Az országos érdekegyeztetés legmozgalmasabb, egyszersmind legizgalmasabb időszaka az ősz. A jövő évi adócsomagról, a költségvetésről s a keresetnövelés mértékéről zajló vitasorozat mintegy betetőzi a makroszintű párbeszédfórum egész esztendei munkáját. De jelentőségteljes az üzenetértéke miatt is, hiszen egyfelől a partnerek együttműködési készségét minősíti, másfelől a versenyszféra működési közegének sarokpontjait jelöli ki. Noha a tárgyalások csak most kezdődtek, nem előzmények nélküliek, azaz már idáig is sok minden kiderült. Mindenekelőtt kedvező fejlemény, hogy az előző ciklusban tapasztaltakhoz képest a kormányzat az adó- és járulékváltozásokról is konzultált a szociális partnerekkel, s a vállalkozói szféra egyes javaslatait figyelembe vette – ezekről lapunk Munkaadók rovatában részletes elemzés olvasható. Ám ezzel szemben meglehetősen hosszú az a lajstrom, amely a munkaadók és a munkavállalók konkrét kifogásait tartalmazza.
A szociális partnerek mindenekelőtt a konzekvens, a fiskális szempontok túlsúlyától mentes gazdaságpolitikát kérik számon. Olyan stratégiát szeretnének fellelni a jövő évi költségvetésben, amely garantálhatja a fenntartható növekedést és a versenyképességet. Ezzel szemben úgy tűnik föl, hogy a kormányzat – az egyensúlyi problémák szorításában – éppen a versenyképesség pilléreinek megerősítésére áldoz keveset. Ez utóbbi megítélését és a "gyógykezelés" mikéntjének konszenzusos elfogadását tovább bonyolítja az is, hogy a munkáltatók és a munkavállalók eltérő módon ítélik meg a versenyképesség és a bérezés összefüggését. A szakszervezetek nem mondhatnak le a keresetek uniós felzárkóztatásáról. A munkáltatók pedig a teljesítményektől elrugaszkodott bérköltségek növekedésétől tartanak. Mindez előrevetíti, hogy a keresetemelés mértékéről parázs viták lesznek a következő hetekben.
E helyzetben különös jelentősége lesz annak, hogy a partnerek milyen tárgyalási technikát alkalmaznak, illetve saját álláspontjuk képviselete mellett mennyire hajlandók engedni a másik fél javára. Az újjáalakult érdekegyeztető fórum eddigi legnagyobb erénye a konszenzuskeresés volt. Ha ez csorbát szenved, akkor az OÉT hitele rendülhet meg. Ezt nyilvánvalóan egyik fél sem akarhatja. Ám ehhez a saját és az egymáshoz viszonyított pozíciók – önmérsékletet tanúsító – tisztázása szükséges. A bérvitában nem lehet helye az erőfitogtatásnak, s nem lehet helye a feszültségkeltő vádaskodásnak. A sikeres béralku egyik – bár nem az egyetlen – feltétele: a megegyezés szándéka. A nemzetgazdasági szintű megállapodást a munkáltatók (ágazatok) és az érintett szakszervezetek alkuja követi majd. Ezek nem lesznek vitáktól mentesek.
