Eljárás első fokon

Az eljárás megindítása

Eljárás kérelemre

Az államigazgatási eljárások egy része az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára indul meg. A szóban előterjesztett kérelmet a hatóság köteles jegyzőkönyvbe venni. (Nem kell jegyzőkönyvet készíteni a szóbeli kérelemről, ha a hatóság azonnal teljesíti a kérelmet, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni.)

A kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani a hatósághoz. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be, továbbá jogszabály lehetővé teheti, hogy a kérelmet elektronikus dokumentumban nyújtsák be. Erre a célra elektronikus forma rendszeresíthető.

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékletet. Mellékletként nem lehet olyan adat igazolását kérni az ügyféltől, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

A magánszemély az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.

Az államigazgatási eljárásban fő szabályként érvényesül, miszerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. Ennek folyományaként a kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával.

Eljárás hivatalból

A közigazgatási eljárást az ügyek egy részében a hatóság hivatalból is megindíthatja. A közigazgatási szervet a felettes szerve is utasíthatja az eljárás megindítására vagy folytatására. A hivatalból indult ügyek egy részében az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás megindítását pedig közhírré kell tenni.

Az eljárás folytatása

A hivatalbóli eljárás sajátos esete, amikor az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig olyan ügyben vonja vissza, amelyben az eljárás hivatalból is megindítható. Ilyenkor ugyanis a hatóság úgy is dönthet, hogy az eljárás megszüntetése helyett folytatja az eljárást. Erről az ügyfelet értesíteni kell.

 

Szankciók a bizonyítás során Bírság az ügyféllel szemben Mint láttuk, a hallgatás miatt az ügyfelet legfeljebb az a hátrány érheti, hogy – adatok hiányában – kedvezőtlenül bírálják el az ügyét, vagy hogy megszüntetik az eljárást. Amennyiben azonban az ügyfél úgy dönt, hogy nyilatkozatot tesz az ügyben, jól meg kell gondolnia, mit ad elő, mert a törvény szerint az az ügyfél vagy képviselője, aki rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. (A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél utóbb feltárja, hogy hazudott). Tanú, szakértő, szemletárgybirtokos A tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa, ha a következményekre történt figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül megtagadja a vallomástételt, a közreműködést és a véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének. A mondottak irányadók a helszíni szemlét akadályozó vagy a szakértői vizsgálatban való közreműködést megtagadó személybírságolására is.

A tényállás tisztázása

A közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A hatóság által hivatalosan ismert tényeket nem kell bizonyítani. Ugyancsak mellőzhető a bizonyítás a köztudomású tényekről is.

A bizonyítás során a hatóság bármilyen bizonyítékot felhasználhat. A törvény csupán példálózóan sorolja fel a bizonyítási eszközöket. Ezek a következők: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A mérlegelés során nem kötik olyan rendelkezések, hogy valamely bizonyítéknak nagyobb lenne a bizonyító ereje, mint másoknak.

Az ügyfél nyilatkozata

Az ügyfél az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. Joga van ahhoz is, hogy megtagadja a nyilatkozattételt. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy nem közli a kért adatot, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján érdemben dönt az ügyben, vagy megszünteti az eljárást. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell. Minden esetben az ügyfélnek kell eldöntenie, hogy érdekében áll-e a hallgatás.

Az ügyfél meghallgatása

A köztisztviselő a meghallgatása előtt köteles ellátni az ügyfelet a szükséges tájékoztatással, s figyelmeztetnie kell jogaira és kötelességeire. A hatóságnak az eljárás során gondoskodnia kell arról, hogy az ügyfelet ne érje hátrány a jogszabályok ismeretének hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén ki kell oktatni az ügyfelet a jogaira.

Nem lehet felhívni az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet a hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. (Ilyen nyilvántartásnak minősül a polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a polgármesteri hivatal köztisztviselőjének eljárásában a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartás is.)

Irat

A tényállás megállapítása céljából a hatóság az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet. Iratnak minősül az eljárás szempontjából minden olyan tárgy, amely – általában műszaki vagy vegyi úton – adatokat rögzít (idetartozik például a fénykép, a film-, hangfelvétel, a mágneslap, a mágnesszalag, az elektronikus dokumentum stb.).

Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett fő szabályként az ügyfél nyilatkozatot tehet a bizonyítani kívánt tényről.

Betekintés az iratokba

Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet. Az eljáró hatóság rajtuk kívül más személynek (más szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha az illető igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.

Itt említjük meg, hogy nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Szolgálati titok címén azonban nem lehet kizárni a betekintést az olyan iratba (s nem lehet megtiltani a másolat készítését), amelyen az érdemi határozat alapul, vagyis amely bizonyítékként szerepel az ügyben.

Kézbesítés

Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, az ő részükre kell kézbesíteni.

Tanú

Az ügyre vonatkozó tényt tanúval is lehet bizonyítani. A tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni.

Mentesség

Nem hallgatható meg tanúként

– az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható,

– államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól nem kapott felmentést az arra jogosított szervtől vagy személytől.

Megtagadhatja a tanúvallomást az, aki az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója. Nem köteles vallomást tenni a tanú az olyan kérdésben, amelyben saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A tanú meghallgatása

A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire, valamint a hamis tanúzás következményeire (a hamis tanúzás bűncselekmény).

A még meg nem hallgatott tanú általában nem lehet jelen az ügyfél és más tanú meghallgatásakor, nehogy az elhangzottak befolyásolhassák a vallomását.

A tanú meghallgatására általában tárgyaláson kerül sor. (A tárgyaláson kívüli tanúmeghallgatásra is a tárgyalás szabályait kell alkalmazni.)

Szemle

A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. A szemle során a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető. A hatóság helyszíni szemlét is tarthat. Amennyiben a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a "rajtaütésszerűen" megtartandó szemle elrendelését a szemle előtt szóban kell közölni.

A szemletárgy birtokosa megtagadhatja a szemletárgy felmutatását, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést.

Szakértő

Szakértőt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy ha jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását. A szakértő az eljáró hatóság megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, vagy a jogszabályban meghatározott szerv. Ha a hatóságnak nincs a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként – indokolt esetben – szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot.

A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő megtekintheti az ügy iratait, jelen lehet az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén, kérdéseket intézhet az ügyfélhez, a tanúhoz. Jogszabály alapján az ügyfél kötelezhető arra, hogy részt vegyen, illetve közreműködjön a szakértői vizsgálatban (például orvosi vizsgálat).

A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. A szakértőt is elsősorban a tárgyaláson hallgatják meg. A tárgyaláson kívüli meghallgatásra is a tárgyalás szabályait kell alkalmazni.

Szakértő az ügyfél kérelmére

Az ügyfél kérelmére a közigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül – akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után – más szakértőt is kirendelhet. Ennek feltétele, hogy a szakértő költségét az ügyfél előlegezze és viselje.

Kizárás

Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben a köztisztviselőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki megtagadhatja a tanúskodást.

Tárgyalás

A közigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy ha a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a közigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat.

Az ügyfél és képviselője észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést tehet fel a meghallgatott személynek. Indítványozhatja további bizonyítékok beszerzését, így más személyek meghallgatását is.

Rendbírság

A tárgyalást vezető köztisztviselő rendreutasítja azt, aki zavarja a tárgyalás rendjét. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedő bírsággal sújtja az illetőt. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben – ha a bírság elégtelen – fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

 

Igazolás Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró hatóságnál igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a közigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Amennyiben a hatóság helyt ad az igazolási kérelemnek, az eljárást folytatja, és – az eljárás eredményétől függően – hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja a korábbi határozatát. Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul.

Jegyzőkönyv

Nemcsak a szóban előterjesztett kérelemről, hanem az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról, továbbá a tárgyalásról is egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

– az eljáró hatóság megnevezését,

– a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,

– a meghallgatott személy azonosító adatait és lakcímét,

– a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,

– az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

– a meghallgatott személy, a köztisztviselő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

Feljegyzés

Ha jegyzőkönyv nem készül, az említett eljárási cselekményekről feljegyzést kell készíteni. A feljegyzés tartalmazza a nyilatkozatok lényegét és a jegyzőkönyv kapcsán már ismertetett adatokat.

Képviselet

Fő szabályként törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat az ügyfél helyett. A képviseleti jogosultságot a hatóság megvizsgálhatja. (Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti.) A hatóság visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben nem alkalmas a képviselet ellátására, vagy aki nem igazolja a képviseleti jogosultságát.

Ügygondnok

Törvényes képviselő vagy meghatalmazott hiányában a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni.

 

kizárás A köztisztviselő, illetve a közigazgatási szerv természetesen nem vehet részt a saját ügyének elintézésében. A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az a köztisztviselő, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. Az eljárásban nem vehet részt köztisztviselőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el (elfogultság). Bejelentés, kijelölés A köztisztviselő a közigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében a hatóság vezetője határoz, és egyben kijelöli az ügyintézőt. Ha a kizárási ok a közigazgatási szerv vezetőjével, illetőleg a polgármesterrel, a főpolgármesterrel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetőjével vagy a polgármesteri hivatal köztisztviselőjével szemben merül fel, az ügyben fő szabályként a felettes szerv által kijelölt köztisztviselő vagy hatóság jár el.

Szakhatóság közreműködése

Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más közigazgatási szerv (szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot fő szabályként az ügyben érdemi döntésre jogosult közigazgatási szerv keresi meg. A szakhatóság a megkeresést általában tizenöt napon belül köteles teljesíteni. A teljesítésre megfelelő határnap is megállapítható. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon további nyolc napot kért a nyilatkozattételre.

Az eljárás felfüggesztése

Amennyiben az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a hatóság felfüggeszti az eljárást. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, úgy a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy a megadott határidőn belül indítsa meg az eljárást. A felhívás eredménytelensége esetén hatóság megszünteti az eljárást, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt (amennyiben a döntéshez megfelelő adatok állnak rendelkezésre). A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye.

Egyezség

Amennyiben az ügy természete megengedi, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezséget létrehozni az ügyben. Az egyezség megkísérlését jogszabály is elrendelheti. A hatóság abban az esetben hagyja jóvá a létrejött egyezséget, ha az megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét. A jóváhagyott egyezséget határozatba foglalja. Amennyiben a jóváhagyás feltételei nem állnak fenn, folytatni kell az eljárást.

Ügyintézési határidő

A kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalbóli megindításától számított harminc napon belül általában meg kell hozni az érdemi határozatot az ügyben. (A testületi szerv hatáskörébe tartozó egyedi ügyben – ha a 30 napos határidő nem tartható – legkésőbb a soron következő testületi ülésen kell határozni. Ha a felettes szerv a határidőt mulasztó hatóság helyett azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárásra, az elintézési határidő akkor kezdődik, amikor a kijelölés megérkezik az eljáró szervhez.

A felettes szerv eljárásánál az elintézési határidő akkor kezdődik, amikor az iratok a felettes szervhez érkeznek. Az iratok felterjesztésére 5 nap áll rendelkezésre.

Az eljárás felfüggesztésének tartama az elintézési határidőkbe nem számít be.

A határidő meghosszabbítása

Az eljáró hatóság vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell.

A határidő számítása

A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama nem számít be. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja. (A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.)

Az eljárás megszüntetése, érdemi döntés

Amennyiben az ügyben nincs helye hivatalbóli eljárásnak, a hatóság köteles megszüntetni az eljárást, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonja a kérelmét. A hatóság megszünteti a hivatalból indított vagy folytatott eljárást is, ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn. Erről értesítenie kell azokat, akik az eljárás megindításáról értesítést kaptak.

Ha az eljárást nem lehet megszüntetni, a hatóságnak érdemben kell határoznia az ügyben.

Idézés Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság – írásban vagy telefonon – megidézheti, vagyis arra kötelezheti, hogy meghatározott időpontban vagy határidőben előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az ügyfél nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban. Az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább öt nappal megkapja, és a megjelenés lehetőleg ne akadályozza őt a munkájában. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni az illetőt. Az idézettet figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelen levő személyt a köztisztviselő más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel aláíratja. A hatóság csak akkor idézheti a székhelyére a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt, ha ezt jogszabály írja elő, vagy ha azt az érintett maga kéri. Ugyancsak lehetőség van az említett idézésre, ha az eljáró hatóság székhelyét a meghallgatni kívánt személy előnyösebben érheti el, mint azt a legalsóbb fokú közigazgatási szervet, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik. Az említett feltételek hiányában a hatóságnak az illető lakóhelyének megfelelő közigazgatási szervet kell megkeresnie a meghallgatás végett. A fővárosban működő közigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területéről idézhet. Az idézést mindig a megidézett részére kell kézbesíteni, képviselője egyidejű értesítésével. Szankciók Az idézésnek mindenki köteles eleget tenni. A távolmaradás ezer forintig terjedő bírságot von maga után. Ugyancsak ezer forintig terjedő bírsággal sújtható az is, aki meghallgatása előtt engedély nélkül eltávozik az eljárás helyéről. Ha az idézett személy az ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. (Amennyiben az idézett személy a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát igazolja, a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő határozatot vissza kell vonni.) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője az idézésre nem jelent meg, és a képviselő nevét a jogi személy vezetője felhívásra nem közli, a vezető ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Azonnali megjelenésre szóló vagy telefonos idézés esetén a meg nem jelent személlyel szemben nem szabad bírságot kiszabni vagy elővezetést elrendelni. Értesítés Ha az ügyfél nem idézhető, vagy ha a hatóság az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles az ügyfelet értesíteni a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással, hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező