Magán-nyugdíjpénztári tagdíj
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke irányelvet adott ki a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallásokkal, az önellenőrzésekkel, a tagdíj, a pótlék, a bírság befizetésének a feldolgozásával és nyilvántartásával, a tagdíjbefizetések elszámolásával kapcsolatos magán-nyugdíjpénztári eljárásokról.
A Magyar Közlöny 2002/106-os számában megjelent irányelv szól – többek között
– az általános szabályok szerint teljesítendő tagdíjbevallások fogadásáról, feldolgozásáról,
– a papíralapú tagdíjbevallásról,
– a mágneses lemezen teljesített tagdíjbevallásról,
– a hibás bevallásokkal kapcsolatos eljárásról,
– a tagdíjbevallások analitikus könyveléséről, nyilvántartásáról,
– a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallások önellenőrzésével és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések elszámolásával kapcsolatos eljárásokról,
– a pótlékokkal, bírságokkal kapcsolatban alkalmazott eljárásokról.
Havi rendszerességű bevallások (és befizetések)
A foglalkoztató a biztosított tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján levont és megállapított tagdíját a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és befizetni. A központosított illetmény-számfejtési rendszerbe tartozó központi költségvetési és a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szerveknek a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell bevallásaikat megküldeniük a magánnyugdíjpénztárnak, és ezzel egy időben teljesíteniük a befizetéseket.
Negyedévenként történő bevallások (és befizetések)
Az egyéni vállalkozó negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be és fizeti meg a saját magán-nyugdíjpénztári tagdíját az érintett magánnyugdíjpénztárnak. Amennyiben az egyéni vállalkozó tagdíjfizetési kötelezettsége megszűnik, a tagdíj bevallása és befizetése a kötelezettség megszűnését követő hó 12. napjáig esedékes.
Éves gyakoriságú bevallások (és befizetések)
Az egyéni vállalkozó a saját magán-nyugdíjpénztári tagdíját évente egyszer is bevallhatja, ha erről a tárgyév január 31-éig a magánnyugdíjpénztár részére írásban nyilatkozik, és a tagdíjat a minimálbér alapulvételével negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig az érintett magánnyugdíjpénztárnak megfizeti.
[3/2002. (MK 106.) PSZÁF irányelv a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallások, önellenőrzések és a tagdíj-, pótlék- és bírságbefizetések feldolgozására és nyilvántartására, a tagdíjbefizetések bevallás alapján történő elszámolására vonatkozó magán-nyugdíjpénztári eljárások kialakításáról]
Közalkalmazotti illetményemelés
2002 szeptemberétől a közalkalmazottak alapbére (illetménye) átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Az illetményemelés túlnyomórészt a 10 fizetési osztályból és a 14 fizetési fokozatból álló illetménytábla által garantált illetményminimumok növekedése révén valósul meg.
(Tájékoztató a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának 2002. július 15-i üléséről)
Számítógép előtti munka
Módosították a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet. A rendelet kiegészült a képernyős munkakör és a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg fogalmi meghatározásával. Eszerint képernyős munkakör az olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
2003. január 1-jétől a munkáltató köteles a munkavállalót szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra küldeni. A munkavállaló ezen a vizsgálaton köteles részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, de indokolt esetben a munkavállalót elküldheti szemészeti szakvizsgálatra is. Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállalónak képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg kell, a munkavállalót beutalja a szemészeti szakvizsgálatra. Az orvos akkor is beutalja a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra, ha fennállhatnak panaszokat okozó látórendszeri eltérések, vagy ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munkavégzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia. Be kell utalni a munkavállalót az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során akkor is, ha ugyan nincs panasza, de korábban nem végzett képernyő előtti munkát.
A rendelet 2. számú mellékletében olvashatjuk a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltéréseket. Ilyen a 45 év felettiek állandó kontaktlencse-viselése vagy a hypermetropia is.
[3/2002. (VIII. 30.) ESZCSM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról]
Szakképzés, szakmai vizsgák
A 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet kiegészül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítéssel. Eszerint a felkészítés az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásától kezdődhet. Az iskolai rendszerű szakképzésben pedig a felkészítést – a központi programok (tantervek) kiadását követő tanévtől – azoknál a tanulóknál lehet megkezdeni, akik a szakiskolában a kilencedik évfolyamon, a szakközépiskolában pedig a tizenegyedik évfolyamon kezdték meg a tanulmányaikat.
Módosították a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2000. (III. 14.) FVM rendeletet is.
A rendelet tartalmazza
– az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga szervezésére jogosult intézményeket,
– a szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgákat,
– a jogszabályban meghatározott munkakör betöltésére jogosító szakképesítéseket,
– az egy munkakör betöltésére jogosító szakképesítéseket,
– azokat a szakképesítéseket, amelyekhez bejelentési kötelezettség járul.
A szakmai vizsgák szervezésére szóló jogosultság a rendelet alapján 2002. augusztus 1-jétől 2004. szeptember 30-áig érvényes.
[49/2002. (VII. 26.) OM rendelet a szakképzéssel kapcsolatos egyes oktatási miniszteri rendeletek módosításáról;
62/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2000. (III. 14.) FVM rendelet módosításáról]
SAPARD-terv
A Magyar Közlöny 2002/108-as számában megjelent 72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet szabályozza a SAPARD-tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatási feltételeit. A SAPARD-terv keretében igényelhető támogatásokra pályázatot nyújthatnak be azok a természetes személyek, a Magyarországon bejegyzett és Magyarországon működő jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint társadalmi szervezetek, akik/amelyek jogosultak a SAPARD-tervben felsorolt intézkedésekben (támogatásokban) meghatározott tevékenységre. A beruházásokat Magyarországon kell megvalósítani. A rendelet pontosan meghatározza, hogy ki nem jogosult a támogatás igénybevételére (többek között pl. aki az engedélyköteles tevékenységek esetében nem rendelkezik jogerős és hatósági engedéllyel). A támogatások lebonyolítása a SAPARD Hivatal, valamint a regionális irodák hatáskörébe tartozik. A hivatal szaklapokban, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium internetes honlapján teszi közzé a támogatásokra vonatkozó pályázati felhívást. A rendeletben megtalálhatjuk a pályázatok elbírálására, a jogorvoslatokra, a támogatási szerződés megkötésére, a támogatások folyósítására, a támogatások rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó szabályokat is.
[72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet a SAPARD-tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról]
Alkalmi foglalkoztatás
Megváltozott a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet. A munkaadó támogatásként róhat le csökkentett mértékű közteherjegyet, ha az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) rendelkező személyt a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántartja. A munkaadónak a munkanélküli foglalkoztatásáról nyilvántartást kell vezetnie, amelynek – az 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározott adatokon túlmenően – tartalmaznia kell a munkavégzés időpontját, a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség megnevezését, továbbá a munkavállaló arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy munkanélküliként tartják nyilván. A munkaadónak ezenkívül a naptári évet követő január 15-éig a székhelye szerint illetékes kirendeltségnek adatot kell szolgáltatnia a munkanélküliek foglalkoztatásáról. A rendelet 2002. szeptember 1-jén lépett hatályba.
[1/2002. (VIII. 23.) FMM rendelet egyes miniszteri rendeletek módosításáról]
Piacfelügyelet
Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet új fejezettel, nevezetesen a vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzésével egészült ki. Eszerint, ha a külföldről érkező áru nem rendelkezik a hazai termékbiztonsági előírásoknak megfelelő okmányokkal, engedélyekkel, vagy hiányzik róla az előírt megfelelőségi jelölés, akkor a vámhatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a piacfelügyeleti hatóságot. Ha az okmányhiányos vámáru nem felel meg a hazai előírásoknak, akkor a piacfelügyeleti hatóság megtiltja az áru belföldi forgalomba hozatalát.
A rendelet csak 2003. január 1-jén fog hatályba lépni.
[168/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet az áruk és szolgáltatások biztonságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról]
Megalakult az Országos Érdekegyeztető Tanács
A Magyar Közlöny 2002/108-as számából értesülhetünk arról, hogy a kormány és az érdek-képviseleti szervek – a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői – aláírták az érdekegyeztetés megújításáról szóló megállapodást. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. július 26-ai alakuló ülésén kialakították az érdekegyeztetés intézményes kereteit. Eszerint a háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma – az Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelynek hatáskörébe tartozik a munka világával kapcsolatos valamennyi kérdéskör (gazdaság, foglalkoztatás, jövedelmek alakulását befolyásoló adó, járulék stb.). Az OÉT feladatainak ellátását szakfórumok, szakbizottságok és munkacsoportok segítik.
(Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. július 26-i alakuló üléséről)
