Munka Törvénykönyve
Az április 16-án megjelent 2003/38. számú Magyar Közlöny tartalmazza a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvényt. A címben említett "egyéb törvények" közé tartozik
– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.),
– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.),
– a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.),
– az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény [Iasz.], az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üszt.),
– a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.),
– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.),
– a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.), valamint
– a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.).
(A törvénymódosítást e számunkban részletesen ismertetjük.)
A 2003. évi XXIV. törvény is tartalmaz a Munka Törvénykönyvét módosító szabályokat. Ennek értelmében a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk. titokvédelmi szabályainak figyelembevételével –, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személyekkel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amely a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
Üzleti titok
A 2003. évi XXIV. törvény módosította a Polgári Törvénykönyv titokvédelemre vonatkozó előírásait. E szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát a törvény elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelynek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy az nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
Az, aki az államháztartartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és az előbb említettek alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
Európai üzemi tanács
Szintén a 2003/38. Magyar Közlöny tartalmazza az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkáltatók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényt. A törvény célja, hogy a multinacionális vállalatok keretében dolgozó munkavállalók számára megfelelő fórumrendszert teremtsen a határokon túli együttműködésre és a cégvezetéssel szembeni közös fellépésre.
(A törvényi rendelkezések részletes ismertetésére következő számunkban térünk ki.)
Tavalyi átlagkereset
A Központi Statisztikai Hivatal az alábbi fontosabb, 2002. évre vonatkozó adatot tette közzé:
Bruttó átlagkereset: 122 500 Ft/fő/hó
Nettó átlagkereset: 77 600 Ft/fő/hó
Bruttó kereseti index*: 118,3%
Nettó kereseti index*: 119,6%
Fogyasztóiár-index:
2002. december 104,8%
(2001. december = 100)
2002. év 105,3%
(*2001. év = 100)
Adótörvények módosítása
Január 1-jétől több adózással kapcsolatos jogszabály is megváltozott. A 2003. évi XVIII. törvény alapján módosult az evatörvény, a helyi adóktól szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról rendelkező törvény. Ugyanígy változott az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló módosított törvény is. (Részletes ismertetésünket lásd Adósarok című rovatunkban!)
Termékdíjmentesség
Június 18-ig nyújtható be a környezetvédelmitermékdíj-mentesség iránti kérelem. Az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet szabályozza a környezetvédelmitermékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeit. A mentességhez szükséges kötelező hasznosítási arány mértékéről és a mentesség meghatározásának módjáról a rendelet 1. számú mellékletéből lehet tájékozódni. A jogszabály szerint mentességet szerezhet például a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. Vagyis a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettsége alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék elsődleges csomagolása éves szinten műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot, papír esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-ot nem haladja meg.
A mentességre vonatkozó kérelmet a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, 2003. évre június 18-áig lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez. A hasznosítást koordináló szervezet a kérelmét a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez nyújtja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható.
A kérelem – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon nyújtható be. Mentességet nem lehet igénybe venni, ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak, valamint azon hulladékmennyiség után, amelyet a gyűjtési vagy hasznosítói rendszeres támogatásba beszámítanak.
A kormányrendeletből a kenőolajokkal, a hígítókkal és oldószerekkel kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai is megtudhatók.
A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék támogatása
A legkedvezőtlenebb helyzetű megyék – Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról döntött a kormány. A 47/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet felhatalmazza az érintett megyei területfejlesztési tanácsokat, hogy a részükre biztosított keretek felhasználásakor előnyt biztosítsanak a megye gazdasági fejlődését, a vállalkozások élénkítését szolgáló programoknak. A rendelet felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek kiemelt támogatást élveznek. Ilyenek például azok a beruházások, amelyek a lakosság életminőségét javítják, a megye gazdasági fejlődését, versenyképességét elősegítik, vagy például amelyek a sajátos történelmi-táji hagyományokat ápolják.
Munkaerő-közvetítés
Május 9-étől lehetőség van külföldi munkaerő magyarországi, magyar munkaerő külföldre kölcsönzésére, közvetítésére is. Ennek megfelelően módosult a magán-munkaközvetítés fogalma is, amely a jövőben a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összességét jelenti, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.
Az 57/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet szerint csak a külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység feltétele a vagyoni biztosíték is, amelynek mértéke magán-munkaközvetítői tevékenységnél 500 000, míg kölcsönzésnél egymillió forint. A belföldi magán-munkaközvetítői tevékenység vagyoni biztosítékát a magán-munkaközvetítő részére – kérelmére – ki kell fizetni. Ha a magán-munkaközvetítő ellen a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a vagyoni biztosíték kifizetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor.
A május 9-ét követően megkötött megállapodásoknál a magán-munkaközvetítő díjat, költséget nem számolhat fel a tevékenységéért a munkát keresővel szemben.
Szintén új előírás, hogy nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatban a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult a munkaközvetítői tevékenységre.
A külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység során be kell tartani az érintett országnak a – magán-munkaközvetítői tevékenységre vonatkozó – jogszabályait.
A rendelet szövege a Magyar Közlöny 2003/40. számában olvasható.
Telepengedély
Május 2-ától módosult a telepengedélyeket szabályozó kormányrendelet. A változások érintették az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, az engedély megadása előtti vizsgálat szempontjait, az eljárás rendjét, valamint a telepengedélyhez kötött tevékenységek felsorolását. Az 58/2003. (IV. 24.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2003/40. számában található. (A témával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)
Vállalkozási célelőirányzat
Módosult a vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló GM rendelet. Az április 27-étől hatályos 22/2003. (IV. 24.) GKM rendelet a 2003/40. számú Magyar Közlönyben jelent meg, s többek közt érinti a támogatáshoz szükséges úgynevezett sajátforrás-igényt, a támogatás folyósítási feltételeit.
