Magyarország jelenlegi oktatási rendszerében a szakképzés intézményei a szakközépiskolák, a szakmunkásképző iskolák és szakiskolák, a speciális szakiskolák, valamint a munkaerő-fejlesztő és -képző központok. Iskolarendszeren kívüli szakképzést természetes és jogi személyek, illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak.
Iskolarendszerű szakképzés
Az iskolai rendszerű szakképzés elméleti és gyakorlati oktatásból tevődik össze. A szakmai elméleti képzés a szakképző iskolában folyik. A gyakorlati képzés szakképző iskolában vagy a szakképző iskolával kötött megállapodás vagy tanulószerződés alapján is folytatható. Gyakorlati képzést jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó szervezhet.
A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében – a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában – lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel heti váltakozással, az összefüggő szakmai gyakorlatot pedig a szorgalmi idő befejezését követően folyamatosan kell megszervezni.
Az első szakképesítés ingyenes
Az első szakképesítés megszerzésére irányuló elméleti és gyakorlati képzés a tanuló számára ingyenes. A gazdálkodó szervezet a tanulótól a gyakorlati képzésének megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért tehát nem kérhet és nem fogadhat el költség-hozzájárulást, illetőleg költségtérítést. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet a gazdasági kamara legfeljebb 5 évre eltilthatja a munkavégzésre gyakorlati képzésben való részvételtől.
Gyakorlati oktatók
A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet csak részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű. A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkezőket.
Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és büntetlen előéletű.
Megállapodás a gyakorlati képzésről
Ha szakképző iskola szervezi a gyakorlati képzést, de ennek feltételeivel csak részben rendelkezik, és a feltételekről más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni, akkor a gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia a gyakorlati képzési feladatok ellátására. A szakképző iskolának ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzést szervező a teljes képzési idő alatt a gazdálkodó szervezet. A megállapodást – amely polgári jogi szerződés – a tanuló felvétele előtt a teljes képzési időre kiterjedően kell megkötni.
A megállapodás tartalma, formája
A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen képzési formában – tanműhelyben, csoportos képzési helyen, vagy egyedi munkahelyen – valósul meg a gyakorlati képzés. A megállapodásban kell meghatározni azt is, hogy ki gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról, a szervezett alapképzésben a gyakorlati oktatóról, illetőleg a szakoktatóról, továbbá a tanulók foglalkoztatásának a felügyeletéről.
A megállapodást írásba kell foglalni, és azt – a működési költségek biztosítása végett – a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Ha a megállapodásban foglaltaknak valamelyik fél nem tesz eleget, a mulasztást sérelmező fél a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, főjegyzőjénél egyeztetést kezdeményezhet. Az együttműködési megállapodásról tájékoztatni kell azt a területileg illetékes gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó szervezet a tagja.
Ellenőrzés, felügyelet
A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara a szakképző iskola közreműködésével látja el. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.
A tanuló gyakorlati foglalkoztatása
A tanuló a gyakorlaton csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, s a képzési idő alatt gondoskodni kell a rendszeres orvosi vizsgálatáról.
Képzési idő
Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő nem haladhatja meg a napi 7, nagykorú tanulónál pedig a napi 8 órát. A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan munkahelyen történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Ha a napi gyakorlati képzési idő a 6 órát meghaladja, a tanuló részére a munkavállalókkal azonos idejű munkaközi szünetet a képzési időn belül kell biztosítani.
A fiatalkorú tanuló képzését reggel 6 óra és este 22 óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.
A gazdálkodó szervezetnél a tanulót nem lehet foglalkoztatni
– az elméleti képzési napokon,
– a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvénykor, ahol minden tanuló részt vesz,
– a képzési idő alatti köztes vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain,
– minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A gazdálkodó szervezet a tanulót a heti pihenőnapokon, illetőleg a munkaszüneti napokon gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani.
Kötelező a részvétel
A gyakorlati képzés foglalkozásain természetesen kötelező a részvétel. A tanuló jelenlétét, illetőleg mulasztását a gazdálkodó szervezetnek is nyilván kell tartania és azt a tanuló foglalkozási naplójába be kell jegyeznie. A tanuló köteles mulasztását igazolni. Ha a tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő húsz százalékát, a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha tanulószerződés keretében a gazdálkodó szervezet végzi a gyakorlati képzést, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges.
Foglalkozási napló
A gazdálkodó szervezetnek foglalkozási naplót kell vezetnie a tanuló gyakorlati képzéséről. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplóba a szakképző iskola képviselője betekinthet.
Munkavédelmi előírásokA fiatalkorút csak a jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, a testi épségét, illetőleg az egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. Fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltő anyaggal foglalkoztatni. A tanulónak – az egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges. |
Tanulószerződés
A tanuló és a gazdálkodó szervezet tanulószerződést is köthet a gyakorlati képzésre. Ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és a korábbiakban tárgyalt megállapodás alapján sem tudja azokat biztosítani, akkor a tanuló szakmai gyakorlati képzése csak tanulószerződés alapján folyhat.
A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés alapján a képzés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell a tanuló gyakorlati képzéséről. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesülhet, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet tanulószerződést akar kötni, ezt a szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
A tanulószerződés megkötése, tartalma
A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni a szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel.
Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, továbbá a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola is részt vehet.
A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy – egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzéséről és neveléséről gondoskodik a tanuló számára.
A tanulónak a szerződésben arra kell kötelezettséget vállalnia, hogy megtartja a gazdálkodó szervezet képzési rendjét és az egészségügyi, a biztonsági, a munkavédelmi előírásokat, végrehajtja a képzésre vonatkozó utasításait, a képességeinek megfelelően elsajátítja a szakmai gyakorlati ismereteket, nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A tanulószerződésnek tartalmaznia kell
– a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait,
– a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,
– a gyakorlati képzés helyét,
– a tanulónak adandó pénzbeli juttatás évfolyamonkénti havi összegét,
– a gazdálkodó szervezet által – a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit.
A tanulószerződés megszűnése
A tanulószerződés megszűnik, ha
– sikeresen vizsgázott a tanuló,
– a tanulót a szakképző iskolából kizárják, avagy a tanulói jogviszony a közoktatási törvény szerint szűnik meg, és a tanuló 30 napon belül más szakképző iskolában egyik esetben sem tudja folytatni az iskolai tanulmányait,
– a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnik,
– a tanuló meghal.
Speciális megszűnési eset az, amikor a gazdálkodó szervezetet valamilyen okból eltiltják a gyakorlati képzésben való részvételtől. Amennyiben a tanulószerződés a gazdálkodó szervezettel összefüggő ok miatt szűnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamarának és a szakképző iskolának a kötelessége, hogy a tanuló további gyakorlati képzéséről gondoskodjék.
A tanulószerződés megszüntethető közös megegyezéssel és felmondással.
A tanulószerződés felmondása
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha
– a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére,
– a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget,
– a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi.
A gazdálkodó szervezet nem mondhatja fel a tanulószerződést a tanuló betegsége alatt (legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig), gümőkóros megbetegedés esetén két évig, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt, a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.
A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést csak akkor mondhatja fel, ha azt indokolja is. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. A tanuló a tanulószerződést tulajdonképpen bármikor – indokolás nélkül, írásban – felmondhatja, miután egyeztetett az illetékes területi gazdasági kamarával.
Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő 15. napon szűnik meg. A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetnek a felmondás végrehajtására – kivéve ha az a tanuló szakmai vagy elméleti alkalmatlanságával függ össze – halasztó hatálya van.
A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére – kérelemre – köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.
Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, módosításához, a tanuló részéről történő felmondásához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is.
Módosítás
A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja.
Nyilvántartás
A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván.
A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények
Oktatási szünet
A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulónak tanévenként legalább 30 nap oktatási szünet, és azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, további öt nap oktatási szünet, a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő jár.
Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni. Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt.
A felkészülési idő – függetlenül a szakmai vizsga sikerétől – csak egyszer illeti meg a tanulót, amit a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni. A gazdálkodó szervezet azonban a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt.
Betegszabadság
A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg a munkajogi szabályok szerint. A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának 75 százaléka jár.
Az oktatási szünet, a felkészülési idő és a betegszabadság kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
A terhes, illetőleg a kismama tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg.
"Fizetés"
A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanuló pénzbeli juttatásának mértéke havonta – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – 2002-ben a minimálbér 6 százaléka. A pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét a tanulószerződésben kell meghatározni. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.
Ha a gyakorlati képzésre nem tanulószerződés alapján kerül sor, úgy a gyakorlati képzést szervező a tanulók munkájából keletkező bevételeinek meghatározott részét a tanulók rendszeres vagy esetenkénti díjazására használhatja fel. A díjazás feltételeit és mértékét a szakmai képzést folytató intézmény működési szabályzatában, illetve a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban kell meghatározni.
A pénzbeli juttatás a tanulót a képzés teljes időtartamára – ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is – megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.
Egyéb juttatások
A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezenkívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg.
Érdemes tudni, hogy aki a tanuló számára előírt juttatásokat nem biztosítja, szabálysértést követ el, és húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Kártérítési felelősség
A tanuló köteles megtéríteni a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt. A gazdálkodó szervezetet ugyanilyen kártérítési felelősség terheli, ha a tanulót a gyakorlat során kár éri. Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be (BH 1997/589. számú jogeset).
A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére főképp a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók. Kivétel ez alól, amikor a tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okoz kárt. Ilyenkor a tanuló a kár értékének csak az 50 százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.
F. E.
Egészségügyi alkalmasságAz egészségügyi alkalmasság elbírálása lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá – a tevékenység, illetve foglalkoztatás megszűnése után – lehet záró vizsgálat is. A munkaviszony fennállása alatt évente időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni a 18. életévüket be nem töltött munkavállalókon. Az alkalmassági vizsgálatot és véleményezést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérni. A megkövetelt orvosi vizsgálatok semmilyen költséggel nem járhatnak a gyermek, illetve a fiatalkorú vagy szülei terhére. A vélemény kézbevételétől 15 napon belül kérhető a munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálása, ha az érdekelt munkavállaló vagy a munkáltató az orvosi véleménnyel nem ért egyet. Fontos gyakorlati tudnivaló, hogy a munkáltató a munkavédelmi szabályzatában, illetve egyéb belső szabályzatában külön jegyzékben köteles megjelölni azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség szabálysértési hatóságnak minősül, így jogosult bírságolásra is. Szabálysértés miatt pénzbírság és figyelmeztetés alkalmazható |
