×

Belső migráció

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 15.) vegye figyelembe!

A munkavállalók zöme nem akar "vándorolni"

Megjelent A Munkaadó Lapja 53. számában (2002. július 15.)
A munkaerő-piaci folyamatok új jelensége, hogy miközben számos vállalkozás munkaerőhiányra panaszkodik, addig az ország egyes régióiban akár a tizenöt százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta. Kézenfekvőnek tűnik föl, hogy az állástalanok - az államilag is támogatott belső migráció keretében - az ország azon területein keressenek megélhetést, ahol szükség lenne munkájukra. A dolgozók "vándorlása" azonban nem honosodott meg Magyarországon; egyebek közt ezzel is magyarázható, hogy számos cég üzleti fejlődését immár nemcsak a magasan kvalifikált szakemberek, de a betanított munkások hiánya is akadályozza.

A tapasztalatok azt jelzik, hogy a nyugat-európai országokban a munkanélküliség - néhány évtizeddel ezelőtt - a területi egyenlőtlenségek fokozódása nélkül többszöröződött meg, s az előforduló regionális válságok is többnyire csak rövid életűek voltak. Jó példa erre az USA is, ahol az egyes államokban előforduló foglalkoztatási válság - a belső migráció jótékony hatására - néhány év alatt lecsengett. A munkaerő vándorlását természetesen megkönnyítette az is, hogy a költözés sem a tengerentúlon, sem Nyugat-Európában nem jelent alapvető életmódváltást a családok számára. Kis túlzással állítható, hogy amikor a munkavállaló megérkezik az új álláshelyére, azonnal megfelelő házat bérelhet, és semmi sem gátolja abban, hogy korábbi, megszokott életvitelét folytassa.

Szociális szakadék

A belső migráció Magyarországon - a fejlett országokban tapasztaltakkal ellentétben - nem honosodott meg a lehetséges és a szükséges mértékben. Ennek oka az is, hogy bár az ország viszonylag kicsi, a nyugati és a keleti rész között hatalmas szociális szakadék tátong, illetve kiegyensúlyozatlan az ingatlanpiac. Mindez jelentősen meggátolja, hogy a tartósan munkanélküliek egy másik régióban keressenek megélhetést maguknak. Ha valakinek - például - a keleti országrész egy kisebb falujában családi háza van, s néhány száz kilométerrel távolabb tartós munkalehetőséget találna, jelenleg sokféle problémával kellene szembenéznie. Ezek közül is az egyik legsúlyosabb, hogy az illető az ingatlantulajdonát igen alacsony áron tudná értékesíteni, így egy nagyobb településen nem lenne módja a lakásvásárlásra.

Magyarországon tehát gyakorlatilag nem jellemző a belső munkaerő-mobilitás, s ez még akkor is igaz, ha a kvalifikált szakemberek - akiknek a bére már némileg közelít az uniós átlaghoz - könnyebben mozdulnak. Számuk azonban elenyésző; jellemzően akkor vállalnak lakhelyváltozással együtt járó új munkát, ha magas a bérezés és erős a szakmai kihívás.

A foglalkoztatáspolitika már az előző gazdasági rendszerben is élt a belső migráció, s ezen belül is az úgynevezett ingázás eszközével. Akkoriban számos kedvezménnyel segítették a főként az építőiparban, a szövödékben elhelyezkedőket. E lehetőséget olyan eszközök tették vonzóvá, mint a munkásszállások, az utazási hozzájárulások, sőt, az úgynevezett különélési pótlék. A belső migrációra épült például a Paksi Atomerőmű. Az ország minden részéből áramlott a munkaerő, s a kisváros ugrásszerű fejlődésnek indult. Egyre-másra épültek a panelházak és találtak biztos megélhetésre, lakásra azok, akik vállalták a költözést. Néhány évvel később viszont, amikor már a diplomások iránt mutatkozott igény, megkezdődött egy "atomlakótelep" építése Szekszárdon. Ebben a Pakstól nem túl távoli városban a magasabban kvalifikált munkavállalók megfelelő szociális környezetet is találtak, s ezzel "megfoghatóbbakká" váltak a munkaadók számára. Mindez persze a múlté, ám ehhez hasonló, a belső migrációra alapozó, átgondolt "vállalkozás" azóta sem történt.

Diplomások előnyben

Visegrády Tamás, a PSP Siklóssy and Partner Vezetői Tanácsadói Kft. ügyvezetője véleménye szerint a belső migráció a diplomások esetében is messze elmarad a nyugat-európai gyakorlathoz képest, noha észrevehető, hogy a hazai gazdasági változások immár átalakították a gondolkodást. Kialakult a "ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez" stratégia, vagyis: akik minőségi változásra vágynak, azok ezért képesek áldozatot vállalni - akár a végleges, vagy az időleges költözést is.

Jellemző, hogy 1990 előtt és közvetlenül utána a külföldi befektetők inkább "kihelyezett műhelyei" voltak az anyavállalatnak, s többnyire alacsonyabb képesítésű, és természetesen olcsóbb munkavállalókat alkalmaztak Magyarországon. Mára azonban a befektetők lassan felismerték, hogy a magyar elme használható, érdemes tehát kvalifikált feladatokkal megbízni a foglalkoztatottakat.

Természetesen az infrastruktúrán múlik, hogy a jobb béreket kínáló vállalatok hol települnek le az ország területén. Ma már talán az sem meglepő, ha nem Budapest környékén választanak telephelyet, hanem azokban a régiókban, ahol a fejlesztésre és a fejlődésre hosszú távú lehetőség nyílik. Ez pedig -  egyelőre - főként az ország nyugati területe. Megfigyelhető azonban, hogy a diplomások körében élénk érdeklődést váltanak ki a lakhelyüktől távolabbi állásajánlatok is. Mint Visegrády Tamás elmondta: amikor például egy győri székhelyű multinacionális cég vezetőket keresett, azt tapasztalták, hogy az ajánlat országszerte megmozgatta a diplomások fantáziáját. Jelentkeztek Tapolcáról, Budapestről, Pécsről, Komáromból, Gyálról, Miskolcról, Székesfehérvárról, Nádudvarról és Tatabányáról, vállalva az állás elnyerésével járó költözés nehézségeit is.

A győri Rába Járműipari Holding Rt. - például - különösen sok olyan vezetőt alkalmaz, akik nem a város szülöttei. Az első számú menedzserek közül - beleértve a vezérigazgatót is - mindössze egy a győri, a többi kisebb-nagyobb távolságról naponta utazik munkahelyére, vagy bérel lakást a városban, és csak hetente egyszer látogat haza.

Hátrányos helyzetben

Ma már a cégek jövendő munkatársaiktól elvárják a belső vándorlást, ám ezzel bizonyos kondíciók is együtt járnak. Mint Visegrády Tamás kifejtette: a cégek összességében harminchatféle kedvezménnyel köthetik magukhoz a munkavállalókat, noha e támogatásokat nem lehet "egy kalapba" sűríteni. Adható lakásbérlési és közlekedési hozzájárulás, bizonyos vezetői állás esetében jár a céges autó, biztosítható étkezési hozzájárulás - de természetesen a pazarlás nem jellemző a munkaadókra. A vezetők migrációjának azonban gátja is van. Az a kör, amely a bérlistán már túlságosan magasra került, nem kényszerül vándorlásra.

Köllő János közgazdász szerint a szakmunkások, a betanított munkások, az alacsony iskolai végzettségűek számára - a vezetőként alkalmazható kvalifikált diplomásokkal szemben - egyelőre egyáltalán nem jelent sem átmeneti, sem végső megoldást a belső vándorlás. Az Esély című társadalom- és szociálpolitikai folyóiratban megjelent tanulmány arra világít rá, hogy az ország "árnyékban lévő" régióinak helyzete a rendszerváltás után sem sokat változott. Meghökkentő és elgondolkoztató a tanulmányban közölt térkép, amelyet 1950-ben (!) Bibó István szerkesztett munkatársával, s a magyarországi városi központokkal való ellátottságot mutatta be. Az eltelt fél évszázad alatt semmit sem változott a kép: továbbra is ugyanazok a "fehér foltok" jelzik a problémás területeket. Ilyen például az észak-magyarországi régió, a belső Somogy, a déli határszél s a Bakony térsége.

Más szakértői s közgazdasági elemzések szerint egy ilyen kis országban, mint Magyarország, nem is feltétlenül a földrajzi vándorlást kellene állami kedvezményekkel erősíteni, hiszen legalább 800-l000 az olyan hazai települések száma, amelyek még a hozzájuk közel eső városoktól is el vannak zárva. E települések lakóinak óriási nehézségeket okoz akár csak húsz kilométernyi távolság megtétele is. Mindez számukra túlságosan sokba is kerül, és csak az vállalkozik a nehézségek leküzdésére, aki megfelelő bérajánlatot kap egy másik településen folytatható munkára.

A statisztikai adatok szerint az úgynevezett zsáktelepüléseken kialakult az a szemlélet, miszerint a minimálbérért felesleges naponta órákat közlekedni - hiszen a juttatás fele a közlekedési költségekre megy el -, egyszerűbb és gazdaságosabb, ha a munkanélküli-segély árnyékában otthon dolgozik - baromfit nevel, zöldséget termeszt - a potenciális munkavállaló.

A szakértők úgy látják: a közlekedéspolitika koncepciója újragondolásra vár. Fontos lenne az úgynevezett közlekedési árnyékban lévő települések elzártságának megszüntetése - például a Cserehát térségében, ahol az ott élő emberek kelet-nyugati irányban gyakorlatilag képtelenek utazni. Átfogó, minden részletre kiterjedő, új infrastrukturális koncepcióra lenne szükség, amely felmutatja a gazdaságossági számításokat is. Sok esetben ugyanis csupán tíz-húsz kilométernyi útszakasz rendbetételéről lenne szó, s az addig elzárt település lakói máris bekapcsolódhatnának egy kisebb, lakóhelyükhöz közelebbi város "véráramába". Ezzel esélyük nyílna a munkavállalásra, ami - az állástalanokra fordított állami terhek mérséklődésével - kompenzálná az úthálózat korszerűsítésére fordított összeget. Természetesen további intézkedést igényel az is, hogy a közlekedési hozzájárulás a jól megválasztott célcsoportok számára jobban hozzáférhetővé váljék.

BELFÖLDI VÁNDORLÁSOK

Állandó vándorlás

 

Év

Összes vándorlás

Vándorlási különbözet

 

Budapest

Többi város

Község

1990

213 625

3 624

-7318

3 694

1996

208 971

-11 083

-4546

15 629

1998

224 208

-11 583

-3898

15 481

1999

220 185

-14 054

-2648

16 702

2000

229 007

-17 835

-5762

23 597

   

Ideiglenes vándorlás

 

Év

Összes

vándorlás

Vándorlási különbözet

 

Budapest

Többi város

Község

1990

261 006

8127

2429

-10 556

1996

216 903

3103

-556

-2 547

1998

195 696

1030

-2808

1 778

1999

178 869

-355

-1244

1 599

2000

175 972

-541

-977

1 518

Kudarcos kísérletek

A Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint már történtek kísérletek arra, hogy az ország keleti és északi régióiban megszűnt munkalehetőségek kompenzálására a nyugati területek - úgymond hazán belül - "importáljanak" munkaerőt. A törekvés azonban rendre kudarcot vallott. Különösen figyelemreméltó volt ez Ózd esetében, ahol a munkanélküliség riasztóvá vált, az emberek mégsem éltek a felajánlott lehetőséggel, inkább a munkanélküli-segély keserű kenyerét választották. Vajna Zsuzsa munkalélektan-elemző szerint ez nagyon is érthető. Ózd, és például Győr vagy Szombathely viszonylatában a négyszáz kilométernyi távolság megsokszorozódik, és legyőzhetetlennek látszik. Az emberek nem adják fel a lakásukat, a házukat, még akkor sem, ha azt egyre nehezebb fenntartaniuk. Inkább reménykednek, abban bíznak, hogy a kormány intézkedik, hogy a régióban új munkalehetőségek teremtődnek.

Győr-Moson-Sopron megye munkaügyi központjának vezetője, Rimányiné Somogyi Szilvia úgy véli: Magyarország megyéiben - az eltérő földrajzi helyzet és gazdasági lehetőségek miatt - eltérőek a munkaerő-piaci feladatok is. A központ 1997-ben az Észak-Magyarországon élő munkanélküliek körét célozta meg. Több észak-magyarországi városban találkozókat szerveztek, az álláskeresőket összehozták a megye cégeit képviselő munkaügyi vezetőkkel. A nagyfokú érdeklődés ellenére az akció mégsem volt sikeres. Az ok alighanem az volt, hogy az ott élő emberek munkanélküli-segélye és az alkalmi munkával szerzett jövedelme versenyképesebbnek bizonyult a távoli megyében kínált bérnél, még akkor is, ha ez akár 40-60 ezer forinttal többet is jelentett volna. Valójában a lakhatás megoldása lett volna a kisebb gond, hiszen közel kétszáz szálláshelyet kutattak fel és biztosítottak Győr körzetében.

Változó igények

A Győr-Moson-Sopron megyében megtelepedett multinacionális cégek egyébként rendszertelenül, az általuk gyártott termékek piacától függően igényelnek többletmunkaerőt. A munkaügyi központ, annak érdekében, hogy kiszolgálhassa a cégeket, szükség szerint szerzi be - akár napi ingáztatással is - a munkaerőt Komárom és Veszprém megyéből. Ennél távolabbi közvetítésre azonban nem vállalkozhatnak. Mindemellett természetesen előfordult, hogy amikor az egyik munkaadónak égetően szüksége volt varrónőkre, akkor Szlovákiából utaztattak munkavállalókat.

A megyei munkaügyi központ - a siker reményében - még fejvadászmódszereket is alkalmaz. Létrehozták a Foglalkoztatottak Információs Centrumát (FIC), amelynek feladata a munkaviszonyban álló ügyfelek soron kívüli magas színvonalú kiszolgálása. És ott van az úgynevezett elitklub is, amely kiemelten figyel a diplomás ügyfelekre, akik vezető beosztásokra pályáznak.

A munkaügyi központ vezetője elmondta: bár a megyében alacsony a munkanélküliségi ráta, sok esetben mégsem tudnak a bejelentett álláshelyre megfelelő munkaerőt találni a regisztrált munkanélküliek közül. Ezért azokat a munkavállalókat is megszólítják, akik a jobb munkalehetőség, az előrelépés reményében szeretnének munkahelyet változtatni. A keresésnek ez a módja azonban már túlmutat a régió keretein. A központ mindenesetre folyamatos kapcsolatot tart fenn a már letelepedett és a letelepedni kívánó vállalkozásokkal, naprakész információkat nyújtva a rendelkezésre álló munkaerőről. Ugyanakkor azt is vállalják, hogy igény szerint segítik az átképzéseket is.

Korlátozó moratórium

Előrejelzések szerint Magyarország uniós csatlakozása után sem várható, hogy a hazai szakemberek tömegével keressenek munkalehetőséget külföldön. A korlátozott munkavállalói szándékoknak egyébként az úgynevezett - 3+2+2 éves - EU-moratórium is határt szab, amely kimondja, hogy a csatlakozás után három évig csak kölcsönös, kétoldalú megállapodás alapján lehet Magyarország és az adott külföldi célállomás között a munkaerőpiacot megnyitni. Az utána következő két évben már engedékenyebb a szabályozás, az azt követő két évben pedig - a kölcsönös megállapodások keretében - gyakorlatilag oda-vissza szabaddá válhat a munkaerő áramlása. A moratórium hátterében az uniós országok többségének félelme áll, miszerint Magyarország - és a csatlakozásra váró többi állam - teljes jogú EU-tagságát követően megkezdődik a főként alacsony végzettségű munkavállalók beáramlása. Az első három év tehát a legszigorúbb szabályozást érvényesíti, amelyhez - egyelőre úgy tetszik - elsősorban Ausztria és Németország ragaszkodik. Ezek az államok a szigor enyhítésére csak az előzetesen kormányszinten egyeztetett munkaerő-kínálat ismeretében vállalkoznak. Hollandia ugyanakkor hajlandóságot mutatott a moratórium enyhítésére - ami azonban változhat a nemrégiben lezajlott választások után megalakult kormány stratégiájában -, és továbbra is lojális magatartást tanúsítanak az északi államok. Egyes magyar elemzők szerint a moratórium előbb is feloldható, ha az új kormány tesz némi engedményt: például a külföldiek magyarországi földhöz jutásának kérdésében.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 15.) vegye figyelembe!

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

7472 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 7472 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4437 olvasói kérdésre 4437 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

7472 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 7472 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

15 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4437 olvasói kérdéssel.

Munkavállalói tagság több szakszervezetben

Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt...

Tovább a teljes cikkhez

Részmunkaidős munkavállaló beosztása

Szabályos-e az alábbi megállapodás és díjazás? A munkavállalóval részmunkaidős szerződést kötöttünk, heti 24 órás részmunkaidőre, általános teljes napi munkaidőre. A...

Tovább a teljes cikkhez

Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga...

Tovább a teljes cikkhez

Jogalap nélküli bérátutalás - a munkaadói bérlevonás feltétele

Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő...

Tovább a teljes cikkhez

Iráni orvos - a szolgálati idő kezdete

A munkavállaló az egyik tudományegyetem klinikáján egészségügyi szolgálati jogviszonyban kerül foglalkoztatásra. Iránból 2008-ban érkezett Magyarországra fogorvosi képzésben való...

Tovább a teljes cikkhez

Távollétidíj-számítás - az alapbérbe épített teljesítménybér

Cégünknél május 1-jével bérreformra kerül sor, amelynek során megszüntetik a teljesítménybért, és beépítik az alapbérbe. Mivel eddig a távolléti díjba beleszámított a...

Tovább a teljes cikkhez

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló...

Tovább a teljes cikkhez

Jogalap nélküli bérátutalás - a munkaadói bérlevonás feltétele

Egy munkavállalónak adminisztrációs hiba következtében a banki utalások során magasabb összeget utalt el a munkáltató, mint a dolgozó havibére volt. Van-e lehetőség a következő...

Tovább a teljes cikkhez

Iráni orvos - a szolgálati idő kezdete

A munkavállaló az egyik tudományegyetem klinikáján egészségügyi szolgálati jogviszonyban kerül foglalkoztatásra. Iránból 2008-ban érkezett Magyarországra fogorvosi képzésben való...

Tovább a teljes cikkhez

Távollétidíj-számítás - az alapbérbe épített teljesítménybér

Cégünknél május 1-jével bérreformra kerül sor, amelynek során megszüntetik a teljesítménybért, és beépítik az alapbérbe. Mivel eddig a távolléti díjba beleszámított a...

Tovább a teljes cikkhez

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-változás és a munkaköri leírás

Kötelező-e a munkaidő változása esetén a munkaköri leírást is módosítani, ha az tartalmazza a munkaidőt?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló...

Tovább a teljes cikkhez

Költségtérítés saját gépkocsi használata után

A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármester hozzátartozója - munkavállalás az önkormányzatnál

Települési önkormányzat főállású polgármesterének közeli hozzátartozója lehet-e az önkormányzat által elnyert pályázatban megbízási szerződéssel foglalkoztatott?...

Tovább a teljes cikkhez

Tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

A munkavállaló részére teljesítendő tájékoztatónak kell-e tartalmaznia a munkaidő-beosztást, például azt, hogy egy nap mikortól meddig kell dolgoznia, ha például két nap 7...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott + online változat

CD változat

7 napon belüli válaszadás

1 kreditpont mk. könyvelőknek

Plusz kreditpontok díjmentesen

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4437 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) CD-n is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben. E CD nem előfizetőknek egyedileg is megvásárolható.

Nyomtatott + online változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 229-ik lapszám, amely az 4437-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) CD-n is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben. E CD nem előfizetőknek egyedileg is megvásárolható.

CD változat

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak. E CD nem előfizetőknek egyedileg is megvásárolható.
A CD mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. A CD tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. A CD egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. A CD borítóját
lásd itt
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
.
A CD futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

1 kreditpont mk. könyvelőknek

1 mérlegképes kreditpont jár a Munkaügyi Levelek legalább féléves időszakra történő előfizetéséért a mérlegképes könyvelők számára (1 példány megrendelése után az ugyanannál a cégnél dolgozó 3 mk. könyvelő számolhat el 1-1 kreditpontot). A kifizetett számla másolatát a kreditpont igénylőjének kell beküldenie a Pénzügyminisztériumba a minisztérium alábbi internetes oldalát használva: (https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/ kiadvanyok-regisztracioja/).

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK
és
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Mérlegképes könyvelőknek 1 kreditpontra minősített kiadvány

1 mérlegképes kreditpont jár a kiadvány legalább féléves időszakra történő előfizetéséért a mérlegképes könyvelők számára (1 példány, maximum 3 fő). A kifizetett számla másolatát Önnek a Pénzügyminisztériumba kell beküldenie a minisztérium internetes oldalán keresztül a „Kreditpont elszámolás” – „Kiadványok regisztrációja” menüpontokat választva (https://penzugyiszakkepzes.kormany.hu/ kiadvanyok-regisztracioja).