A kézbesítési szabályok pontos és maradéktalan betartása és ismerete különösen azért fontos, mert joghatás, jogkövetkezmény kizárólag a szabályszerűen kézbesített iratokhoz kapcsolódhat (pl. fellebbezési határidő, teljesítési határidő, bírság kiszabása, elővezetés elrendelése stb.). A szabályszerű kézbesítés alatt nem csak azt az esetet kell érteni, amikor a címzett az iratot átveszi. Szabályszerű a kézbesítés akkor is, ha az átvételt megtagadják, illetve a küldeményt a posta úgynevezett "nem kereste" jelzéssel küldi vissza a feladónak. Kiemelkedő jelentőséggel bír a kézbesítési szabályok megtartása a hatóságok szempontjából is. A jogszabályi előírások megszegése ugyanis kárfelelősség (államigazgatási, bírósági jogkörben okozott kártérítési igény) megalapozására is alkalmas lehet.
Postai kézbesítés
A hivatalos iratokat mindig az e célra rendszeresített, speciális tértivevénnyel kell feladni, amelynek tartalmi és formai követelményeit jogszabály határozza meg. (A hivatalos iratok tértivevénye általában fehér, míg az egyéb, közönséges iratok, levelek feladásához a közismert rózsaszín tértivevényre van szükség.)
Ha a feladó a tértivevényen olyan jelzést tüntet fel, hogy az irat csak a címzett saját kezéhez kézbesíthető, a sikeres kézbesítés érdekében a címzett nevén és címén kívül egyéb személyazonosító adatát vagy személyazonosító iratának okmányszámát is feltüntetheti a tértivevényen.
A hivatalos irat kézbesítése a következőképpen történik:
– az első kézbesítés sikertelensége esetén a címzettnek értesítőt hagynak hátra,
– ezt követően a sikertelen kézbesítéstől számított 5. munkanapon (nem naptári napon!) a kézbesítést megismétlik,
– amennyiben a második kézbesítés is sikertelen, úgy az érintett további 5 munkanap rendelkezésre tartási idő alatt a küldeményt a postán átveheti,
– ha erre sem kerül sor, a posta a hivatalos iratot úgynevezett "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak.
"Nem fogadta el"
Előfordul, hogy a kézbesítési kísérlet alkalmával a címzett vagy a meghatalmazott kijelenti, hogy a küldeményt nem veszi át (nem fogadja el). Ilyenkor a posta az iratot rendelkezésre tartási idő nélkül azonnal "nem fogadta el" jelzéssel küldi vissza a feladónak. Ha az átvételt nem a címzett, hanem a helyettes átvevő (közeli hozzátartozó, bérbeadó, szállásadó) tagadja meg, a kézbesítést sikertelennek kell tekinteni, és arról a címzettnek értesítést kell hagyni. Amennyiben a kézbesítés az értesítés alapján sem bizonyul sikeresnek, úgy a visszaküldés ebben az esetben is "nem kereste" jelzéssel történik. Ha a kézbesítés egyéb okból (címzett elköltözött, az adott címen ismeretlen, meghalt) válik eredménytelenné, azt a tértivevényre ugyancsak fel kell jegyezni.
"Nem kereste"
A hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló és jelenleg is hatályos, 1953-as minisztertanácsi rendelet szabályai szerint a "nem kereste" jelzéssel visszaküldött iratot a kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon átvétel hiányában is szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni. (Külön jogszabályok ettől eltérően is rendelkezhetnek.)
Külföldi iratok
Külföldi bíróságok polgári ügyiratainak kézbesítése a magyar bíróságokon keresztül történik. Visszaküldés esetében a bíróság az ügyiratot 15 napig magánál tartja, s ha a címzett azt ez alatt az idő alatt sem veszi át, e körülményt akként, kell értékelni, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna. A kézbesítés sikertelensége esetén a fenti jogkövetkezmények alkalmazása előtt a bíróság vagy más hatóság elrendelheti az irat kézbesítésének újabb megkísérlését. Külön jogszabályok rendelkezései irányadók arra az esetre, ha a címzett meghalt, vagy a lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen.
Községi kézbesítő
A postai kézbesítőhálózatba be nem kapcsolt településeken a hivatalos iratok kézbesítését a községi kézbesítő teljesíti. A feladat teljesítéséért a jegyző felelős.
Kézbesítés a posta mellőzésével
A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok irataikat a posta mellőzésével, kivételesen saját kézbesítő útján is kézbesíthetik, amennyiben sürgősség vagy más fontos ok ezt indokolja. Ha a kézbesítés a címzett vagy az átvételre jogosult személy távolléte miatt kétszeri kísérlettel sem teljesíthető, és a címzett (átvételre jogosult) másutt sem található meg, a bűnügyi idézés, valamint a közveszély elhárítását célzó hatósági határozat – a hatóság erre vonatkozó rendelkezéséhez képest – a címzett lakásának ajtajára történő kifüggesztéssel is kézbesíthető. Egyéb esetekben azonban sem kifüggesztésnek, sem figyelmeztetés hátrahagyásának helye nincs. A kézbesítést ismételten meg kell kísérelni vagy posta útján kell teljesíteni.
A helybeli hatóságok (bíróságok) vagy más hivatalok közvetlenül a jegyzőnek adhatják át a hivatalos irataikat, ha azokat a postai kézbesítésbe be nem kapcsolt község külterületén kell kézbesíteni.
Államigazgatási eljárás
A közigazgatási ügyben született határozatot főszabályként kézbesítés útján kell az ügyféllel közölni. Kézbesítés alatt ebben az esetben is postai, vagy saját kézbesítő útján történő kézbesítést kell érteni. Kivételes lehetőségként – külön jogszabályban előírt tilalom hiányában – a határozat a jelen lévő ügyféllel szóban, kihirdetés útján is közölhető. A kihirdetés tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a határozatot külön kérésre nyolc napon belül írásban (postán) is meg kell küldeni. Egy viszonylag új rendelkezés értelmében külön jogszabály a határozat elektronikus dokumentumban történő kézbesítését – elektronikus úton történő továbbítását – is lehetővé teheti. Ugyancsak jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet sor a közszemlére (közhírré) tételre. Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében pedig a határozatot távközlési eszköz (telefon, telefax, távirat, telex) útján is közölni lehet. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése értelmében azonban a telefax útján történt közlés nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek, ebben az esetben pl. a fellebbezési határidő meg sem kezdődik (BH 1999. 458). Az államigazgatási eljárásban született iratok kézbesítésére egyebekben a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló általános szabályok irányadók.
Szabálysértési ügyek
Szabálysértési ügyekben – mint speciális államigazgatási ügyekben – a kézbesítést rendszerint posta útján kell teljesíteni, de nincs akadálya annak sem, hogy a címzett az iratot személyesen a hatóság előtt vegye át. Joghatás azonban kizárólag a szabályszerűen kézbesített határozathoz kapcsolódhat. A kézbesítést a szabálysértési törvény az általános szabályokkal egyezően akkor tekinti szabályosnak, ha annak megtörténtét a jogosult személy aláírásával ellátott tértivevény, illetőleg jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. A szabálysértési iratokat a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetőleg ha az átvételt megtagadta.
Cégeljárás – kézbesítési megbízottA cégeljárásban – az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz hasonlóan – sajátos szabályokat kell alkalmazni a külföldi személyek részére történő kézbesítés során. A közreműködő személyek bevonására a szabályszerű kézbesítés elősegítése, biztosítása érdekében van szükség. Külföldi személyek (tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok esetén) a cégjegyzékbe az érintett belföldi lakóhelyét, tartózkodási helyét is be kell jegyezni. Ennek hiányában a kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékbe rögzíteni. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot. Mivel a cégtörvény a meghatalmazás elfogadásáról szóló okirat tekintetében tartalmi követelményeket nem ír elő, arra a hírközlési törvény és végrehajtási rendelete által előírt, a postai meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében elvi jelentőséggel rögzítette, hogy a cégtörvény szerinti kézbesítési meghatalmazott jogállása nem azonos a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) szabályozott képviselettel. A kézbesítési meghatalmazott ugyanis jognyilatkozatok tételére nem jogosult, kizárólag a külföldinek kézbesített iratok átvétele és a címzettnek történő átadása tartozik a törvényben előírt feladatai közé. (BH 2001. 134.) Egységes és következetes bírói gyakorlat alakult ki abban a tekintetben, hogy a cég székhelyeként postafiók megjelölése nem fogadható el. A cég tagjai lakcímének (székhelyének) feltüntetése a társasági szerződésben nélkülözhetetlen. A levelezésre szolgáló postafiók feltüntetésével a cég nem tesz eleget a lakcím megjelölésére vonatkozó kötelezettségének. A lakcím ismeretére ugyanis nemcsak a levelek továbbítása, hanem az üzleti életben részt vevők érdekében is szükség van. Bizonyos jogi cselekményekhez (pl. a tagok között szétosztott vagyonra vezetett végrehajtási eljárás, vagy kártérítési eljárás során elrendelt végrehajtás) elengedhetetlenül fontos ismerni a tagok lakcímét, ahol feltehetően a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyontárgyak, az adós egyértelmű azonosítására szolgáló adatok fellelhetők. (BH 1994. 91.) Cégbírósági ügyben is irányadó szabály az, hogy a bíróság az iratokat a képviselőnek, ha pedig a cégnek jogi képviselője is van, annak köteles kézbesíttetni. (BH 1988. 246.) |
Ingatlan-nyilvántartás – kézbesítési meghatalmazott
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályai szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog, tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokban úgynevezett kézbesítési meghatalmazott bevonására van szükség, ha a külföldi személynek magyarországi lakóhelye nincs. A külföldinek címzett hivatalos iratok kézbesítése – éppen a gyakran előforduló kézbesítési problémák elkerülése végett – a meghatalmazott részére történik. Kézbesítési meghatalmazott bárki lehet, aki belföldi lakóhellyel rendelkezik. A meghatalmazás elfogadásáról szóló, a meghatalmazott nevét és lakóhelyét tartalmazó okiratot a kérelem mellékleteként mindig csatolni kell. A meghatalmazott a külföldinek szóló irat címzettnek történő átadásáért polgári jogi felelősséggel tartozik.
Az ingatlan-nyilvántartási törvény külön kiemeli, hogy – átvétel nélkül is – szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a határozatot a kézbesítési címre, ennek hiányában pedig az ingatlan-nyilvántartásban vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelölt lakcímre történő postai kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba (postaládába) helyezésének napját követő ötödik munknapon.
Amennyiben a határozat azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy:
– a címzett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
– ismeretlen helyre távozott, illetve
– címe ismeretlen,
a határozatot az ingatlan fekvése szerinti körzeti földhivatal, valamint polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 30 napra közszemlére kell tenni. A határozat közlésének napja az a nap, amelyen a közszemlére tett határozatot levették.
Adóhatósági iratok kézbesítése
Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha
– a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett nem vette át, és a posta visszaküldte az adóhatóságnak,
– a címzett az átvételt megtagadta.
Az átvételben akadályozott adózó igazolási kérelemmel élhet. Amennyiben a magánszemély adózó ismeretlen helyen tartózkodik, az adóhatóság az iratot a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok részére kézbesíti.
A 7006/2000. (AEÉ 14.) APEH-irányelv kifejezetten az adóhatósági iratok kézbesítésének kérdésével foglalkozik. Tértivevényes levélben azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek esetén a kézbesítés ténye és ideje jogi relevanciával jár, amelyek kézbesítéséhez jogkövetkezmények fűződnek (pl. felszólítás, nyilatkozattételre felhívás, hiánypótlásra felhívás, idézés, jegyzőkönyv, határozat, bírósághoz küldött beadványok). Fontos vagy nehezen pótolható egyéb okiratot ajánlottan kell postára adni (pl. az adózónak visszaküldött bizonylatok, iratok stb.). Az egyéb iratok közönséges levélként is feladhatók.
A tértivevényes, ajánlott (könyvelt) hivatalos irat a jogosult átvevőnek kézbesíthető. Az átvétel elismerése előtt a személyazonosságot, illetve átvételi jogosultságot a kézbesítő előtt igazolni kell. Jogosult átvevő:
– a címzett,
– jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek címzett küldemény esetén a szervezet képviselője,
– a meghatalmazott, illetve
– ha a címzett nem tartózkodik a címben megjelölt helyen, és nincs meghatalmazottja, úgy a helyettes átvevő. (Közvetett kézbesítés adóhatósági iratok esetében nem alkalmazható.)
A helyettes átvevőnek nem kézbesíthető a sérült könyvelt küldemény; a "saját kezéhez" külön szolgáltatással feladott küldemény; ha a helyettes átvevőnek történő kézbesítés ellen a címzett a postánál (szolgáltatónál) írásban tiltakozik. Az átvevőnek a címzetthez fűződő kapcsolatát a tértivevényen az átvevő aláírása mellett pontosan fel kell tüntetni. (Pl. meghatalmazott, testvér stb.)
Az ajánlott tértivevényes hivatalos irat kézbesítését a posta két alkalommal kísérli meg, és távollét esetén értesítést (figyelmeztetést) hagy hátra. A postafiókra címzett, de nem a fiókbérlő részére szóló hivatalos irat helyett értesítőt kell a postafiókba elhelyezni. A kézbesítés második megkísérlését követően az iratot a postán letétbe kell helyezni, ahol a jogosult átvevő azt a második értesítéstől számított öt munkanapig átveheti.
Fontos szabály, hogy az átvételi határidő az értesítés napját követő munkanapon (és nem naptári napon) kezdődik. A határidő lejártát követően a posta az iratot és a tértivevényt "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak. A visszaérkezett hivatalos iratot (határozatot is) akkor lehet a kézbesítés második megkísérlésének, illetve a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki, és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki.
A címzett a kézbesítés szabályainak megszegése miatt kifogással élhet a határozatot hozó adóhatóságnál. A jogsértést a címzettnek kell bizonyítania. Amennyiben az adóhatóság a kifogásnak helyt ad, akkor a határozatot nem lehet kézbesítettnek tekinteni és a kézbesítéshez fűződő joghatásokat alkalmazni, illetőleg az alkalmazott jogkövetkezményeket vissza kell vonni vagy hatályon kívül kell helyezni. Ha a határozat sikeres ellenbizonyítás miatt nem tekinthető kézbesítettnek, akkor ismételten meg kell kísérelni a kézbesítést.
Az átvétel megtagadása
Az "átvételt megtagadta" jelzéssel visszaérkező adóhatósági iratot is akkor lehet – a kézbesítés megkísérlésének napján – kézbesítettnek tekinteni, ha a tértivevényt a feladó szabályosan töltötte ki, és a tértivevény hátoldalán szereplő kézbesítői jelentéseket a kézbesítő szabályosan állította ki. A küldemény átvételének a megtagadása, illetve a tértivevény aláírásának a megtagadása egyaránt az átvétel megtagadásának minősül.
Ha a címzett a megadott címről elköltözött vagy ideiglenesen távol van, a posta a címzett ismert új címére küldi a küldeményt. Amennyiben a tértivevény adatai szerint a címzett más belföldi címre költözött, vagy erről az adóhatóság más módon értesül, és a posta az utánküldés iránt nem intézkedett, úgy a visszaérkezett iratot az új címre kiállított új borítékkal és tértivevénnyel ajánlottan újból kézbesíttetni kell.
Kézbesítési hiányosságok
Ha a tértivevény adatai szerint a kézbesítő levélszekrénybe, vagy nem jogosult átvevőnek kézbesítette a tértivevényes iratot, avagy a tértivevény egyéb hiányosságban szenved, úgy a szabályszerű kézbesítés, illetve a szükséges kiegészítés vagy pótlás iránt a postához kell fordulni.
A címzett ismeretlen
Az "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel visszaérkező irat esetén az adóhatóságnak a nyilvántartása alapján ellenőriznie kell, hogy a címzés helyes volt-e, illetve hogy a címzettnek más címe nem szerepel-e a nyilvántartásban. Egyéb cím hiányában a természetes személy címét a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala, illetve annak helyi vagy területi szervei útján kell felderíteni. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek új címének (székhelyének) adatait gazdasági társaságok esetében a cégbíróságtól, egyéb szervezetek esetén pedig a nyilvántartást vezető megyei bíróságtól kell beszerezni.
Figyelem! Ha a cégbíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, úgy az adóhatóság kezdeményezi a cég cégnyilvántartásból való törlését. Amennyiben az egyéb szervezetek nyilvántartását vezető megyei bíróság nyilvántartásában más alkalmas cím nem szerepel, akkor a szervezet megszüntetése érdekében a szervezet felett törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget kell megkeresni. Az "ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel visszaérkezett küldemény esetén – más alkalmas címe hiányában – az adóhatóság ügygondnok kirendelését kezdeményezi.
Elveszett küldemények
Ha sem a tértivevény, sem a küldemény nem érkezik vissza a szokásos időn belül, úgy a postánál a feladástól számított egy éven belül tudakozódni lehet. Amennyiben ennek eredményeként a posta nem tudja kimutatni, hogy a küldeményt a jogosult átvevő részére kézbesítette, úgy a küldeményt ismételten postázni kell.
Kézbesítés polgári eljárásban
A polgári eljárásban nemcsak a határozatok, hanem az egyéb peres iratok kézbesítéséhez (pl. keresetlevél, érdemi ellenkérelem, fellebbezés) is számtalan joghatás fűződhet. A bírósági iratokat – a hivatalos iratokra vonatkozó általános szabályokkal egyezően – rendszerint a posta útján kell kézbesíteni, de a címzett a neki szóló iratot – a személyazonosságának igazolása mellett – a bírósági irodában (kezelőiroda, lajstromiroda) is átveheti. Az iratokat a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha:
– a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át ("nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), illetve
– az átvételt megtagadta.
A fentiek szerint kézbesítettnek tekintett hivatalos iratokhoz ugyanolyan jogkövetkezmények fűződnek, mintha a címzett átvette volna. Így pl. a fellebbezési határidő számítását, vagy a tanúzás elmulasztása miatti bírság kiszabását nem akadályozza, hogy a címzett az ítéletet, a tanú a meghallgatásra vonatkozó idézést nem vette át.
Kézbesítés a képviselőnek
Ha a félnek az eljárásban meghatalmazottja van, a bírósági iratokat – kivéve az olyan idézést, amelyben a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezik – helyette a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. A személyes megjelenésre kötelező idézés ellenben kizárólag a félnek, vagy a fél törvényes képviselőjének kézbesíthető. A képviselő és a fél ebben az esetben külön-külön idézést kap. A felet a peres eljárásban egyidejűleg több meghatalmazott is képviselheti. Ebben az esetben a meghatalmazottak bármelyikének történő kézbesítés joghatályosnak tekinthető.
Csőd és felszámolásAz Alkotmánybíróság megállapította, hogy a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 30. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Az inkriminált rendelkezés arról szólt, hogy azokban a felszámolási eljárásokban, amelyekben a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezők száma az 500-at meghaladta, és a törvény rendelkezései szerint a bíróság határozatát valamennyi hitelező részére kézbesíteni kellett, a bíróság által hozott végzést és annak mellékleteit a bíróságon és valamennyi megyei (fővárosi) bíróságon ki kellett függeszteni. A végzést a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztéstől számított 30. napon kell kézbesítettnek tekinteni. A 38/2002. (IX. 25.) AB határozat azt jelenti, hogy ezekben az esetekben is postai úton kell kézbesíteni a végzést, nem pedig kifüggesztéssel. |
Eredménytelen kézbesítés
Ha az iratot a címzett halála miatt, vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a kézbesítés eredménytelennek tekintendő, amelyről az érdekelteket értesíteni kell.
Külföldi kézbesítés
A külföldi kézbesítéssel kapcsolatos szabályokat nemzetközi szerződés, szerződés hiányában pedig viszonossági gyakorlat rendezi. A külföldön kézbesítendő iratot intézkedés végett az igazságügy-miniszterhez kell felterjeszteni. A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.
Hirdetményi kézbesítés
A polgári peres és nemperes eljárási iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni,
– ha a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt,
– ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik,
– ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, illetve
– ismeretlen örökösök részére.
A hirdetményi kézbesítésnek speciális előfeltételei és eljárási szabályai vannak. A hirdetményi kézbesítést valamelyik peres fél (nemperes eljárásban a kérelmező) kérelmére és az annak alapjául szolgáló – fentiekben ismertetett – ok valószínűsítése esetén a bíróság rendeli el. A hirdetmény útján kézbesítendő iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél – illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó – utolsó ismert lakóhelyén lévő polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára. Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt – lehetőleg ajánlott levélként – a fél ottani címére is meg kell küldeni.
Ügygondnok
Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot köteles rendelni, és a keresetlevelet az ügygondnoknak is köteles kézbesíteni. Ügygondnokként a bíróság ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A kézbesítési ügygondnoknak azonban a gyakorlat szerint képviseleti jogosultsága nincsen. Jogköre kizárólag a kézbesítéssel kapcsolatos, a jogszabályban meghatározott teendők ellátására terjed ki, és ezek teljesítésével véget is ér, joghatályos jognyilatkozatot nem tehet. Más kérdés, hogy az eljárás megindulása esetén az ismeretlen helyen tartózkodó alperes részére ugyancsak ügygondnokot kell kirendelni.
A kézbesítés napja
Hirdetményi kézbesítés esetében az iratot – a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztéstől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A hirdetményi kézbesítéssel felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.
Nyilvántartás
A hirdetményi kézbesítésről a bíróságok számítógépes nyilvántartás vezetésére kötelezettek. Ebben rögzítik a bíróság nevét, az ügy számát, a fél nevét az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtének időpontját.
Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Hivatala kezeli, az abban foglalt adatokról a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelemre felvilágosítást adnak. Más személy kérelmére felvilágosítás azonban csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A fentiek szerinti törvényes jogcímet a kérelemben valószínűsíteni kell. Ilyenkor az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon rögzítik, hogy annak időpontja, jogcíme és a felhasználó személye megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli. Az OIT Hivatalának a felvilágosításért – a kérelemben megjelölt személyenként – 2000 forint költségtérítést kell fizetni. Az adatszolgáltatást a hivatal félfogadási időben szóban, egyébként írásban, postai úton teljesíti.
BüntetőeljárásA kézbesítés a büntetőeljárásban is főszabályként a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabály szerint történik, de ebben az esetben is lehetőség van arra, hogy a címzett az iratot a hatóságnál (nyomozó hatóságnál, bírósági kezelőirodán) is átveheti. Ha a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek meghatalmazottja van, a részére szóló iratot – az idézés kivételével – a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratokat hirdetmény útján kell kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot tizenöt napra ki kell függeszteni egyrészt a hatóság, másrészt a címzett utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat hirdetőtábláján. Az iratot a hatóságnál történő kifüggesztéstől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat azonban kizárólag a hatóságnál – postai kézbesítés mellőzésével – kézbesíthető. Ha a címzettnél a titok megtartása nem biztosított, az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot a hatóság épületéből nem viheti ki, kizárólag a kézbesített iratról készített kivonatot lehet a részére kiadni. Hirdetményi úton államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratot nem, kizárólag az arról készített, titkot nem tartalmazó kivonatot lehet kézbesíteni |
