Önkormányzati szint
A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet. A Kjt. értelmében az önkormányzat döntése előtt az érintett szakszervezetekkel véleményezteti a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.
Munkahelyi közszolgálati érdekegyeztetés
A Ktv. alapján a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, valamint a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt.
A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról.
A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet
– az egyes tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;
– a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról;
– a helyi megállapodások betartásáról, a részmunkaidős és határozott idős foglalkoztatásról.
A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet
– a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre;
– a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére; valamint
– a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete
A foglalkoztatási törvény meghatározza a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezetét, amely a következő szervekből áll:
– Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT),
– Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT), valamint
– a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok.
A MAT a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti.
Az OÉT a munkájában részt vevő országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján jelöli ki a MAT munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit, és javaslatot tesz a visszahívásukra.
A Munkaerő-piaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik, azonban rendelkezési jogát a MAT-tal megosztva gyakorolja.
A MAT véleményezi
– a kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét,
– a munkanélküli-ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerő-piaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket,
– a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyedi döntéseinek tervezetét.
Az OÉT évente beszámoltatja a MAT-ot.
Megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok
A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és a munkaerő-piaci képzési érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként megyei (fővárosi) munkaügyi tanács működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól.
Munkavédelmi érdekegyeztetés
A munkáltatók és a munkavállalók képviselői, valamint a kormány intézményes érdekegyeztetését szolgálja az OÉT Munkavédelmi Bizottsága. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a saját ügyrend szerint működő – az európai szociális konzultáció rendszeréhez igazodó – tripartit bizottság látja el.
A munkavédelmi bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében
– jogosult tárgyalni és állást foglalni valamennyi, a tagjai által előterjesztett kérdésről, valamint előzetesen véleményezni a munkavédelmi tárgyú jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat;
– részt vesz a munkavédelem országos programjának kialakításában és felülvizsgálatában;
– ajánlásokat fogad el a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről;
– a törvény által meghatározott keretben javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését.
A munkahelyi érdekérvényesítés lehetőségét jelenti a munkavédelmi képviselet, illetve a munkahelyi munkavédelmi bizottság intézménye, melyről korábbi számunkban részletesen volt szó.
