×

Vagyonnyilatkozat

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)
2001. július 1-jén hatályba léptek azok a szabályok, amelyek alapján vagyonnyilatkozatot kell tenniük a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban dolgozóknak.

A bíráknak, az ügyészeknek és az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a köztisztviselőknek és a fegyveres szervek hivatásos állományú meghatározott tagjainak nyilatkozniuk kell a vagyonukról. Ezzel a jogalkotó szándéka szerint megvalósul mindhárom hatalmi ágban a vagyongyarapodás ellenőrizhetősége. A vagyonnyilatkozat jogintézményét a 2001. évi XXXVI. törvény vezette be.

Vagyonnyilatkozatra kötelezettek

Köztisztviselők

Évente kell vagyonnyilatkozatot tennie:

– a nem képviselő kormánytagnak,

– a politikai államtitkárnak,

– a közigazgatási államtitkárnak,

– a helyettes államtitkárnak,

– az államtitkári, a helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselőnek,

– a főtisztviselőnek.

Kétévente tesz nyilatkozatot:

– a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető,

– a kormány-, a miniszteri főtanácsadó, a tanácsadó, a politikai főtanácsadó, a tanácsadó,

– a főjegyző, a jegyző.

Speciális szabály vonatkozik:

– az államigazgatási eljárásról szóló törvény alapján, tehát államigazgatási ügyben eljáró, pontosabban e törvény szerinti döntés meghozatalára jogosult köztisztviselőre,

– a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselőre,

– az állami és önkormányzati költségvetési pénzzel, illetve vagyonnal gazdálkodó, tehát e körben döntési jogosultsággal rendelkező köztisztviselőre,

– a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselőre,

– a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselőre.

Azoknak a köztisztviselőknek kell kétévenként vagyonnyilatkozatot tenniük, akiket a fentiek alapján az adott közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában konkrétan – megnevezve – feltüntetnek. Csak azok a köztisztviselők tartoznak ebbe a körbe, akik érdemi, ügydöntő feladatot látnak el. Miután a számbavétel az egyes közigazgatási szerveknél megtörténik, kiderül, hogy korántsem mindenki tartozik a kötelezettek közé, sőt a hosszú felsorolás ellenére a köztisztviselők többségére ez a kötelezettség nem vonatkozik.

A jogalkotó valóban jól mérte föl, hogy nagyjából a felsorolt pozícióban lévő személyek vannak, lehetnek a korrupció veszélyének kitéve. Kimaradhat érdemi, ügydöntő feladatot ellátó személy is a kötelezettek közül, hiszen például a közigazgatási hivatalokban az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó személyek jelentős hatást gyakorolhatnak egy önkormányzat életére azzal, hogy megvétózzák valamely törvénytelen döntését (s hogy ez ne történjen meg – elméletileg – előfordulhat jogellenes ráhatás), mert nem illik rájuk a törvényi felsorolás egyik pontja sem. (Persze, aki nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, önszántából mégis nyilatkozhat a vagyoni helyzetéről.)

Fegyveres szervek

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerint a határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állománya körében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az osztályvezető, az azzal azonos vagy magasabb vezetői beosztásban lévő személy.

Vagyonnyilatkozatot kell tennie annak is, aki közbeszerzési eljárásban közreműködik, költségvetési és egyéb pénzzel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési joggal rendelkezik, illetve pénzeszköz felhasználására, valamint gazdálkodás ellenőrzésére jogosult hivatásos állományú beosztásban lévő személy. Ezeket a munkaköröket konkrétan meg kell határozni a szervezeti és működési szabályzatban.

Az állami vezetőnek minősülő vezető és a központi tisztikar tagja évente, minden más kötelezett 2 évente tesz vagyonnyilatkozatot.

Ügyész

Az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló 1994. évi LXXX. törvény szerint 3 évenként kell vagyonnyilatkozatot tennie:

– az ügyészeknek, az ügyészségi titkárnak, az ügyészségi nyomozónak,

– a magasabb vezető állású, valamint vezető állású tisztviselőnek, az ügyészségi ügyintézőnek,

– a közbeszerzési eljárásban közreműködőnek,

– a költségvetési és egyéb pénzzel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési joggal rendelkező, illetve pénzeszköz felhasználására, valamint gazdálkodás ellenőrzésére jogosult tisztviselőnek,

– a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett ügyészségi alkalmazottnak.

Igazságügyi alkalmazott, bíró

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a vagyonnyilatkozatra kötelezettek között

– a bírósági titkárt,

– az igazságügyi szakértőt,

– a magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőt,

– a bírósági ügyintézőt,

– a végrehajtási ügyintézőt,

– a fővárosi, megyei bírósági végrehajtót és helyettest,

– a hivatásos pártfogót

említi.

Költségvetési és egyéb pénzzel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési joggal rendelkező, illetve pénzeszköz felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett tisztviselőnek az előzőekhez hasonlóan 3 évenként kell bevallást tennie. Itt a konkrét munkaköröket az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az igazságügyi szakértők tekintetében az igazságügyi miniszter állapítja meg.

A bíráknak is 3 évenként kell vagyonnyilatkozatot tenniük a jogállásukról szóló 1997. évi LXVII. törvényben foglalt külön – bár a köztisztviselői törvénytől nem sokban eltérő – szabályok szerint.

Mikor kell vagyonnyilatkozatot tenni?

Vagyonnyilatkozatot az érintettek 2002-től fognak tenni, minden év március 31-ig, a megelőző év december 31-i vagyonállapotnak megfelelően.

A törvény három kivételt említ meg: 2001. október 31-ig minden, már alkalmazásban álló érintettnek el kellett készítenie az első vagyonbevallását, a 2000. december 31-i állapotnak megfelelően. Ez a jogviszonyuk további fennállásának a feltétele volt. Azok számára pedig, akik a törvény hatálybalépését követően fognak hivatalba lépni, alkalmazási feltétel a vagyonnyilatkozat.

A munkáltatói jogkör gyakorlója a fent említett eseteken felül, "soron kívül" is vagyonnyilatkozatra kötelezhet valakit, ha az érintett ellen olyan bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy a vagyongyarapodása nem magyarázható a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelmével. Ezt a soron kívüli nyilatkozatot nem lehet elrendelni, ha a bejelentő névtelen, a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltató már korábban nyilatkoztatta az érintettet.

Miből áll a nyilatkozat?

A vagyonnyilatkozat mindenkinél személyi és vagyoni részből áll. Két-két példányban kell kitölteni a vagyonnyilatkozat személyi adatokat tartalmazó első részét, amelyből egyet-egyet kezel a munkáltatói jogkör gyakorlója, egyet-egyet pedig a kötelezett tart magánál.

A kötelezett vagyonáról szóló részt három, a hozzátartozó vagyonáról szóló részt kettő példányban kell elkészíteni. A készítőnél maradó egy-egy példányon felüli példányokat szintén a munkáltatónak kell átadni. A munkáltató csak a vele jogviszonyban álló személy vagyonnyilatkozatának egy példányát tarthatja magánál. A másik példányt és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat egyetlen példányát meg kell küldeni a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnak.

A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a nyilatkozó, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, illetve élettársa, vér szerinti, örökbe fogadott, nevelt gyermeke

– lakástulajdonát és lakótelek-tulajdonát (állandó, tartós használat, haszonélvezeti jog),

– üdülőtulajdonát és üdülőtelek-tulajdonát (állandó, tartós használat, haszonélvezeti jog),

– egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-, épületrész-tulajdonát (állandó, tartós használat, haszonélvezeti jog),

– termőföldtulajdonát (állandó használat, haszonélvezeti jog),

– nagy értékű ingóságait (gépjármű, védett műalkotás, gyűjtemény),

– értékpapírját,

– a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelését vagy más pénzkövetelését, takarékbetétét,

– passzíváit, azaz a tartozásait,

– gazdasági társaságban meglévő érdekeltségeit.

Szankció

A megbízatás megszűnéséhez vezet, ha a kötelezett magára vagy hozzátartozójára nézve szándékosan nem tesz vagyonnyilatkozatot, illetve szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz. Azzal a személlyel pedig nem lehet jogviszonyt létesíteni, aki nem tesz vagyonnyilatkozatot. Annak is megszűnik azonnali hatállyal, a törvény erejénél fogva a jogviszonya, aki ugyan megtette a fenti nyilatkozatokat, de azokat visszavonja.

A vagyonnyilatkozatok őrzése, kezelése

A 2001. október 31-ig beérkezett vagyonnyilatkozatok teremtik meg az adatbázist, amelyet részben a munkáltatói szervezetek kezelnek, részben pedig a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére jogosult szervek (a köztisztviselők és a fegyveres testületek tagjai tekintetében egy kifejezetten erre a feladatra létrehozott új hivatal, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal). Az ügyészségi dolgozók vagyonbevallásainak ellenőrzését a legfőbb ügyész által utasításban meghatározott ügyészi szervezeti egység, a bírák és igazságügyi alkalmazottak vagyonbevallásainak ellenőrzését pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), illetve annak erre kijelölt tagja vagy tagjai fogják elvégezni. Az adatokat tíz évig kell megőrizni.

A vagyonnyilatkozatok kontrollja

Vagyonnyilatkozatok összevetése

Ha a kötelezett csupán (egy-, két- vagy háromévente) esedékes vagyonnyilatkozatát teszi meg, azt 60 napon belül rutinszerűen egybevetik a korábbival. Ilyenkor már csak az előző állapothoz képest kell figyelemmel kísérni a változásokat, és ha a nyilatkozat adataiból a munkáltatói jogkör gyakorlója nem következtet törvénytelen vagyongyarapodásra, úgy nem vizsgálódik tovább. A vagyonnyilatkozatok összevetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A 2001. október 31-ig leadott nyilatkozatokat önmagukban nem ellenőrzik.

Garanciális jelentősége van annak, hogy a vagyonnyilatkozat személyi részét kizárólag a munkáltató szervezetnél őrzik. A személyi és a vagyoni részt a munkáltató is külön kezeli, az abba betekintésre jogosultak körét a törvény meghatározza. Ezeket a részeket a munkáltató is addig kezeli külön, amíg a "rendes" (egy-, két-, illetve hároméves) vagy törvényes úton nem megmagyarázható vagyongyarapodás gyanúja esetén elrendelt "rendkívüli" adatösszevetésre nem kerül sor.

Meghallgatás

Amennyiben a vagyonnyilatkozatok egybevetése során a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a vizsgált személy szolgálati viszonyból vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelme, vagy egyéb ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra kellő magyarázatot nem ad, ellenőrzést kezdeményezhet. Előtte azonban az érintettet meg kell hallgatnia, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a munkáltatónak nem sikerül a gyanút saját hatáskörben tisztázni, ellenőrzési eljárást kezdeményez a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál, a kijelölt ügyészi szervnél, illetve az OIT-nál.

Ellenőrzési eljárás

Az ellenőrzési eljárás szabályait a köztisztviselői törvény és a végrehajtására megalkotott 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. A bírákra vonatkozó szabályok – mint már erről volt szó – másutt találhatók, lényegét tekintve azonban az eljárás esetükben is ugyanaz. Az összevetés napjától számított 15 napon belül akkor kezdeményezhető az ellenőrzési eljárás, ha az előbb említett meghallgatás során nem sikerül a vagyongyarapodás okát megnyugtató módon tisztázni. A munkáltató az ellenőrzési eljárás kezdeményezésével egyidejűleg megküldi az ellenőrzést végzőnek a személyes adatokat tartalmazó zárt borítékot, hiszen a személyi részek az ellenőrző szerveknél egyébként nem lelhetők fel. A két nyilatkozat összekapcsolása egy kód segítségével történik, mely minden vagyonnyilatkozaton és az ellenőrzésre jogosult szerv számítógépes nyilvántartásában is szerepel.

Az ellenőrzés lefolytatására 6 hónap áll rendelkezésre. Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának feltárása. Az ellenőrző szerv által az ellenőrzési eljárás lefolytatására kijelölt személy köteles meghallgatni a vagyonnyilatkozatot adó személyt, aki azonban nem köteles nyilatkozni (hallgatása természetesen a terhére esik). Meghallgathatják az ügyben a még érintetteket, a kötelezett hozzátartozókat, más, az ügyre vonatkozóan információval rendelkező személyeket (akik egyébként szintén nem kötelesek nyilatkozni). Az ellenőrzést végző személy ezen túlmenően szakértőt rendelhet ki, adatokat gyűjthet. Az ellenőrzési eljárás eredményéről ezután értesítik a munkáltatót, a szankcionálás ugyanis a munkáltató kötelessége. Amennyiben az ellenőrzési eljárás során bebizonyosodik, hogy a vizsgált vagyongyarapodás törvényes úton nem történhetett meg, a munkáltató büntetőeljárást kezdeményezhet, illetve megteszi a szükséges munkajogi lépéseket: erre az esetre nincs speciális szankció, azaz a különböző szolgálati viszonyok saját általános munkajogi szankcióinak alkalmazására kerülhet sor.

Milyen hatékony lesz az ellenőrzés?

A hatékonyságról még korai nyilatkozni. Eleve csak a jövőbeni törvénytelenségek utolérését szolgálhatja a vagyonnyilatkozat intézményének bevezetése, hisz a 2001. október 31-én meglévő vagyon eredetét nem vizsgálják, nem vizsgálhatják. Ellentmondása a törvénynek – épp ezért aggályos -, hogy a vagyonnyilatkozatban ugyan nyilatkozni kell arról, hogy például az ingatlant mikor, milyen jogcímen szerezte a nyilatkozatot adó, arról azonban nem kell számot adnia, hogy azt mennyiért vette, miből vette, így az esetleg törvénytelenül szerzett vagyonát a nyilatkozattal úgymond a jövőre nézve legalizálja, legalizálhatja. A nyilatkozat előtt történteket – elévülési időn belül – a büntetőjog eszközeivel lehet csak utolérni, amennyiben azok olyan súlyúak.

Néhány évre szükség van tehát ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, vajon a vagyonnyilatkozat-tétel jelenlegi formája alkalmas-e arra, hogy az állami szolgálatot ellátók jogtalan vagyongyarapodására fényt derítsen.

Az már most látható, hogy nem érhető tetten, aki nem közös háztartásban élő hozzátartozó tulajdonába adja az esetlegesen törvénytelenül szerzett vagyontárgyakat, vagy egyszerűen kijelenti például a gyermekét a közös háztartásból. Nem érhető tetten az a személy sem, aki korrupcióval szerzett pénzét feléli, hiszen itt nem beszélhetünk olyan vagyongyarapodásról, amely az évente, kétévente, illetve háromévente esedékes "elszámolásnál" bevallási kötelezettség alá esik.

Valószínű az is, hogy a vagyonnyilatkozatok egybevetését a munkáltatói jogok gyakorlóinak többsége nem szívesen fogja elvégezni.

Hozzátartozói vagyonnyilatkozat

A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek nemcsak magukra nézve kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, hanem a velük közös háztartásban élő, tehát életvitelszerűen együtt élő hozzátartozójukra is. Aggályos, hogyan kötelezhető a hozzátartozó a vagyonnyilatkozatra, hogyan szankcionálható hivatalvesztéssel az említett szervek valamelyikénél szolgálati viszonyban álló személy abban az esetben, ha ő ugyan tesz vagyonnyilatkozatot, de a hozzátartozója nem? A megoldás a következő: nem a hozzátartozó teszi meg a saját vagyonbevallását, hanem rá nézve is a szolgálati viszonyban álló személy köteles a nyilatkozatot megtenni

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem