseményre 38 államból várják a résztvevőket, s 36 országból érkeznek előadók. A rendezvényt – a szakmai szervezetek mellett – a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, valamint a gazdasági és az informatikai tárca is támogatja. Remények szerint a kongresszus hozzásegít az uniós projektek sikeres kivitelezéséhez szükséges gyakorlati tapasztalatok megismeréséhez is.
Üzleti közérzet
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara áprilisban végzett konjunktúrafelmérése szerint a fővárosi vállalkozások 25,3 százaléka rossznak, 58,2 százaléka kielégítőnek, 16,4 százaléka pedig jónak ítéli jelenlegi üzleti helyzetét – tudatta az érdek-képviseleti szervezet májusban. A jövőbeli várakozások tekintetében az optimista cégek aránya 31,4, az üzleti helyzetük rosszabbodását prognosztizálóké pedig 16 százalék. Foglalkoztatási szempontból a munkabért terhelő adók és járulékok mérséklését, illetve az eva kiterjesztését tartják fontosnak a vállalkozások. Ugyanakkor adó- és járulékcsökkentésre várnak, és kívánatosnak tartják adminisztrációs terheik mérséklését is.
Ágazati párbeszédbizottságok
A kormány az idén 300 millió forinttal támogatja az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) működését – hangzott el a témában májusban, Balatonfüreden tartott konferencián. Eddig 28 ápb alakult. E testületek közül tíz részt vett a foglalkoztatási akcióterv helyzetjelentésének elkészítésében, három pedig az egészségre ártalmas munkakörök kérdésével foglalkozik. A hazai ápb-k az uniós párbeszédbizottságok munkájába is bekapcsolódnak.
Uniós források felnőttképzésre
Oktatásfejlesztésre, felnőttképzésre, valamint egészségügyi és szociális célokra, illetve a munkaerő-piaci folyamatok elősegítésére több mint 190 milliárd forintnak megfelelő euró áll rendelkezésre az elkövetkező két évben – hangzott el májusban, a felnőttképzésről rendezett siófoki konferencián. Burány Sándor munkaügyi miniszter elmondta: a szakképzéshez nyújtott források összegét hatszorosára növelték, így az idén több mint 30 ezren szerezhetnek valamilyen szakmát azok közül, akik korábban semmilyen szakképzettséggel nem rendelkeztek.
Külföldi munkavállalók
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ több mint hatszáz munkavállalási engedélyt adott ki tavaly külföldieknek. A 611 engedély közül 308-at ukrán s 212-t romániai munkavállalók kaptak. Az Európai Unió tagországaiból 43-an dolgoztak a megyében: főként angol, német, francia, osztrák, olasz és belga cégeknél, többnyire irányítói vagy középvezetői beosztásokban. A többi munkavállalási engedély más európai, ázsiai és észak-amerikai országok állampolgárai között oszlott meg. A nyírségi munkaügyi szervezet közvetítésével – 2003-ban – összesen 23 370 dolgozó helyezkedett el a térségben.
Teljesített vállalások
A foglalkoztatáspolitikai tárca teljesítette a kormányprogramban vállalt feladatait – hangzott el a szakminisztérium kétéves munkáját értékelő tájékoztatón májusban. Ezek szerint 2003 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 89 ezerrel bővült a két évvel korábbi mélyponthoz képest, és meghaladta a 3,9 milliót; tavaly és tavalyelőtt összességében 25 százalékos reálkereset-növekedés valósult meg – közelítve ezzel az uniós bérekhez -, s ugyancsak ezen időszakban 150 ezren kaptak bértámogatást a Munkaerő-piaci Alapból az állástalanok foglalkoztatásához. A közmunkára fordítható keret is bővült: e célból 2002-ben 2 milliárdról 4,5-re emelték a források összegét, 2003-ban pedig 5,6 milliárd forintra. Az idén február-áprilisban – a KSH tájékoztatása szerint – 6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, szemben az egy évvel korábbi 6,2 százalékkal.
