Egyensúlyt teremtő szabályozásra van szükség a munka világában
Ösztönözni kell a rugalmas foglalkoztatási formák terjedését
A kormányzat még 2002-ben megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetekkel, hogy közösen belefognak a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatába. Ennek szükségességét az élet kényszerítette ki, hiszen az 1992-ben megalkotott Mt. felett több szempontból is eljárt az idő – mondja Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. A munka elvégzésére létrejött egy munkajogászokból álló kodifikációs csapat, amelyben a szociális partnerek szakértői is helyet kaptak, s várhatóan az év második felére készül el az első koncepció.
Az Mt. átfogó felülvizsgálatát sürgeti például, hogy az uniós összehasonlításban nagyon alacsony hazai foglalkoztatási szint emelése érdekében rugalmasabb munkajogi szabályozásra van szükség. A vállalkozások gyakran felhívják a kormányzat figyelmét arra is: versenyképességük szempontjából kulcsszerepe van annak, hogy minél jobban alkalmazkodhassanak a gyorsan változó piaci igényekhez. A rugalmasabb szabályozást azonban úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók jogvédelme ne szenvedjen csorbát – hangsúlyozza Csizmár Gábor.
Ezen a téren egyelőre elég messze van egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja. A munkáltatói szervezetek keretjellegű Mt.-t javasolnak, s a részletes szabályozást a kollektív szerződésekre bíznák. Ennek azonban megvan az a veszélye, hogy a munkaadók erőfölényét erősítené tovább. A kormányzat álláspontja szerint alapszabályra éppen ezért továbbra is szükség van, de a törvénynek a kollektív szerződések elterjedését is ösztönöznie kell. Az Mt. szabályaitól való eltérést viszont – a rugalmasság érdekében – az eddiginél több ponton kellene lehetővé tenni a munkáltatók számára. Ezeket az eltérési lehetőségeket azonban korlátok közé kell szorítani, hogy a munkavállalók jogai ne sérüljenek. Nem elfogadható ugyanis az olyan szabályozás, amely révén bármelyik fél túlsúlyra tehet szert, hiszen ez munkahelyi konfliktusokat keltene, s veszélybe kerülne a munkabéke. A kormányzat álláspontja szerint mindenképpen olyan jogi szabályozásra van szükség, amely a szükséges kompromisszumok révén egyensúlyt teremt a két fél között – hangsúlyozza az államtitkár.
Emellett a foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások versenyképessége szempontjából egyaránt fontos feladat a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését ösztönző jogi szabályozás kialakítása. Ennek fontosságát jól mutatja, hogy az Európai Unióban az elmúlt öt évben keletkezett 10 millió új munkahely döntő hányadát az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák teszik ki. Bár a távmunka jogi szabályozása már teljes mértékben korszerű, számos más nem hagyományos foglalkoztatási formánál, így például a munkaerő-kölcsönzés, az önfoglalkoztatás, a részmunkaidős vagy a tranzitfoglalkoztatás esetében még jogalkotási hiányosságok vannak.
Csizmár Gábor szerint a munkajogi szabályozás felülvizsgálatát néhány régóta húzódó ügy is sürgeti: megválaszolandó kérdés például, hogy az érdekegyeztetést és a kollektív jogokat elegendő-e az Mt.-n belül szabályozni, ahogy eddig is, vagy önálló jogszabály megalkotására van-e szükség. A sorra megalakuló ágazati párbeszédbizottságokkal például az érdekegyeztetés vadonatúj intézményei jönnek létre, amelyek jogilag még teljesen szabályozatlanok. Az országos szintű érdekegyeztetés esetében is vannak hiányosságok, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak egyelőre nincsen alapszabálya.
Differenciáltabb munkajogi szabályozásra van szükség
Az uniós jogharmonizáció befejeződésével az Európai Unió követelményeinek már teljes egészében megfelel a hazai munkajogi szabályozás, ám ez nem jelenti azt, hogy a gazdaság követelményeinek és a munkaerő-piaci szereplők igényeinek is minden szempontból megfelel a jogi környezet – mondja Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
A munkaadói szervezetek szerint az alapvető problémák abból erednek, hogy a Munka Törvénykönyve főként a hagyományos, hierarchikusan felépített nagyipari munkaszervezésre épül, miközben a valóság ennél sokkal színesebb. Az elmúlt évtizedben ugyanis változatos munkavégzési formák jöttek létre, különösen a szolgáltatások területén, s ehhez képest a hagyományos nagyipari foglalkoztatás inkább visszaszorulóban van – hangsúlyozza Rolek Ferenc.
Például a munkaidő szervezésére, az utasítási jogkörökre és a felelősségvállalásra vonatkozó jelenlegi jogszabályok a gyakorlatban nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazhatók számos munkakör esetében. Elég, ha csupán a futószalagnál – nagy kötöttségekkel – dolgozó gyári munkás és az ugyanabban az üzemben meglehetősen nagy önállósággal tevékenykedő termékfejlesztő közötti különbségre gondolunk. Márpedig egyre több az önállóságot és kreativitást igénylő munkakör, miközben a jelenlegi Mt. a mai munkák jelentős részének szabályozására teljesen alkalmatlan.
Rolek Ferenc szerint a munkajogi szabályozás maradisága és egysíkúsága az oka nagyrészt annak is, hogy számos munkavégzés esetében a vállalkozási formákat preferálják, s csak részben indokolja ezt az adók és a járulékok megspórolásának szándéka. A munkáltatói szervezetek éppen ezért a jelenleginél sokkal differenciáltabb munkajogi szabályozást szeretnének, amely lépést tud tartani a gazdaságban az elmúlt évtizedben lezajlott technológiai és strukturális változásokkal – hangsúlyozza az MGYOSZ alelnöke.
A munkaadók emellett azt is szorgalmazzák, hogy a Munka Törvénykönyve a jelenleginél rugalmasabb keretjogszabály legyen, amelynek paragrafusaitól a kollektív megállapodásokban és az egyéni munkaszerződésekben egyaránt – az eddigieknél több ponton és több irányban – el lehetne térni. Jelenleg ugyanis csupán a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt. szabályaitól, vagyis a rugalmasság abban merül ki, hogy a munkáltatók többet fizethetnek és több kedvezményt nyújthatnak alkalmazottaiknak. Így azonban a cégek nem érdekeltek kellőképpen abban, hogy kollektív szerződéseket kössenek.
A rugalmasság nem csorbíthatja a munkajogi védelmet
A Munka Törvénykönyvével (Mt.) alapvetően elégedettek a szakszervezetek, hiszen a részletes munkajogi szabályozás nem hagyja jogvédelem nélkül a dolgozókat. A munkavállalói szervezetek azonban aggódnak amiatt, hogy a munkaadók nagyobb rugalmasságot szeretnének, amit a piaci viszonyokhoz való könnyebb alkalmazkodás szükségességével indokolnak. Egy korszerű vállalkozás azonban gond nélkül együtt tud élni az Mt.-vel – vélekedik Borsik János, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottságának munkavállalói ügyvivője.
A szakszervezetek nem támogatják a munkaadói érdekképviseletek azon elképzelését, hogy az Mt. a jövőben csupán keretjellegű törvény legyen, amelyet a kollektív szerződésekbe foglalt részletes szabályozás egészítene ki. A kollektív szerződésekkel való lefedettség Magyarországon egyelőre csupán 40-50 százalékos, ugyanakkor ez az arány a kis létszámot foglalkoztató vállalkozásoknál nem éri el a 20 százalékot sem. Éppen ezért a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat továbbra is az Mt.-ben kell részletesen szabályozni.
Az Mt.-től való eltérés szélesebb körű lehetőségét nem vetik el a szakszervezetek, hiszen a vállalkozások versenyképességének javításában a munkavállalók is érdekeltek. Ám az eddiginél határozottabb munkajogi védelmet szeretnének – szögezi le Borsik János, aki felveti, hogy a működés eredményessége révén képződött többletjövedelmet másképp kellene elosztani, hiszen a munkavállalók vállalják a rugalmasság terheit.
Az átalakuló Mt.-nek a foglalkoztatásbővítés problémáit is meg kellene oldania. Ennek érdekében a jogi szabályozásnak ösztönöznie kellene az atipikus foglalkoztatási formák terjedését. Emellett a feketefoglalkoztatás és a korkedvezményes nyugdíj problematikájának megoldásával is adós a kormányzat. De az Mt. átalakításakor arra is fel kell készülnie, hogy az uniós csatlakozás átrendezi a munkaerőpiacot. A válságban lévő ágazatokban, mint például a textil- és bőriparban, valamint a mezőgazdaságban várhatóan tovább csökken a foglalkoztatottak száma, a képzettséget egyáltalán nem vagy alig igénylő munkakörökben pedig valószínűleg megjelennek a külföldi munkavállalók. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy részletes munkajogi szabályozás és erős kollektív szerződések védjék a munkavállalókat.
