Sürgősségi egészségügyi ellátás
Az egészségügyről szóló törvény szerint a Magyarország területén sürgősségi ellátásra szoruló nem magyar állampolgárt haladéktalanul el kell látni, az orvosi segítségre szoruló nem magyar állampolgáron pedig ugyanolyan feltételek mellett kell elvégezni a beavatkozást, mint a magyar állampolgárokon. A törvény alkalmazásában magyar állampolgárságú az a személy, aki magyar állampolgárságú, vagy az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkezik, valamint a menekültnek minősülő személy. Mindenki más külföldinek minősül.
Sürgősségi ellátásra akkor szorul a beteg, ha egészségügyi ellátás hiányában közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
Az egészségügyi ellátás a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége. Egészségügyi szolgáltatás minden olyan tevékenység, amelynek célja az egészség megőrzése, a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, mentésére és a betegszállításra, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, s mindezek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul.
A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár egészségügyi ellátása nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik. Egyezmény, illetve viszonosság hiányában a nem magyar állampolgár is a magyar jogszabályok alapján, az azokban meghatározott feltételekkel vehet igénybe egészségügyi ellátást.
Szociálpolitikai egyezmények
A magyar állam több nemzetközi szociálpolitikai egyezményt kötött, az ezek hatálya alá tartozó külföldi állampolgárokra a magyar társadalombiztosítási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, az adott egyezmény szabályainak figyelembevételével. Az egyezményekben részes államok polgárai a másik államban ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint saját hazájukban (például egy német-magyar korlátolt felelősségű társaság német alkalmazottját vagy tagját ugyanúgy biztosítottnak kell tekinteni, mint a magyar alkalmazottat vagy tagot). Ilyen egyezményt Bulgáriával, Csehországgal, Szlovákiával, Horvátországgal, Lengyelországgal, Romániával, Ukrajnával, Oroszországgal, Macedóniával, Moldáviával, Szlovéniával, a FÁK országaival, Svájccal és Németországgal kötöttünk.
Az egyezmények hatálya nemcsak az egészségügyi ellátásra, hanem a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira és a nyugdíjra is kiterjed.
Biztosítottak és nem biztosítottak
A Magyarországon tartózkodó külföldieket társadalombiztosítási szempontból két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, akiket teljes körű biztosítottnak ismer el a hatályos magyar jogi szabályozás. Ilyenek azok a személyek, akik alkalmazottként vagy gazdasági társaság tagjaként, egyéni vállalkozóként dolgoznak Magyarországon, és az adott ország és Magyarország között szociálpolitikai egyezmény van érvényben, illetve a magyar munkáltatóknál munkavállalási engedély birtokában munkaviszonyban foglalkoztatott külföldi személyek. A szociálpolitikai egyezmények hatálya az eltartott hozzátartozókra is kiterjed.
A másik körbe tartoznak azok a külföldiek, akik a magyar jogszabályok alapján nem minősülnek biztosítottnak, ám magyarországi ellátásuk érdekében megállapodást köthetnek egészségügyi ellátásra, illetve nyugellátásra. A társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. törvény) szerint nem terjed ki a biztosítás:
– a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá a Magyarországon tartózkodó, velük együttélő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére;
– a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre;
– a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének Magyarországon foglalkoztatott arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül.
Devizakülföldinek minősül az a személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetve azzal a jogszabály értelmében nem is köteles rendelkezni.
Megállapodás egészségügyi ellátásra
Azok a külföldiek, akik nem minősülnek biztosítottnak, továbbá a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok megállapodást köthetnek saját, valamint a velük együtt élő gyermekük egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A házastárs egészségügyi ellátására különmegállapodást kell kötni.
A megállapodás alapján fizetendő havi járulék a minimálbér 75 százaléka, a kiskorú gyermekek után pedig a minimálbér 30 százaléka. A hazánkban nappali tagozaton tanulmányokat folytató külföldi diákok is a minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésével köthetnek megállapodást. A megállapodás megkötésekor az ezt megelőző hónap első napján érvényes minimálbért veszik figyelembe. Amennyiben a minimálbér összege emelkedik, a megállapodásban meghatározott összeg a változást követő hónap első napjától automatikusan módosul.
Csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett lehet megkötni a megállapodást. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12-éig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.
Az egészségügyi ellátás – a sürgősségi ellátás kivételével – akkor jár, ha a külföldi személy a szolgáltatás igénybevétele előtt legalább 6 hónapon át fizetett járulékot. A megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődően korlátozás nélkül jár viszont az egészségügyi szolgáltatás, amennyiben a szerződő fél a megállapodás megkötésekor előre befizeti a hathavi járulékot. A jogosultságot a megállapodást kötő egészségbiztosítási pénztár által kiadott igazolással, illetve annak érvényesítésével kell igazolni.
A megállapodás megkötéséhez csatolni kell:
– diplomáciai testület tagjának vagy hozzátartozójának a diplomataigazolványt,
– diákoknak iskolalátogatási igazolványt és tartózkodási engedélyt,
– külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személynek a munkavállalási engedélyt, a munkáltatói igazolást, a tartózkodási engedélyt,
– külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének Magyarországon foglalkoztatott munkavállalójának, tagjának társasági szerződést, tartózkodási engedélyt, alkalmazottnál munkáltatói igazolást.
Megállapodás nyugdíjra jogosító szolgálati időre
A Magyarországon lakóhellyel rendelkező, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló külföldi a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárral nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére is köthet megállapodást. 2001-ben 28 százalékos, 2002-ben 26 százalékos nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetnie, kivéve ha magán-nyugdíjpénztári tag, mert ekkor a fizetendő járulék csökken a pénztárhoz fizetett tagdíj összegével.
A járulék alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ (2001-ben napi 6020 Ft, 2002-ben napi 6490 Ft) napi összegének figyelembevételével az egyes hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér.
Amennyiben a megállapodást a minimálbér vagy a járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12-éig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a megállapodást kötő személy módosítja az általa megjelölt jövedelmét.
Járulékfizetés
Amennyiben a munkáltató olyan külföldi személyt foglalkoztat Magyarországon, akire a fentiek alapján nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, nem köteles utána társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni, illetve a dolgozó béréből nem vonhat le egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat sem.
A munkáltató átvállalhatja külföldi munkavállalójától a fentiekben meghatározott egészségügyi ellátásra, illetve nyugdíjra jogosító megállapodásokkal járó havi terhek megfizetését.
Egészségügyi hozzájárulás
Az 1999/48. APEH iránymutatás szerint a külföldi állampolgárok után az alábbiak szerint kell egészségügyi hozzájárulást fizetni:
Főszabályként
– a külföldi állam diplomáciai képviseletének devizajogszabályok szerinti külföldi állampolgárságú képviselője, munkatársa,
– a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottai, továbbá
– a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyek után
nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.
Ettől eltérően a tételes egészségügyi hozzájárulást (2001-ben 4200 Ft/hó, 2002-ben 4500 Ft/hó) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézete által foglalkoztatott külföldi állampolgár után is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatásra például munkaviszony, tagi jogviszony keretében kerül sor, annak ellenére, hogy a tagok részére kiosztott jövedelem után járulékfizetési kötelezettség nem állapítható meg.
Mindez nem értelmezhető a magyar munkáltatónál munkavállalási engedély birtokában, munkaviszonyban álló személyekre, mivel rájuk kiterjed a magyar munkajog hatálya, és a biztosítási, járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítják meg. Ilyenkor százalékos mértékű (11 százalék) egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is felmerülhet.
Ha a külföldi állampolgárt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, és a jogviszonyában díjazása alapján járulékfizetési kötelezettség keletkezik, mert a kifizetett díj havonta eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 30 százalékát, naptári napokra számítva annak harmincadrészét, a tételes egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni.
Amennyiben a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi állampolgárt foglalkoztat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl. választott tisztségviselőként), és a kifizetett díj havonta nem éri el a fenti összeget, járulékfizetési és százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást akkor sem kell fizetni, ha ez a személy járulékalapot nem képező természetbeni juttatásban is részesül.
Szomszédos államokban élő magyarok
A státustörvény alapján, foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a Magyar Köztársaság területén munkát végző, szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű személyek – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni. E befizetés alapján a munkavállaló meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szerez jogosultságot.
A státustörvény kedvezményeiA státustörvény (2001. évi LXII. tv.) rendelkezéseit a szomszédos államokban – a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, Ukrajnában – élő magyar nemzetiségű, külföldi állampolgárokra kell alkalmazni. Az Ausztriában élő magyarokra nem vonatkoznak a kedvezményes szabályok, ugyanis az Osztrák Köztársaság az Európai Unió tagja, s az uniós államok állampolgárai minden államban azonos jogokat élveznek. További feltétel, hogy a jogosult: – az esetleges korábbi magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá – nincs állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye, ugyanakkor – beszerezte a törvényben meghatározott úgynevezett "Magyar igazolvány"-t. A magyar nemzetiségű személyek együttélő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekeikre a státustörvény szabályai akkor is alkalmazhatók, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek. Magyarigazolvány A magyar nemzetiségű személyek "Magyar igazolvány"-át, illetve a velük együttélő nem magyar nemzetiségű hozzátartozók "Magyar hozzátartozói igazolvány"-át a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala állítja ki, az erre irányuló kérelem alapján. Az igazolvány csak akkor adható ki, ha a kérelmező megfelel a fenti feltételeknek és – megszerezte a külföldön működő nemzetiségi szerv ajánlását, – az illetékes magyar hatóság nem rendelt el vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve kiutasítást, valamint – Magyarországon nincs ellene folyamatban büntetőeljárás. Munkavállalási feltételek A státustörvény hatálya alá tartozó személyek Magyarországon továbbra is csak engedély alapján vállalhatnak munkát. Az engedélyezési eljárásban azonban kedvezményes elbánásban részesülnek, ugyanis évente összesen három hónapra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül is – szabad magyar állampolgárságú munkaerő megléte esetén is – megadható. A Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között 2001. december 22-én létrejött egyetértési nyilatkozat alapján "minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján". Ebből következően a státustörvény munkavállalási kedvezményei nemcsak a romániai magyarokra, hanem minden román állampolgárra vonatkoznak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint az év első 14 hetében a kedvezménytörvény alapján összesen 17 külföldi személy kért munkavállalási engedélyt Magyarországon |
