×

A tanulmányi költségek adózása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 54. számában (2002. augusztus 15.)
A munkáltatónak elemi érdeke, hogy az általa finanszírozott oktatáshoz lehetőleg ne fűződjenek közterhek. Ehhez azonban több szempontot is figyelembe kell vennie, ha a jogszabályok közötti ellentmondások csapdáit is el akarja kerülni.

A tanulmányi költségek elszámolhatóságáról a juttatóra vonatkozóan a társaságiadó-törvény, a tanulmányokban részesülő magánszemélyre vonatkozóan pedig a személyijövedelemadó- törvény tartalmaz rendelkezéseket. A két törvényi szabályozás egységes abból a szempontból, hogy nem tesz különbséget az iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbá a külföldön, illetve belföldön felmerülő oktatás, képzés között. Az adótörvényekben preferált képzésnél az a fontos, hogy a vállalkozási tevékenységhez kapcsolható oktatásról van-e szó, illetve az, hogy melyik az a személyi kör, aki a tanulmányokban részt vesz. Bár mind a társaságiadó-, mind a személyijövedelemadó-törvény ezeket a kritériumokat fogalmazza meg, a szabályozás alkalmazhatóságát az teszi igazán nehézzé, hogy a két törvényben rögzített feltételrendszer nincs összhangban egymással.

Elszámolható tanulmányok a társasági adóban

A törvény nem nevesíti, hogy melyek azok a tanulmányok, amelyek költségei a vállalkozás érdekében felmerülőnek számítanak. Tételes felsorolás helyett úgy rendelkezik, hogy a magánszemély olyan képzése elismert, amely a társaság létesítő okiratában meghatározott vállalkozási tevékenységhez szükséges ismeret megszerzését célozza.

A megfogalmazásból láthatóan általánosságban nem mondható meg, hogy például a nyelvtanfolyam vagy az egyetemi tanulmányok költsége adóalapkorrekció nélkül elszámolható-e. Amennyiben ezekre az ismeretekre a társaság alapító okiratában felsorolt tevékenységek végzéséhez kétséget kizáróan szükség van, akkor a költség nem növeli a társasági adó alapját. A költségelszámolás mérlegelése minden esetben az adózó feladata és érdeke, hiszen a tanulmányok finanszírozásának szükségességét egy esetleges adórevízió megkérdőjelezheti.

Amennyiben a társaság munkavállalójának, személyesen közreműködő tagjának tanulmányairól van szó, akkor az a költség számít elismertnek, amely a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges szakismeret megszerzését célozza. Ebben az esetben tehát – az előbbiekhez képest – megszorítással találkozhatunk. Elvárható, hogy a cég olyan alkalmazottat foglalkoztasson, aki már a tevékenységhez szükséges alapismeretekkel rendelkezik, tehát az adótörvény csak a szakismeret megszerzésének költségét fogadja el adóalap-korrekció nélkül.

Figyelembe vehető tanulmányok a személyi jövedelemadóban

A jövedelemadó-törvény – hasonlóan a társasági adóhoz – keretszabályban határozza meg azokat a képzéseket, amelyek után a magánszemélynek nem kell adóznia. Nem keletkezik adókötelezettség az olyan kifizető által viselt oktatási költség után, amelyre a kifizetői tevékenységben közreműködő magánszemélynek e feladata ellátása érdekében van szüksége. Itt tehát nem az a feltétel, hogy a társaság létesítő okiratában eleve szerepeljen az a tevékenység, amelyhez a képzés kapcsolódik, hanem az, hogy a közreműködő a képzés eredményeként a társaság tevékenységében vállalt feladatát el tudja látni. A szabályozás lehetővé teszi például azt, hogy ha a cég ügynököket bíz meg termékeinek értékesítésével, akkor a termékek megismerésével kapcsolatos képzési költség után nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettség. Ha a társaság alkalmazottját, személyesen közreműködő tagját részesíti képzésben, akkor nemcsak a szakismeret, hanem minden, a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeret megszerzése és bővítése is elfogadható. Az adókötelezettség elbírálása során ebben az esetben is a cég alapító okiratában felsorolt tevékenységekből kell kiindulni.

A képzésben részt vevő személyek

A társaságok legtöbbször a munkavállalókat, a személyesen közreműködő tagokat (továbbiakban alkalmazottak) részesítik oktatásban, képzésben, és ezt – amennyiben az ismeretek a kifizető, munkáltató tevékenységének folytatásához szükségesek – mindkét adótörvény elfogadja. A megfelelő oktatásban részesülő alkalmazottak esetében nem törvényi előírás, hogy a társaság a tanulmányok elvégzésére tanulmányi szerződést kössön. (A cég döntésétől függően természetesen meg lehet kötni a tanulmányi szerződést.)

A nem alkalmazott magánszemélyek esetében a személyijövedelemadó-törvény úgy rendelkezik, hogy annak az oktatásnak a költsége nem adózik, amelyben a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély, például üzleti partner, szakértő részesül. Feltétel csupán annyi, hogy a képzésre a kifizetői tevékenységben való közreműködés ellátása érdekében kerüljön sor. Ezzel szemben a társaságiadó-törvény a bármely más – tehát nem alkalmazott – magánszemélyek képzését csak akkor tekinti a vállalkozás érdekében felmerülőnek, ha a magánszeméllyel a társaság a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést köt.

Adókötelezettség

A társaságnak a fent részletezett feltételrendszernek megfelelő képzési költséggel mint a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordítással nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményt, a magánszemély szempontjából pedig a képzés elszámolt értéke nem minősül bevételnek. Figyelni kell azonban arra, hogy az a képzési juttatás, amely a jövedelemadóban nem adózik, nem feltétlenül számolható el társaságiadóalap-korrekció nélkül.

Igaz ez fordítva is. Ha például a társaság a tevékenységében közreműködő ügynököket oktatja, akkor ugyan az ügynökök nem adóznak a juttatás után, azonban a képzési költséggel csak akkor nem kell az adózás előtti eredményt növelni, ha a magánszemélyekkel a cég a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződést megköti.

Amennyiben a társaság tanulmányi szerződés alapján vállalja egy jövőbeni alkalmazott oktatását, akkor ez elismert költség, de jövedelemadót csak abban az esetben nem kell utána fizetni, ha ez a magánszemély már most közreműködik a társaság tevékenységében, és a képzése e tevékenységével függ össze. Ennek megfelelően például, ha egy orvosi tevékenységet végző társaság tanulmányi szerződés alapján viseli egy orvosi egyetemista tanulmányi költségeit, akkor adóalap-korrekciót ugyan nem kell alkalmazni, de a juttatás jövedelemadó-köteles lesz.

A képzéshez kapcsolódó egyéb juttatások

Igen gyakori, hogy a képzéshez más járulékos szolgáltatások – utazás, szállás, étkezés, szabadidős program – is kapcsolódnak. Ezek adókötelezettségének megállapításakor a következőkre kell figyelemmel lenni:

Az utazás, szállás kifizető által vállalt költségét a magánszemély jövedelemének számítása során nem kell figyelembe venni akkor, ha az utazás hivatali, üzleti utazásnak minősül. Hivatali, üzleti utazásról akkor beszélhetünk, ha az utazásra a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében van szükség. Ha a hivatali utazás feltételei nincsenek meg – mert a képzésben részesülő nem működik közre a társaság tevékenységében –, akkor az utazás, szállás juttató által viselt értéke adóköteles természetbeni juttatásnak számít, ami akkor elismert költség (a megfizetett közterhekkel együtt), ha a magánszemély a társaság alkalmazottja, vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, korábban alkalmazott saját jogú nyugdíjasa, illetve ezek közeli hozzátartozója.

A kifizető által fizetett étkezés főszabályként adóköteles természetbeni juttatásnak számít. Amennyiben az alkalmazott belföldi kiküldetés keretében részesül a képzésben és ezzel együtt az étkeztetésben, akkor az igazolt étkezési költség a belföldi napidíj kötelező öszszegével csökkenthető, az ezt meghaladó rész után kell megfizetni a 44 százalékos jövedelemadót. Külföldi képzés esetén, ha az kiküldetésnek, külszolgálatnak minősül, akkor a kifizetett "napidíj" összegének 30 százaléka igazolás nélkül levonható. Amennyiben az étkezési költséget ezenfelül viseli a munkáltató, kifizető, akkor az teljes egészében adóköteles. Gyakran előfordul, hogy a képzés nem iskolai rendszerű oktatás formájában történik, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő esemény, rendezvény keretében. Az ennek során nyújtott vendéglátás minősülhet reprezentációnak is.

A képzéshez kapcsolódó szabadidős programok – akár alkalmazott, akár más magánszemély részesül az oktatásban – minden esetben adóköteles természetbeni juttatásnak számítanak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8898 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8898 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5283 olvasói kérdésre 5283 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8898 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8898 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5283 olvasói kérdéssel.

Tanulmányi szerződés – kizárt a közfoglalkoztatásban

Közfoglalkoztatásban állóval köthet-e tanulmányi szerződést a munkáltató? A képzés, tanfolyam három-négy hónapos. Mi a helyzet akkor, ha a tanfolyam végzése alatt megszűnik a...

Tovább a teljes cikkhez

Egyenlő bér elve és az iskolaszövetkezeti munka

Sérti-e az Mt. 12. §-a szerinti egyenlő bánásmód követelményét, ha a munkáltató a nála a Szövtv. 10/B. §-a alapján foglalkoztatott diákok esetén a munkáltatónál munkaviszonyban...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteria csak a polgármesternek

Ha egy önkormányzatnál úgy döntenek, lesz cafeteriajuttatás, de csak a polgármester kapja meg úgy, hogy rajta kívül van még közalkalmazott falugondnok, közalkalmazott kulturális...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még...

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés több pénzforgalmi számlára

Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által...

Tovább a teljes cikkhez

Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban

A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a...

Tovább a teljes cikkhez

Garantált bérminimumra való jogosultság

A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem...

Tovább a teljes cikkhez

Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján

Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben...

Tovább a teljes cikkhez

Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még...

Tovább a teljes cikkhez

Bérkifizetés több pénzforgalmi számlára

Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kérésére több fizetési számlára utalni a munkabért? Az Mt. 158. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a munkabért a munkavállaló által...

Tovább a teljes cikkhez

Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban

A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a...

Tovább a teljes cikkhez

Garantált bérminimumra való jogosultság

A 394/2024. Korm. rendelet a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára írja elő a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem...

Tovább a teljes cikkhez

Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján

Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben...

Tovább a teljes cikkhez

Idénymunka értelmezése – akár egész évben

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés,...

Tovább a teljes cikkhez

Várandós önkéntes tartalékos szolgálatteljesítése

Várandós kismama önkéntes tartalékos törzsőrmesterként állandó/tartós behíváson tartózkodik több mint fél éve. A kismama folyamatos foglalkoztatásban van, várandósságát...

Tovább a teljes cikkhez

Rendkívüli munkaidő visszautasíthatósága

A munkavállaló megteheti, hogy visszautasítja a túlórát azért, mert neki arra az estére színházjegye van, amit már kifizetett?

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5283 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 275-ik lapszám, amely az 5283-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Járulék- és szocho-problémák Megnézem

Áfagondok az intézmények gyakorlatában Megnézem

Az Szja törvény 2025 évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem