Önkormányzati képviselők
Az őszi önkormányzati választáskor már hatályos lesz a 2000. évi XCVI. törvény, amely részletesen szabályozza, milyen pozíciók, állások nem férnek össze az önkormányzati képviselői stallummal.
A képviselőséggel összeférhetetlen megbízatások
Az önkormányzati képviselő nem lehet:
– központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
– a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
– jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
– a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
– a kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
– a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
– az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
– az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
– a helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.
Az önkormányzati képviselő sem a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, sem megbízási szerződés, sem pedig munkaszerződés alapján nem láthat el önkormányzati feladatot. Ugyanez vonatkozik a képviselő személyes közreműködésével működő gazdasági társaságra is.
Jövedelemforrások
Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.
Képviseleti tilalom
Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.
A megbízatás felhasználásának tilalma
Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat arra, hogy ő önkormányzati képviselő. Az önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával nem szerezhet és nem használhat fel jogosulatlanul bizalmas információkat.
Összeférhetetlenségi eljárás
Az önkormányzati képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot. A képviselői megbízólevél átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezéséről való tudomásszerzés napját követő 30 napon belül a képviselő köteles megszüntetni az összeférhetetlenségi okot. Az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban kell benyújtania, a lemondás másolatát át kell adnia a polgármesternek.
Az összeférhetetlenség megállapítása
Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság (ennek hiányában a polgármester) előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
Az összeférhetetlenség kimondásával az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozatban állapítja meg. A határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell az érintett önkormányzati képviselőnek, a választási bizottságnak, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének.
Jogorvoslat
Az érintett önkormányzati képviselő a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – az összeférhetetlenségét megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti a megyei (fővárosi) bíróságtól.
Amennyiben a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását kezdeményezheti a bíróságnál.
A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Lemondás a képviselőségről
A képviselő úgy is határozhat, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése helyett lemond a képviselőségről. Ezt a képviselő-testület ülésén jelentheti be. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Az írásbeli lemondást a képviselő-testülethez kell címezni, s a polgármesterhez kell eljuttatni. A lemondást ilyenkor a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
A lemondás nem vonható vissza. A lemondásban a képviselő meghatározhatja azt az egy hónapon belüli időpontot, amikor a képviselősége megszűnik. Ennek hiányában az önkormányzati képviselő megbízatása a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.
Az önkormányzati bizottság tagjaA képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjával szemben ugyanazok a megbízatások összeférhetetlenek, mint amelyek az önkormányzati képviselővel szemben. A bizottsági tag nem járhat el jogi képviselőként, és – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el perbeli képviseletet az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben. A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti. Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. |
Polgármester
A polgármester nem lehet:
– köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
– az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
– a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
– az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
– bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,
– a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
– más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
– más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
– a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője,
– annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
– jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
– a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
– a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,
– kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
– a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
– az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
– az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
– a helyi és a körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.
A polgármester sem a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, sem megbízási szerződés, sem pedig munkaszerződés alapján nem láthat el önkormányzati feladatot. Ugyanez vonatkozik a polgármester személyes közreműködésével működő gazdasági társaságra is.
Főállású polgármester
A főállású polgármester – az országgyűlési képviselői megbízatás, a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
– vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelőbizottságának tagja,
– gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelőbizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
– szövetkezet tisztségviselője,
– alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.
Az összeférhetetlenség megállapítása
A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. Amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi, dönthet úgy is, hogy hozzájárul az összeférhetetlen tisztség betöltéséhez. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell a polgármesternek.
Bírósági felülvizsgálat
A polgármester a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti a megyei (fővárosi) bíróságtól.
Amennyiben a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője a megyei (fővárosi) bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének kimondását.
A bíróság – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz a kérelemről az önkormányzati képviselőnél már ismertetett szabályok szerint.
Köztisztviselők
Összeférhetetlen tisztségek
Az 1992. évi XXIII. törvény szerint a köztisztviselő – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.
Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt. (A munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben ez a tilalom nem érvényesül.)
A köztisztviselő ezzel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt. A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységhez nem szükséges beszerezni a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét. Nincs szükség a munkáltató engedélyére akkor sem, ha a köztisztviselőt mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól.
Másik jegyző helyettesítése céljából – a képviselő-testületek megállapodása alapján – a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.
Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. A községi önkormányzat képviselő-testülete különösen indokolt esetben felmentést adhat e tilalom alól.
Összeférhetetlen magatartások
A köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely veszélyeztetné a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét. Pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat.
A köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.
Eljárás összeférhetetlenség esetén
A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, az összeférhetetlenség megállapítását a testület nem ruházhatja át másra.
Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszony fennállása alatt kerül irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba a hozzátartozójával, akkor az érintettek megegyezésének hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya.
Közszolgálati jogvita
A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében. A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással kapcsolatos ügyekben. Minthogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő akkor fordulhat bírósághoz, ha a törvény kifejezetten megengedi, a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítéséhez szükséges munkáltatói hozzájárulás megtagadása miatt – ilyen kifejezett törvényi rendelkezés hiányában – nem kezdeményezhető közszolgálati jogvita.
Közalkalmazottak
A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok állapítják meg.
A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvitának helye nincs.
A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.
A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
A közalkalmazotti összeférhetetlenség egyes eseteit tartalmazó jogszabályok– 33/2000. (XII. 26.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról, – 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére, – 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról, – 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél, – 44/1997. (III. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban történő végrehajtásáról, – 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról, – 7/1993. (III. 9.) IM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a büntetés-végrehajtás szerveinél történő végrehajtásáról, – 24/1992. (XII. 2.) KHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, – 5/1993. (II. 27.) KTM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, – 1/1993. (IX. 29.) KüM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Külügyminisztérium jóléti intézményeinél történő végrehajtásáról, – 17/1993. (VI. 18.) PM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a pénzügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról, – 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról, – 2/1999. (VIII. 24.) MeHVM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról, – 30/2000. (X. 11.) OM rendelet a közalkalmazottak jogállását érintő kérdésekről |
