Júliustól válik hatályossá a Munka Törvénykönyve legújabb módosítása. Ebben található az a kulcsmondat, ami nagy valószínűséggel a leginkább foglalkoztatja majd a közeli hónapokban a munkáltatókat és a munkavállalókat, s érdekvédelmi szervezeteiket. Az ominózus passzus szerint a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására.
Ezzel megnyílhat az út a munkahelyi ellenőrzéseket általában végző munkaügyi felügyelők és APEH-revizorok úgymond szabad értelmezése előtt. Mint mindenki tapasztalhatja – ha nem is a saját, akkor a rokonságból vagy a baráti körből vett példák szolgálhatnak tanulságul –, a vállalkozási létforma bizony túlburjánzott. Ez azonban nem elsősorban a 90-es évek elejére jellemző tömeges vállalkozásalapításnak köszönhető. Sokkal inkább a foglalkoztatás terhei miatt kialakult feszültség, a gazdasági kényszer és a (tapasztalatok alapján sikeres) kiskapukeresés okolható.
A jelenlegi munkaügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy megpróbálja valamilyen formában szétválasztani a munkaviszonyt az egyéb megbízási, vállalkozói stb. szerződésektől. Teszi ezt magyarázata szerint a munkavállalók védelmében, mert szerinte leginkább a munkáltatói erőfölény "eredménye", hogy korábban munkaszerződés alapján foglalkoztatott dolgozók vállalkozói igazolványt váltanak ki, és másnaptól már ily módon végzik ugyanazt a munkát – talmi előnyöket remélve az új formától. A főhatóságok nyilatkozatait olvasva az év közepétől az eddiginél kockázatosabb lesz fenntartani ezeket a "vállalkozói" szerződéseket.
Az ellenőrök – ahogy fogalmaznak – nem azt nézik majd, hogy mi van a papír fejlécére írva, hanem az eset összes körülményeit vizsgálva, és a tartalmat is értelmezve állapítják meg a szerződés tényleges típusát. Már a vitatott eset is elegendő ahhoz, hogy kellemetlen revíziót hozzon a cégre, a későbbi – a vállalkozásra hátrányos döntés esetén – büntetésekről, elmaradt járulékok befizetéséről nem is beszélve.
A munkajogi szabályok majd' negyven módosítása során számos szigorítást megéltek már a munkáltatók. A vállalkozási és a munkaszerződések mostani szétválasztása szinte minden munkahelyet érint valamilyen formában. Egyelőre várakozó állásponton vannak még azok a cégek is, amelyek tömegesen alkalmaztak vállalkozói szerződések mögé bújtatott dolgozókat. Az első ellenőrzési tapasztalatok, a mintapéldák, netán jogerős bírósági döntések (ha valamelyik vitatott eset eljut odáig) mutatják majd a követhető gyakorlatot. Ugyanis a vállalkozások az egyszerűsödött adminisztrációt, a kevesebb járulékterhet, a dolgozók pedig a látszólag több elkölthető forint esélyét nem adják fel egykönnyen.
