Szakértők szerint a gyorsuló változások egyik fő oka a hálózatok, s különösen az internet elterjedése, illetve az e-business megjelenése. Az üzleti élet ciklusai ugyanis folyamatosan rövidülnek, s e helyzetben – versenyképességi szempontból – nélkülözhetetlen a gyors alkalmazkodás, a hatékony tanulás. A hagyományos oktatás azonban nem képes komplex megoldásokat találni az újonnan felmerülő képzési igényekre.
Új szerepben a tanár
Az e-learning gyökereit a távoktatásban kell keresni, amelynek itthoni bevezetését még a hatvanas évek végén kezdték szorgalmazni. Noha erős ellenállás nyilvánult meg e módszerrel szemben, azonban az utóbbi másfél évtizedben jelentős teret hódítottak a távoktatás körébe tartozó oktatási, tanulási és képzési módszerek. Ezek legfontosabb közös sajátossága, hogy a tananyagot, az elsajátítására vonatkozó útmutatásokat, továbbá a megszerzett tudás ellenőrzését új, de metodikailag igényes információhordozók: nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, számítógép-memóriák, floppy diskek, CD-lemezek tartalmazzák. S immár lehetőség van a tananyagok egy részének hálózatokon keresztül történő elérésére is. Mindez lehetővé teszi az önálló, tanár jelenléte nélküli tanulást.
Noha a tanár szerepe nélkülözhetetlen e folyamatban, de a hagyományos oktatásétól eltérő. Az oktató fő feladata a diákok kérdéseinek megválaszolása, motiválásuk, tanulmányaik elősegítése, szabályozása, illetve a diákok közötti együttműködés támogatása, s az ismeretek elsajátításának értékelése.
Mérsékelt költségek
Az önálló elsajátításra tervezett, különböző médiumokon rögzített tananyagok alkalmazása, a tanár megváltozott szerepe s az önálló tanulás elképzelhetetlen szabadságot és rugalmasságot kínál a tanuló számára. Ugyanakkor a hagyományos és a távoktatás között jelentős különbség mutatkozik a költségek nagyságát, felmerülésének időpontját és módját tekintve is. A nyitott és távoktatás összköltsége általában lényegesen kisebb a hagyományos képzésénél, jóllehet e költségek az "indulásnál" magasak: a tananyagok elkészítésébe vagy az információhordozókba például sokat kell befektetni. Ezzel szemben a hagyományos képzés költségei "széthúzva" jelentkeznek.
Ha visszatekintünk az elmúlt néhány év történéseire, megállapíthatjuk, hogy a távoktatás országonként változó elismertséggel, de általában meglehetősen mellőzötten működött. Lényegi változás az elmúlt években játszódott le, mégpedig az informatikai technológia, a telekommunikáció fejlődése és alkalmazási lehetőségeik rohamos bővülése nyomán. A nyitott és a távoktatás elfogadottsága azonban nem annyira belső fejlődésének következménye. A megítélés változására sokkal inkább a globalizáció volt hatással, illetve az a tény, hogy az informatikai technológia fejlődése és a szellemierőforrás-fejlesztés számos megoldatlan problémát vet fel.
Mindaz, ami a távoktatás által és körülötte zajlik, az nem egyszerűen technikai változás. Ez még akkor is igaz, ha az e-learning alapja az internetes (hálózati) technológia. Ily módon a tartalom bármikor, a világ bármely pontjáról elérhető; ugyanaz az ismeret rövidebb idő alatt adható át; az oktató és a tanuló közötti fizikai távolság elveszíti jelentőségét; egységes és gyors a számonkérés; minőségi kontroll valósítható meg; a képzésben részt vevők szabadon kommunikálhatnak egymással; minden tanuló a saját tempójában haladhat, illetve az oktatás jelentősen alacsonyabb költségből valósítható meg.
Bővülő piac
Az e-learning segítségével – közelmúltbeli, tehát néhány éves adatok szerint – a világon legalább 70 millió ember vett részt valamilyen internetalapú oktatásban. A nemzetközi távoktatás és az e-learning területén egyértelműen az USA rendelkezik a legfejlettebb és legkiterjedtebb piaccal, ezért ott találhatjuk a legtöbb e-learning-rendszert és -üzemeltetést szolgáltató céget. Az Egyesült Államokon kívül még Kanada, Ausztrália, Japán, valamint egyes EU-tagállamok mutathatnak fel fejlett e-learning-piacot. Ez utóbbi országokban azonban megfigyelhető, hogy a folyamatok csak némi időbeni késéssel követik az USA-belieket.
Szakértők szerint az internetes oktatási piac a 2000. évi 5,3 milliárd dollárról több mint 150 százalékos növekedéssel 2004-re eléri a 13,6 milliárd dollárt. Ezzel egybecseng az IDC kutatásának eredménye, amely szerint a piac évente 60 százalékkal növekszik, és 2005-re eléri a 18 milliárd dollárt. Szintén az IDC 2001. évi adata szerint a Fortune 500 vállalatai évente 12 milliárd dollárt vesztenek a nem megfelelő tudásmenedzsmentnek köszönhetően, és ez az összeg 2003-ra elérheti a 31 milliárd dollárt.
Európában az e-learning alkalmazásában az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia jár az élen, ami a szakemberek szerint annak köszönhető, hogy ezekben az országokban igen magas az internetet használók aránya, illetve nagy az angolul beszélő munkavállalók száma is. Jövőre az e-learning-piac várható nagysága Európában körülbelül 4 milliárd dollár lesz, ami várhatóan évi 96 százalékos növekedést jelent.
Egyedi megoldások
Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően beszélhetünk a távoktatás kísérleti szakaszáról, de csak a 90-es évek elejétől jelentek meg a távoktatást és a nyitott képzést megcélzó fejlesztési elképzelések. Ekkor jött létre – az oktatási tárca tanácsadó szerveként – a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT), amely jelentős részt vállalt a távoktatás infrastrukturális alapjainak és módszertanának megteremtésében, valamint a szükséges szakemberek felkészítésében.
Idehaza is fejlődésnek indult tehát az e-learning, ekképpen kézzelfoghatóbbá váltak e módszer előnyei. Ezek sorában is kiemelkedik:
– A naprakész információ. (Az e-learning-megoldások technológiai háttere lehetővé teszi, hogy a tananyag – az ismeretek gyarapodásával szinkronban – gyorsan változzon. Így a képzés résztvevői állandóan friss, naprakész információhoz, tananyaghoz juthatnak.)
– A folyamatos elérhetőség. (Az üzleti életben dolgozók döntő többsége a munkája során használja a számítógépet. A hálózati munka és az internet-hozzáférés alapkövetelménnyé vált. Ez folyamatos képzési lehetőséget nyújt a munkatársak számára, illetve lehetővé válik az egymástól távol lévő munkacsoportok összehangolt oktatása is.)
– Idő- és költséghatékonyság. (A hagyományos tantermi képzés egyik fő problémája annak elérése, hogy az oktatók és a hallgatók egy időben, egy helyen legyenek. A képzésre szánt idő és a járulékos költségek jelentős része takarítható meg, ha a cég a hagyományos képzés helyett az e-learninget választja.)
– Interaktív környezet. (Az e-learning-technológia olyan interaktív képzési környezetet biztosít, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a képzésben részt vevők kapcsolatot teremtsenek, információkat osszanak meg egymással. A hallgatók bátran tehetnek fel kérdéseket, tehetik próbára képességeiket, anélkül hogy környezetük gátolná vagy befolyásolná őket.)
– Egyéni megoldások. (A képzési program egyénivé tehető, így a hallgató a számára szükséges tananyaggal dolgozhat, annyit gyakorolhat, amennyi szükséges, és saját tempójának megfelelően haladhat. A különböző képzettségű és tudásszintű hallgatók nem akadályozzák egymást.)
– Hibrid képzés (az e-learning sokrétű megoldást nyújt különböző oktatási szükségletek kielégítésére).
Komplex szolgáltatás
A hazai oktatási piac, így az e-learning is az utóbbi egy évtizedben van felfutóban. Az új forma bevezetésében és elterjesztésében a multinacionális vállalatok, elsősorban a nagy számítástechnikai hardvereket és szoftvereket gyártó és forgalmazó cégek jártak az élen. E vállalatok ugyanis – a szoftvereik, a kiszolgáló- és a hálózati rendszereik működésének oktatására – ezt a megoldást szorgalmazták, természetesen a hagyományos oktatási megoldásokkal vegyesen. Lényegében azonban – mint szolgáltatás és önálló üzletág – ebből nőtt ki az e-learning. Mára azonban kiderült, hogy e "dobozos terméket" mindenütt egyedileg kell rászabni az alkalmazóra, hozzáigazítva sajátos igényeihez és oktatási környezetéhez. És akkor még nem beszéltünk az e-learning-tananyagok fejlesztéséről mint megoldandó problémáról, s egyben új üzletágról.
Amerikában és Nyugat-Európában már szakosodott megoldásszállítók és tananyagfejlesztők tevékenykednek. Maga az e-learning-oktatószoftver lényegében egy keretrendszert takar, amelyet a vásárló egyéni óhajai szerint töltenek ki tartalommal. Ezzel érhető el, hogy a vállalati képzést elektronizálni szándékozó cégnél mindig a legújabb, és a számukra legalkalmasabb megoldások működjenek.
E komplex szolgáltatásra többféle módon vállalkoznak: az egyikre jó példa a Synergon SYNEDU(tm) e-learning-rendszer, míg egy másik változat a Sabedu Knowledge Linker Enterprise megoldása, harmadikként pedig akár az Oracle iLearning nagyvállalati tanulóközösség-kezelő rendszere (Learning Community Management System), vagy a HP E-Learning-on-Tap virtuális oktatóterme szolgálhat jó példával.
Tervezés és kivitelezés
A Synergon mint megoldásszállító néhány éve kapcsolódott be az e-learning-szolgáltatási üzletágba. Amikor ugyanis egy nagyvállalat virtuális oktatóbázist akar kiépíteni, ott gyakran hálózatot kell fejleszteni, hardvereket szállítani, szoftvermegoldásokat telepíteni és üzemeltetni.
A SYNEDU(tm) e-learning-rendszer keretében először is felmérik a vevő humánpolitikai igényeit és a tanfolyam résztvevőinek felkészültségét, valamint az információtechnológiai helyzetet. Majd ezt követi az e-learning auditja, mely részben annak vizsgálata, hogy az ügyfél informatikai infrastruktúrája mennyire készült fel az oktatás új formájára, illetve az oktatni kívánt tananyag miként illeszthető az e-learning-rendszerbe. Végül azt is vizsgálják, hogy ha az adott témában nincs megfelelő tananyag, akkor ez miként és mekkora költséggel fejleszthető ki.
Az audit eredményeképpen tanulmány készül, amely – figyelembe véve az ügyfél oktatási, humánpolitikai célkitűzéseit – a megvalósításra vonatkozó elemzést és javaslatokat is tartalmazza. Ennek elfogadása után telepítik a megfelelő megoldást, amit betanítanak, s ha van rá igény, segítik az oktatás lebonyolítását is.
Modulos felépítés
Hasonló úton jár a Sabedu Knowledge Linker Enterprise megoldása, csakhogy sokkal inkább a képzési formák fejlesztésére koncentrálnak. A Knowledge Linkert úgy tervezték meg, hogy zökkenőmentesen együtt lehessen működni a vásárló meglévő informatikai rendszerével. Ezt nemzetközi szabványok alkalmazásával és a modulrendszerű felépítéssel érik el, ami lehetővé teszi az együttműködést más, később beszerzendő termékekkel is.
Az Oracle iLearning nagyvállalati szintű tanulóközösség-kezelő rendszere (Learning Community Management System) az interneten keresztül nyújt hatékony, jól kezelhető, integrált és bővíthető tanulási lehetőséget. Sikerét elsőként az Oracle saját oktatási rendszere bizonyította: a cég az Oracle iLearning segítségével képzi több mint 90 ezer ügyfelét, alkalmazottját és partnercégét szerte a világon, mégpedig az Oracle Learning Network (OLN) hálózaton keresztül. A szoftvert 2001. tavaszi megjelenése óta világszerte több mint 140 vállalat vásárolta meg, 73 százalékuk az Oracle által ajánlott költségkímélő bérüzemeltetéses formában, köztük a Canon, a McDonald's, az Alcoa, a GE Capital, a Vodafone és a Xerox.
A HP E-Learning-on-Tap virtuális oktatótermét mint e-learning-megoldást nem szükséges megvásárolni. Ez egy folyamatosan felügyelt, biztonságos környezet, amely a legmodernebb webkonferencia-rendszerekre épül. Működtetése az internet böngészésére alkalmas hardver- és szoftverkomponenseken felül nem igényel semmilyen további beruházást – már ha azok megfelelnek a minimális rendszerkövetelményeknek.
Virtuális oktatóterem
Az ügyfél nagyon kedvező terembérleti konstrukció formájában – a HP saját tanfolyamain felül – igénybe veheti a HP virtuális oktatóterem nyújtotta előnyöket saját munkatársai, partnerei vagy ügyfelei képzésére, esetleg értekezletek lebonyolítására. Nincs induló költség, nincs szükség installációra és támogatásra: csupán a használatért kell fizetni lényegében bérleti díjat. A terem lefoglalható egyetlen órára is, de egy cég akár a saját oktatóközpontját is létrehozhatja, ha hosszabb távon termeket bérel.
Emellett az E-Learning-on-Tap további hozzáadott szolgáltatásokat kínál, mint például Train-the-Trainer tanfolyamokat, audiokonferencia-integrációt, tananyagtervezést és tanácsadást. Van tehát miből választani. Ám a vállalatok, amelyek csakugyan belevágtak már a fejlesztésbe, egyelőre felemás tapasztalatokról számolnak be.
Bizalmatlan vezetők
A hazai vállalatok menedzsmentje nyilvánvalóan nem könnyen dönt a képzés digitalizálásáról. A felső vezetők részben bizalmatlanok, illetve sok helyütt hiányzik a döntéshez szükséges – de legalább elégséges – ismeret is. És persze az egész e-learning-rendszer is kiforratlan, fejlesztés alatt állnak a szoftverek, s nincs elég tananyag, illetve fejlesztésük időigényes.
A Budapest Banknál ma már működik az e-learning-hálózat, például a bank új belépőinek felkészítését és vizsgáztatását ebben a rendszerben végzik – mondta el Vecsenyi János, a pénzintézet képzési és fejlesztési vezetője. Ebben a formában végzik továbbá a bank új termékeinek megismertetését is. De amíg idáig eljutottak, az vagy két évet vett igénybe. Ugyanakkor az új tananyagfejlesztések is hónapokig eltartanak.
Az e-learning ráadásul nem olcsó mulatság, igazán ott éri meg, ahol nagy tömegeket, illetve területileg szétszórt egységek munkatársait vonhatják be a folyamatos képzésbe. Magának a rendszernek a kiépítése százmillió forintos nagyságrendet jelent, azonban a tananyagok fejlesztése sem olcsó, egyenként 5-10 millió forintot is kitesz.
Vecsenyi szerint komoly ellenállással is meg kell küzdeni az e-learning bevezetéséhez. E módszer ugyanis (miként maga a távoktatás is) csak az önálló tanulásra képes hallgatók képzésére alkalmas, de még az ő esetükben is szükséges az erős motiváltság. Ugyanakkor megnyilvánul egyfajta ellenállás magával a technikával szemben is, például az internet használata sokaknak okoz gondot: előbb tehát ezt kell megtanulni.
Az oktatók részéről is tapasztalható ellenállás. Legfőképpen azért, mert sok olyan képzés van, amely nemigen nélkülözheti a személyes kontaktust.
Digitális könyvtárak
Mindebből látható, hogy egyfelől az e-learning nem csodaszer, másfelől a tantermi képzést még nem kell leírni. Mégis, a Budapest Banknál ma már tapasztalják az elektronikus képzés vitathatatlan előnyeit, pláne, hogy a tulajdonosnál, a GE Capitalnál jól használható, belső hálózaton elérhető – de angol nyelvű – képzési szisztéma működik: mégpedig komoly hátteret jelentő tudásbázissal. Ez utóbbi, lényegében a digitalizált szakmai könyvtárak ma még nagyon hiányoznak a magyar internetkultúrából.
A határozott fejlődés ellenére Vecsenyi János nem hisz abban, hogy az elektronizált képzés átvenné a tantermi oktatás helyét. A felkészítésben, a tréningek utáni tudásellenőrzésben elismeri a szerepét, de a készségfejlesztést csak tantermi környezetben tudja elképzelni.
Ráadásul még az e-learning technológiája is gyorsan változik. Az egy-két évvel ezelőtti megoldások mára már elavultak, ezért is alakult ki mostanra az úgynevezett keretrendszer, amely az adott tartalommal egyénileg feltölthető keretszoftver. Ennek a formálgatásán dolgoznak például a közigazgatási távoktatás fejlesztői is.
A projekt irányítója Koltányi Gergely, a Magyar Közigazgatási Intézet (MKI) osztályvezetője szerint a klasszikus utat járják. Már tudják, hogy mire van szükségük, hiszen az MKI-vel az élen szerte az országban évente 80-100 ezer hallgatót képeznek. Márpedig az e-learning éppen a nagy tömegű képzésre ad megoldást.
Felzárkóztató program
Első lépcsőben – és ezen dolgoznak most – egy felzárkóztató programmal kell indítaniuk: ennek segítségével fogják felmérni, hogy kinek milyen a felnőttképzési attitűdje. Azaz kiválasztják, hogy kik alkalmasak az e-learning képzési formára, majd erre az illetőket felkészítik. Ezután – ősszel – egy 4 modulos vezetőképzést indítanak 4-500 főnek.
Az MKI vezetőit már nem kell meggyőzni az e-learning szükségességéről. De a maguk bőrén megtanulták, hogy nagyon pontosan meg kell tervezni, mire akarják használni majd a rendszert. Az utólagos fejlesztések mindig sokkal többe kerülnek, kivált ha rossz technológiai irányt választanak. Mert akkor esetleg mindent újra kell kezdeni.
Az e-learning-képzésnek ma az a legnagyobb problémája – hangsúlyozza Koltányi Gergely –, hogy nincs még kellő referenciája. Vannak ugyanis elismert iskolák, képzési központok szerte a világon, amelyekre hivatkozni már önmagában is előnyt jelent a karrierépítésben. Az e-learning mögül azonban ez még hiányzik. És ne feledjük: idehaza – egyelőre – még rosszul állunk a digitalizált tananyaggal is, ráadásul a távoktatás kultúrája sem igazán alakult ki. Ekképpen hiányzik ennek módszertani tapasztalata is; a tananyagkészítésről nem is beszélve.
Egyelőre még az is kérdéses, hogy az e-learning módszerére miként hat majd az a tény, mely szerint a távoktatási szintet lényegében átugorjuk, kihagyjuk. A példák azt jelzik, hogy az első fejlesztő cégek nem nagyon törődtek a helybeli igényekkel. Jóllehet, mára már szolgáltatási körükben fellelhető a tanácsadás és az előzetes felmérés is, ez korábban nem volt így.
Honosítandó minták
Ugyanakkor a tananyag gyártását is mindenki most tanulja, illetve: az általános ismeretek elektronizált tudásbázisa is hiányzik. Hasonlóképpen a tananyaggyártásra szakosodott cégek ugyancsak most bontogatják szárnyaikat. Természetesen Amerikában már sokkal előbbre tartanak ebben is, így a módszertan lényegében létezik, csak honosítani kellene.
Ilyen mintával szolgálhat a világ vezető tananyagfejlesztője, a National Education Training Group (NASDAQ: NETg) amerikai központú cég, amely számítógépes alapú, interaktív multimédiás tréningeket értékesít világszerte. A NETg-t 1968-ban alapították, elsődlegesen új oktatási technikák kifejlesztésére. A vállalat hamarosan sikeres technológiaalapú tréningszolgáltatóvá nőtte ki magát. Napjainkra a világ 60 országában működnek képviseletei, s ezek mellett számos viszonteladóval is rendelkezik. Tananyagait olyan jelentős informatikai partnerek által kibocsátott eszközökhöz készíti, mint a Microsoft, a Cisco, a SAP, az Oracle, a Novell, a Netscape vagy a Lotus.
Idehaza azonban még nincsenek kialakult ágazati képzési rendszerek sem. Lényegében tudásszigetek vannak, ily módon az e-learning ma még nem képes hálózatként kiszolgálni az egész országot. Ezzel együtt is azonban az e-learning vitathatatlan előnye, hogy hatékonyabbá és mérhetőbbé teszi a képzést és annak eredményét, s végső soron, az egész életen átívelő tanulás nélkülözhetetlen eszköze. Alkalmazása nélkül nem erősödhet meg a tudásalapú társadalom.
