A Magyarországon jellemző önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettségek önkéntes, állami kényszert nélkülöző teljesítésével, ezért az adózás rendjéről szóló törvény – ez évtől újraszabályozott – külön fejezetben rendelkezik az adóhátralék behajtásáról.
A végrehajtás feltétele
Az állami adóhatóság az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett, bevallott vagy jogerős hatósági határozatban előírt adót vonhatja végrehajtás alá. Az APEH hatáskörébe tartozik az általa nyilvántartott adók, járulékok mellett – megkeresés alapján – a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések, az adók módjára behajtandó köztartozások, továbbá az Egészségbiztosítási Pénztárak, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és szervei által megállapított visszafizetési és megtérítési kötelezettségek beszedése.
Végrehajtható okirat
A végrehajtás alapfeltétele a végrehajtható okirat megléte. Az adóvégrehajtásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős hatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre – például záradékolás – nincs szükség. Előfordul, hogy az adóhatóság a tartozás megfizetésére a behajtás megindítása előtt felhívja az adózót. Ha az adós a felhívás alapján rendezi kötelezettségét, akkor elkerülhető a végrehajtási eljárás.
A végrehajtás megindítása
A végrehajtási eljárás – nagyon szűk kivételtől eltekintve – külön határozat nélkül, végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
Végrehajtási cselekmény
Végrehajtási cselekménynek számít az azonnali beszedési megbízás, a jövedelemből történő letiltás és az ingó- és ingatlan-végrehajtás.
Nincs kötelező sorrend
A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az adózás rendjéről szóló törvény ez évi módosításával megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az adóhatóság dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján – figyelembe véve a tartozás összegét is – a végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az adóvégrehajtó.
Megkeresés
Az eredményes végrehajtás érdekében a végrehajtó megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szerveket. Így adat kérhető
– a rendőrségtől,
– a gépjárműveket nyilvántartó hatóságtól,
– a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektől,
– az okmányirodától,
– a társadalombiztosítási szervektől,
– az illetékhivataloktól,
– a cégbíróságtól,
– a pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól,
– a földhivataloktól,
– a távközlési szervezetektől, valamint
– a vízi és légi járművek nyilvántartását vezető szervektől.
Megkereshető
– az ingó jelzálogjogi nyilvántartás,
– a közjegyző, illetve a kamara is az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés, valamint az adós lakóhelyére, székhelyére, telephelyére, munkahelyére, jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatok megszerzése érdekében.
Azonnali beszedési megbízás
A bankszámlával is rendelkező adózók esetén, ha a tartozás összege, illetve a bankszámlákról rendelkezésre álló információk alapján a tartozás beszedhető, akkor a végrehajtási eljárást azonnali beszedési megbízással indítja az adóvégrehajtó. Az inkasszó a fizetésre kötelezett személy bármely – pénzforgalmi és nem pénzforgalmi – bankszámlája ellen benyújtható, értelemszerűen elsősorban az ellen, amelynek az egyenlege a rendelkezésre álló információk szerint a tartozásra fedezetet nyújt.
A fedezet hiánya
Amennyiben az adós egyik bankszámláján sincs fedezet, az azonnali beszedési megbízást azon bankszámlája ellen fogják kibocsátani, amelyen az adózó általában a pénzforgalmát bonyolítja. A bankszámlát vezető hitelintézet a prompt inkasszót a végrehajtható okiratok csatolása nélkül köteles teljesíteni. Amennyiben ez részben vagy egészben sikertelen, az azonnali beszedési megbízás ismételten benyújtható az adós bankszámlája ellen.
Letiltás a jövedelemből
A bankszámlával nem rendelkező magánszemélyek esetében, amennyiben a tartozás valószínűsíthetően viszonylag rövid időn belül jövedelemletiltás útján is behajtható, úgy a végrehajtási eljárás ezzel is megindítható. Ilyenkor a végrehajtó az adós munkáltatóját, kifizetőjét hívja fel a letiltásban szereplő összeg levonására. A letiltást tájékoztatásul az adósnak is meg kell küldeni. A végrehajtó jogosult ellenőrizni, hogy a munkáltató, a kifizető a letiltást a jogszabály előírása szerint teljesíti-e.
Visszatartási jog
Az adóhatóság az adózót megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtható köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, más adóhatóság megkeresésében közölt tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül.
Az adóhatóság visszatartási joga az adóeljárás hagyományos jogintézménye, amelyet eddig az adózás rendjéről szóló törvény "a befizetések elszámolása" című fejezete tartalmazott. Mivel a visszatartás funkcióját tekintve egyfajta végrehajtási cselekmény, ezért idéntől a szabályozás – változatlan formában – a végrehajtási fejezetben található. A visszatartási jog egyrészt az adóhatóság saját követeléseinek behajtását teszi lehetővé, másrészt más szervek számára biztosítja a követelés lefoglalásának "könynyített módját".
Fő szabályként a visszatartásról az adóhatóság az adózót határozattal értesíti. Ha az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra tartják vissza a költségvetési támogatást, visszatérítést, akkor a határozat mellőzhető, az erről szóló írásos tájékoztatás is elegendő. Az adózó kérheti, hogy az adóhatóság ne éljen a visszatartás jogával, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a támogatás, visszatérítés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
Speciális ingóértékesítési módokAz engedély alapján birtokban tartható ingóságok, valamint a bemutatóra szóló, vagy egyébként korlátozás nélkül forgalmazható értékpapírok értékesítésére nem árverésen kerül sor. A lőfegyvert, lőszert, mérget, radioaktív anyagokat stb. az adóvégrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek adja át bizományi értékesítésre. Ilyenkor meghatározza a legkisebb becsértéket is, amelyet a forgalmazó saját hatáskörben nem módosíthat. Ha az értékesítés 45 nap alatt nem vezet eredményre, akkor a végrehajtó a becsértéket 15 naponta fokozatosan szállíthatja le, annak egynegyedéig. Ha ezt követően 15 napon belül sem sikerül az engedély alapján birtokban tartható dolgot értékesíteni, akkor az ingóságot fel kell oldani, és azt az adósnak vissza kell adni. A korlátlanul forgalmazható értékpapírokat először befektetési szolgáltatónak kell átadni bizományi értékesítésre. Az értékesítés sikertelensége esetén a szolgáltató a kibocsátónak ajánlja azt fel visszavásárlásra. Ha az értékesítés ilyen módon is eredménytelen, akkor már az értékpapír árverésen is értékesíthető. |
Ingóvégrehajtás
A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendiségének megszűnése következtében, ha a behajtás eredményessége ezt indokolja, a fizetésre kötelezett követelését és ingó vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni.
Az ingóvégrehajtás megkezdése előtt a foglalás helyszínén az adóst az önkéntes teljesítésre kötelező felhívni. Ha az önkéntes fizetés elmarad, akkor a végrehajtó megkezdheti az ingóságok lefoglalását, amelynek során az adóst nyilatkoztatni kell az esetleges jelzálogjog fennállásáról. Fontos, hogy a zálogszerződés csak akkor jelent kielégítési elsőbbséget, ha a szerződés a Magyar Országos Kamara zálogjogi nyilvántartásában szerepel.
Gépjármű törzskönyvének lefoglalása
Az ingóvégrehajtás során a vállalkozási tevékenységet végző – akár magánszemély, akár gazdálkodó szervezet – adózó üzemi, üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármű foglalásakor speciális szabály érvényesül. Ilyen esetben ugyanis nem magát a gépjárművet, hanem annak törzskönyvét foglalják le, lehetővé téve ezzel, hogy az adós tevékenységének folytatásával a tartozást ki tudja egyenlíteni. Ha a foglalást követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, akkor már a gépjárművet kell lefoglalni.
Üzemi, illetve üzleti tevékenységhez szükséges gépjármű
Üzemi, illetve üzleti tevékenységhez szükséges gépjárműnek elsősorban azok tekintendők, amelyek az adózó eszköznyilvántartásában szerepelnek, egyéni vállalkozók esetében azok is, amelyek beszerzésével, üzemeltetésével kapcsolatban a vállalkozó költséget számol el.
Készpénz lefoglalása
Ingóvégrehajtás során lehetőség van készpénz lefoglalására is. Ebben az esetben az adóvégrehajtó az általa átvett pénzről két példányban nyugtát állít ki, amelyből egy példányt az adósnak kell átadni. A nyugta kiállításakor az átvett pénz rendeltetését is fel kell tüntetni.
Üzletrész lefoglalása
Üzletrész lefoglalásakor a gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrészt, üzletrészt a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben írja össze, és a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet, továbbá a cégbíróságot is.
Másnál levő ingóság lefoglalása
Ha az ingó dolog harmadik személynél van, akkor a foglalást meg kell előznie a harmadik személy nyilatkozattételének. Lefoglalásra csak akkor van lehetőség, ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála lévő ingóság az adós tulajdona. A harmadik személy a polgári jog szabályai szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy a nyilatkozatot elmulasztotta, az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el, esetleg az ingóságot a felhívás kézhezvétele után nem őrizte meg, vagy a foglalást meghiúsította.
Követelés lefoglalása
Az adós követeléseinek lefoglalása – az általános szabályoktól eltérően – nem ezek jegyzőkönyvi összeírásával, hanem a harmadik személy részére küldött külön irattal, felhívással történik. A harmadik személy a felhívás kézbesítése után sem az adósnak, sem más javára nem teljesíthet, a követelés összegét esedékességkor az adóhatóság számlájára köteles befizetni.
Értékbecslés
Az adóvégrehajtó a lefoglalt ingóságok értékét becsléssel határozza meg. A becsérték megállapításánál a forgalmi értéket kell alapul venni. Ha az adós kéri, vagy arra a lefoglalni kívánt ingóság speciális természete miatt szükség van, a foglalásnál szakértő becsüs is alkalmazható.
Elidegenítési és terhelési tilalom
A foglalás az ingóságon elidegenítési és terhelési tilalmat eredményez, azt az adós a végrehajtás alól nem vonhatja ki, nem idegenítheti el, nem terhelheti, és nem semmisítheti meg. Amennyiben erre mégis sor kerül, az adóssal szemben az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez.
Ingóárverés
Az ingóságok értékesítésére a foglalást követő 30 nap eltelte után kerülhet sor. Ezen időtartamon belül tehát az adós még önként teljesítheti a követelés összegét, az értékesítés veszélye nélkül. Ha ez nem történik meg, akkor a végrehajtó a lefoglalt ingóságokat az értékesítés helyére szállíttatja, az árverést pedig árverési hirdetménnyel tűzi ki.
Árverési hirdetmény
Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni az adóhatóság, az árverési csarnok, továbbá az árverés helye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján, de más megfelelő módon is közhírré lehet tenni, így olvasható az APEH internetes honlapján is. Az árverési hirdetménynek – amelyet 15 napon át az árverést megelőző ötödik napig kell kifüggesztve tartani – kellő információt kell tartalmaznia az értékesítésre kerülő dolgok jellemző adatairól, valamint az árverezés feltételeiről és jogkövetkezményeiről.
Az árverés menete
Az árverésen részt vevőknek igazolniuk kell személyazonosságukat, illetve képviseleti jogosultságukat, és érdemes készpénzt is magukkal vinniük, ugyanis sikeres vétel esetén a vételárat az árverezés befejezésével azonnal ki kell fizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, akkor az ingóságot azonnal továbbárverezik.
A fizetést elmulasztó árverező az ingóság további árverezésében nem vehet részt. Amennyiben a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron lehet csak eladni, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó fél köteles azonnal megtéríteni. Ha ezt megtagadja, a különbözet megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi.
Sikertelenség, meghiúsulás
Sikertelen az árverés, ha nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el a becsérték egynegyedét, illetve ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg. Ebben az esetben a becsérték módosítható. Meghiúsultnak számít az árverés akkor, ha azt a felettes adóhatóság megsemmisítette, a kitűzött árverés megtartására törvényi feltételek hiánya miatt nem került sor, vagy ha az árverést rendzavarás miatt nem lehetett megtartani vagy folytatni. A meghiúsult árverést követő újabb árverés nem minősül második árverésnek.
Ingatlan-végrehajtás
Az ingatlan végrehajtására akkor kerülhet sor, ha az összes tartozás meghaladja az 500 000 forintot, illetve ennél kisebb összeg esetén pedig akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. (Az említett értékhatár az idén emelkedett, korábban 100 000 forint volt.)
Határozat
Az ingatlan-végrehajtás – az eddig említettektől eltérően – nem a végrehajtási cselekménnyel, hanem adóhatósági határozattal indul. A határozat a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ellene végrehajtási kifogásnak van helye, amely jogerős elbírálásáig az ingatlant nem lehet értékesíteni.
Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba
Az adóvégrehajtó a még nem jogerős határozat egy példányát megküldi az illetékes földhivatalhoz a végrehajtási jog bejegyzése érdekében. A földhivatal a megkeresés alapján – függetlenül az esetleges végrehajtási kifogástól – széljegyként felveszi a végrehajtási jogot, majd a határozat jogerőre emelkedéséről megkapott értesítést követően soron kívül bejegyzi a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba.
Az ingatlan lefoglalása tulajdonképpen ezzel a bejegyzéssel valósul meg. Az ingatlan lefoglalása nem jelent elidegenítési és terhelési tilalmat, ugyanis a végrehajtási jog mindenkivel szemben fennáll. Amennyiben tehát az adós a végrehajtási joggal terhelt ingatlant elidegeníti, az új tulajdonos tűrni köteles az ingatlan elárverezését. Végrehajtási jogot egész ingatlanra, vagy egész tulajdoni hányadra lehet bejegyezni, nem lehet az ingatlannak csak a tartozást fedező hányadát lefoglalni.
Végrehajtás több ingatlanra
Ugyanarra az adótartozásra vonatkozóan több ingatlanra is vezethető végrehajtás, ilyenkor az árverés bármelyik ingatlanra, vagy valamennyi ingatlanra elrendelhető. Ha az összes tartozás nem éri el az 500 000 forintot, akkor végrehajtási jog ugyan nem jegyeztethető be, de az adótartozás erejéig az ingatlanon az adóhatóságot jelzálogjog illeti meg. Erről is határozatot kell hozni, amely a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ellene végrehajtási kifogásnak van helye.
Ingatlan értékesítése
Az értékesítésre árverésen, nyilvános pályázat útján, vagy árverésen kívül, de árverés hatályával kerülhet sor. Ha egyidejűleg ingó-, és ingatlanfoglalás is történt, akkor az ingatlan értékesítésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az ingóvégrehajtás eredménytelen volt, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki. Január 1-jétől a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.
Becsérték
Az ingatlan becsértékét – mind beköltözhető, mind lakott állapotban – a helyi önkormányzat által kiállított 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány vagy szakértői vélemény alapján kell meghatározni.
Árverési hirdetmény
Ezt követően az árverést árverési hirdetménnyel kell kitűzni, amelyet megkapnak az adós mellett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkező személyek is.
Árverési letét
Ingatlanra csak az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének 10 százalékát legkésőbb az árverési ajánlat megtétele előtt a végrehajtónál előlegként letétbe helyezi, vagy azt az adóhatóság számlájára igazoltan befizette. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét a vételárba be kell számítani, a többi letevőnek pedig az előleget az árverezés befejeztével vissza kell fizetni. A vevőnek az árverés napjától számított 15 napon belül kell a teljes vételárat megfizetni, ha ezt nem teszi meg, és az adóhatóság által esetlegesen adható legfeljebb két hónapi halasztás is lejár, akkor a letett előleget elveszíti.
Értékesítés pályázat útján
Az ingatlant pályázat útján akkor lehet értékesíteni, ha a végrehajtás kizárólag adótartozásra folyik, és valamennyi behajtást kérő ezt kéri. Az adós által meghatározott vevőnek árverésen kívül, de árverési vétel hatályával akkor lehet értékesíteni az ingatlant, ha ezt az adós kéri, és a külső behajtást kérők ehhez hozzájárulnak.
A végrehajtás költségei
A végrehajtás során felmerült költségeket az adóhatóság, illetve a behajtást kérő megelőlegezi, azonban viselni az adós köteles. Az adósnak kell megelőlegeznie a költséget akkor, ha a vagyontárgy becsértékét vitatja, és szakértő kirendelését kéri, illetve ha az árverés közzétételét a jogszabályban foglalt kötelező hirdetményen túl is igényli.
A végrehajtási költség összegéről határozat születik, amely ellen végrehajtási kifogást lehet benyújtani. Az adóst a ténylegesen felmerült költség, de ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén legalább a költségátalány megfizetésére lehet kötelezni. A költségátalány mértéke jelenleg 2000 forint.
Jogorvoslat a végrehajtásban
A végrehajtás jogorvoslati formája a végrehajtási kifogás, amellyel az adóhatóság végrehajtás során hozott határozatai ellen, illetőleg a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása esetén lehet élni. Végrehajtási kifogást az adós, a behajtást kérő, illetőleg azok a személyek terjeszthetnek elő, akiknek jogát vagy jogos érdekét sérti a végrehajtás.
A kifogás határideje
Az előterjesztésre a végrehajtó intézkedéséről, mulasztásáról történt tudomásszerzéstől számított 8 napon belül van lehetőség. A határidő elmulasztása 6 hónapon belül igazolással kimenthető, ezt követően azonban a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A kifogás elbírálása
A benyújtott végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság felettes szerve határozattal bírálja el, amely ellen az APEH elnökéhez lehet fellebbezni. A kifogásnak – az azonos tárgyban ismételten benyújtott kifogás kivételével – a további cselekményekre halasztó hatálya van, azonban ha kizárólag egy konkrét cselekményre irányul, akkor annak egyéb végrehajtási cselekményekre már nincs hatása.
A végrehajtás szünetelése
A törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a végrehajtási eljárás szünetel. Ilyen, amikor az adós fizetési könnyítésre, vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelmet ad be. A szünetelés kezdő időpontja a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtását követő nap, végső időpontja pedig a kérelemről hozott határozat jogerőre emelkedésének napja. Ha az adóhatóság az adós kérelmére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, akkor a fizetési könnyítés időtartama alatt nem lehet végrehajtani. Szünetel a végrehajtás, ha az adós elhunyt, illetve a vállalkozás megszűnt, illetve külső megkeresésre folytatott végrehajtás esetén, ha a végrehajtást kérő az eljárásban nem működik közre. Az adós ellen folyó csődeljárás esetén a fizetési haladék tartama alatt a moratórium alá tartozó adók tekintetében, és a csőd- és felszámolási eljárás során kötött megállapodásban rögzített adótartozás fizetési átütemezésének időtartama alatt megint csak szünetel az eljárás.
A végrehajtás felfüggesztése
A végrehajtási eljárás felfüggesztése az adóhatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az adós kérelmére, vagy a felettes szerv utasítására a végrehajtást akkor függesztheti fel, ha az adófizetési kötelezettséget előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. Kivételesen az eljárás akkor is felfüggeszthető, ha azt az adós méltányolható körülménye – például eltartott személyek száma, az adós vagy eltartottjai súlyos betegsége – indokolja.
Az adóhatóság felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A bíróság az adóhatósági határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő közigazgatási per során függesztheti fel a határozat végrehajtását. A felfüggesztés csak a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatban előírt adókötelezettségekre vonatkozik.
Biztosítási intézkedésAmennyiben feltételezhető, hogy az adós kötelezettségének későbbi teljesítése veszélyben van, akkor – a végrehajtási eljárás megindítása előtt – az adóhatóság határozattal elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását. A tartozás megfizetésének veszélyeztetettségét az adós adózói fegyelme, tartozásainak mértéke, gyakorisága alapján lehet valószínűsíteni, és ezt az okok megjelölésével a határozatban indokolni is kell. Biztosítási intézkedésnek a fizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján lehet helye, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le. A biztosítási intézkedés esetén megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló végrehajtás során irányadóak. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs, illetve ha a lefoglalt vagyontárgyakat nem lehet értékesíteni. Ha a biztosítási intézkedés az adós bankszámlájára irányul, akkor a végrehajtó felhívja a pénzintézetet, hogy a biztosítandó összeget sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések esetén is hasonlóan járjon el. A pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye, de vele szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő. A végrehajtási kifogás azonban nincs halasztó hatállyal a biztosítási intézkedésként elvégzendő cselekményekre |
