A bíráknak, az ügyészeknek és az igazságügyi alkalmazottaknak, valamint a köztisztviselőknek és a fegyveres szervek hivatásos állományú meghatározott tagjainak nyilatkozniuk kell a vagyonukról. Ezzel a jogalkotó szándéka szerint megvalósul mindhárom hatalmi ágban a vagyongyarapodás ellenőrizhetősége. A vagyonnyilatkozat jogintézményét a 2001. évi XXXVI. törvény vezette be.
Vagyonnyilatkozatra kötelezettek
Köztisztviselők
Évente kell vagyonnyilatkozatot tennie:
– a nem képviselő kormánytagnak,
– a politikai államtitkárnak,
– a közigazgatási államtitkárnak,
– a helyettes államtitkárnak,
– az államtitkári, a helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselőnek,
– a főtisztviselőnek.
Kétévente tesz nyilatkozatot:
– a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető,
– a kormány-, a miniszteri főtanácsadó, a tanácsadó, a politikai főtanácsadó, a tanácsadó,
– a főjegyző, a jegyző.
Speciális szabály vonatkozik:
– az államigazgatási eljárásról szóló törvény alapján, tehát államigazgatási ügyben eljáró, pontosabban e törvény szerinti döntés meghozatalára jogosult köztisztviselőre,
– a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselőre,
– az állami és önkormányzati költségvetési pénzzel, illetve vagyonnal gazdálkodó, tehát e körben döntési jogosultsággal rendelkező köztisztviselőre,
– a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselőre,
– a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselőre.
Azoknak a köztisztviselőknek kell kétévenként vagyonnyilatkozatot tenniük, akiket a fentiek alapján az adott közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában konkrétan – megnevezve – feltüntetnek. Csak azok a köztisztviselők tartoznak ebbe a körbe, akik érdemi, ügydöntő feladatot látnak el. Miután a számbavétel az egyes közigazgatási szerveknél megtörténik, kiderül, hogy korántsem mindenki tartozik a kötelezettek közé, sőt a hosszú felsorolás ellenére a köztisztviselők többségére ez a kötelezettség nem vonatkozik.
A jogalkotó valóban jól mérte föl, hogy nagyjából a felsorolt pozícióban lévő személyek vannak, lehetnek a korrupció veszélyének kitéve. Kimaradhat érdemi, ügydöntő feladatot ellátó személy is a kötelezettek közül, hiszen például a közigazgatási hivatalokban az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó személyek jelentős hatást gyakorolhatnak egy önkormányzat életére azzal, hogy megvétózzák valamely törvénytelen döntését (s hogy ez ne történjen meg – elméletileg – előfordulhat jogellenes ráhatás), mert nem illik rájuk a törvényi felsorolás egyik pontja sem. (Persze, aki nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni, önszántából mégis nyilatkozhat a vagyoni helyzetéről.)
Fegyveres szervek
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerint a határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állománya körében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az osztályvezető, az azzal azonos vagy magasabb vezetői beosztásban lévő személy.
Vagyonnyilatkozatot kell tennie annak is, aki közbeszerzési eljárásban közreműködik, költségvetési és egyéb pénzzel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési joggal rendelkezik, illetve pénzeszköz felhasználására, valamint gazdálkodás ellenőrzésére jogosult hivatásos állományú beosztásban lévő személy. Ezeket a munkaköröket konkrétan meg kell határozni a szervezeti és működési szabályzatban.
Az állami vezetőnek minősülő vezető és a központi tisztikar tagja évente, minden más kötelezett 2 évente tesz vagyonnyilatkozatot.
Ügyész
Az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló 1994. évi LXXX. törvény szerint 3 évenként kell vagyonnyilatkozatot tennie:
– az ügyészeknek, az ügyészségi titkárnak, az ügyészségi nyomozónak,
– a magasabb vezető állású, valamint vezető állású tisztviselőnek, az ügyészségi ügyintézőnek,
– a közbeszerzési eljárásban közreműködőnek,
– a költségvetési és egyéb pénzzel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési joggal rendelkező, illetve pénzeszköz felhasználására, valamint gazdálkodás ellenőrzésére jogosult tisztviselőnek,
– a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett ügyészségi alkalmazottnak.
Igazságügyi alkalmazott, bíró
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a vagyonnyilatkozatra kötelezettek között
– a bírósági titkárt,
– az igazságügyi szakértőt,
– a magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőt,
– a bírósági ügyintézőt,
– a végrehajtási ügyintézőt,
– a fővárosi, megyei bírósági végrehajtót és helyettest,
– a hivatásos pártfogót
említi.
Költségvetési és egyéb pénzzel, állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési joggal rendelkező, illetve pénzeszköz felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult, nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett tisztviselőnek az előzőekhez hasonlóan 3 évenként kell bevallást tennie. Itt a konkrét munkaköröket az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az igazságügyi szakértők tekintetében az igazságügyi miniszter állapítja meg.
A bíráknak is 3 évenként kell vagyonnyilatkozatot tenniük a jogállásukról szóló 1997. évi LXVII. törvényben foglalt külön – bár a köztisztviselői törvénytől nem sokban eltérő – szabályok szerint.
Mikor kell vagyonnyilatkozatot tenni?
Vagyonnyilatkozatot az érintettek 2002-től fognak tenni, minden év március 31-ig, a megelőző év december 31-i vagyonállapotnak megfelelően.
A törvény három kivételt említ meg: 2001. október 31-ig minden, már alkalmazásban álló érintettnek el kellett készítenie az első vagyonbevallását, a 2000. december 31-i állapotnak megfelelően. Ez a jogviszonyuk további fennállásának a feltétele volt. Azok számára pedig, akik a törvény hatálybalépését követően fognak hivatalba lépni, alkalmazási feltétel a vagyonnyilatkozat.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a fent említett eseteken felül, "soron kívül" is vagyonnyilatkozatra kötelezhet valakit, ha az érintett ellen olyan bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy a vagyongyarapodása nem magyarázható a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelmével. Ezt a soron kívüli nyilatkozatot nem lehet elrendelni, ha a bejelentő névtelen, a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltató már korábban nyilatkoztatta az érintettet.
Miből áll a nyilatkozat?
A vagyonnyilatkozat mindenkinél személyi és vagyoni részből áll. Két-két példányban kell kitölteni a vagyonnyilatkozat személyi adatokat tartalmazó első részét, amelyből egyet-egyet kezel a munkáltatói jogkör gyakorlója, egyet-egyet pedig a kötelezett tart magánál.
A kötelezett vagyonáról szóló részt három, a hozzátartozó vagyonáról szóló részt kettő példányban kell elkészíteni. A készítőnél maradó egy-egy példányon felüli példányokat szintén a munkáltatónak kell átadni. A munkáltató csak a vele jogviszonyban álló személy vagyonnyilatkozatának egy példányát tarthatja magánál. A másik példányt és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat egyetlen példányát meg kell küldeni a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnak.
A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a nyilatkozó, illetve a vele egy háztartásban élő házastársa, illetve élettársa, vér szerinti, örökbe fogadott, nevelt gyermeke
– lakástulajdonát és lakótelek-tulajdonát (állandó, tartós használat, haszonélvezeti jog),
– üdülőtulajdonát és üdülőtelek-tulajdonát (állandó, tartós használat, haszonélvezeti jog),
– egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-, épületrész-tulajdonát (állandó, tartós használat, haszonélvezeti jog),
– termőföldtulajdonát (állandó használat, haszonélvezeti jog),
– nagy értékű ingóságait (gépjármű, védett műalkotás, gyűjtemény),
– értékpapírját,
– a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelését vagy más pénzkövetelését, takarékbetétét,
– passzíváit, azaz a tartozásait,
– gazdasági társaságban meglévő érdekeltségeit.
Szankció
A megbízatás megszűnéséhez vezet, ha a kötelezett magára vagy hozzátartozójára nézve szándékosan nem tesz vagyonnyilatkozatot, illetve szándékosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz. Azzal a személlyel pedig nem lehet jogviszonyt létesíteni, aki nem tesz vagyonnyilatkozatot. Annak is megszűnik azonnali hatállyal, a törvény erejénél fogva a jogviszonya, aki ugyan megtette a fenti nyilatkozatokat, de azokat visszavonja.
A vagyonnyilatkozatok őrzése, kezelése
A 2001. október 31-ig beérkezett vagyonnyilatkozatok teremtik meg az adatbázist, amelyet részben a munkáltatói szervezetek kezelnek, részben pedig a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére jogosult szervek (a köztisztviselők és a fegyveres testületek tagjai tekintetében egy kifejezetten erre a feladatra létrehozott új hivatal, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal). Az ügyészségi dolgozók vagyonbevallásainak ellenőrzését a legfőbb ügyész által utasításban meghatározott ügyészi szervezeti egység, a bírák és igazságügyi alkalmazottak vagyonbevallásainak ellenőrzését pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), illetve annak erre kijelölt tagja vagy tagjai fogják elvégezni. Az adatokat tíz évig kell megőrizni.
A vagyonnyilatkozatok kontrollja
Vagyonnyilatkozatok összevetése
Ha a kötelezett csupán (egy-, két- vagy háromévente) esedékes vagyonnyilatkozatát teszi meg, azt 60 napon belül rutinszerűen egybevetik a korábbival. Ilyenkor már csak az előző állapothoz képest kell figyelemmel kísérni a változásokat, és ha a nyilatkozat adataiból a munkáltatói jogkör gyakorlója nem következtet törvénytelen vagyongyarapodásra, úgy nem vizsgálódik tovább. A vagyonnyilatkozatok összevetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A 2001. október 31-ig leadott nyilatkozatokat önmagukban nem ellenőrzik.
Garanciális jelentősége van annak, hogy a vagyonnyilatkozat személyi részét kizárólag a munkáltató szervezetnél őrzik. A személyi és a vagyoni részt a munkáltató is külön kezeli, az abba betekintésre jogosultak körét a törvény meghatározza. Ezeket a részeket a munkáltató is addig kezeli külön, amíg a "rendes" (egy-, két-, illetve hároméves) vagy törvényes úton nem megmagyarázható vagyongyarapodás gyanúja esetén elrendelt "rendkívüli" adatösszevetésre nem kerül sor.
Meghallgatás
Amennyiben a vagyonnyilatkozatok egybevetése során a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a vizsgált személy szolgálati viszonyból vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelme, vagy egyéb ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra kellő magyarázatot nem ad, ellenőrzést kezdeményezhet. Előtte azonban az érintettet meg kell hallgatnia, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a munkáltatónak nem sikerül a gyanút saját hatáskörben tisztázni, ellenőrzési eljárást kezdeményez a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál, a kijelölt ügyészi szervnél, illetve az OIT-nál.
Ellenőrzési eljárás
Az ellenőrzési eljárás szabályait a köztisztviselői törvény és a végrehajtására megalkotott 114/2001. (VI. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. A bírákra vonatkozó szabályok – mint már erről volt szó – másutt találhatók, lényegét tekintve azonban az eljárás esetükben is ugyanaz. Az összevetés napjától számított 15 napon belül akkor kezdeményezhető az ellenőrzési eljárás, ha az előbb említett meghallgatás során nem sikerül a vagyongyarapodás okát megnyugtató módon tisztázni. A munkáltató az ellenőrzési eljárás kezdeményezésével egyidejűleg megküldi az ellenőrzést végzőnek a személyes adatokat tartalmazó zárt borítékot, hiszen a személyi részek az ellenőrző szerveknél egyébként nem lelhetők fel. A két nyilatkozat összekapcsolása egy kód segítségével történik, mely minden vagyonnyilatkozaton és az ellenőrzésre jogosult szerv számítógépes nyilvántartásában is szerepel.
Az ellenőrzés lefolytatására 6 hónap áll rendelkezésre. Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának feltárása. Az ellenőrző szerv által az ellenőrzési eljárás lefolytatására kijelölt személy köteles meghallgatni a vagyonnyilatkozatot adó személyt, aki azonban nem köteles nyilatkozni (hallgatása természetesen a terhére esik). Meghallgathatják az ügyben a még érintetteket, a kötelezett hozzátartozókat, más, az ügyre vonatkozóan információval rendelkező személyeket (akik egyébként szintén nem kötelesek nyilatkozni). Az ellenőrzést végző személy ezen túlmenően szakértőt rendelhet ki, adatokat gyűjthet. Az ellenőrzési eljárás eredményéről ezután értesítik a munkáltatót, a szankcionálás ugyanis a munkáltató kötelessége. Amennyiben az ellenőrzési eljárás során bebizonyosodik, hogy a vizsgált vagyongyarapodás törvényes úton nem történhetett meg, a munkáltató büntetőeljárást kezdeményezhet, illetve megteszi a szükséges munkajogi lépéseket: erre az esetre nincs speciális szankció, azaz a különböző szolgálati viszonyok saját általános munkajogi szankcióinak alkalmazására kerülhet sor.
Milyen hatékony lesz az ellenőrzés?
A hatékonyságról még korai nyilatkozni. Eleve csak a jövőbeni törvénytelenségek utolérését szolgálhatja a vagyonnyilatkozat intézményének bevezetése, hisz a 2001. október 31-én meglévő vagyon eredetét nem vizsgálják, nem vizsgálhatják. Ellentmondása a törvénynek – épp ezért aggályos –, hogy a vagyonnyilatkozatban ugyan nyilatkozni kell arról, hogy például az ingatlant mikor, milyen jogcímen szerezte a nyilatkozatot adó, arról azonban nem kell számot adnia, hogy azt mennyiért vette, miből vette, így az esetleg törvénytelenül szerzett vagyonát a nyilatkozattal úgymond a jövőre nézve legalizálja, legalizálhatja. A nyilatkozat előtt történteket – elévülési időn belül – a büntetőjog eszközeivel lehet csak utolérni, amennyiben azok olyan súlyúak.
Néhány évre szükség van tehát ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, vajon a vagyonnyilatkozat-tétel jelenlegi formája alkalmas-e arra, hogy az állami szolgálatot ellátók jogtalan vagyongyarapodására fényt derítsen.
Az már most látható, hogy nem érhető tetten, aki nem közös háztartásban élő hozzátartozó tulajdonába adja az esetlegesen törvénytelenül szerzett vagyontárgyakat, vagy egyszerűen kijelenti például a gyermekét a közös háztartásból. Nem érhető tetten az a személy sem, aki korrupcióval szerzett pénzét feléli, hiszen itt nem beszélhetünk olyan vagyongyarapodásról, amely az évente, kétévente, illetve háromévente esedékes "elszámolásnál" bevallási kötelezettség alá esik.
Valószínű az is, hogy a vagyonnyilatkozatok egybevetését a munkáltatói jogok gyakorlóinak többsége nem szívesen fogja elvégezni.
Hozzátartozói vagyonnyilatkozatA vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek nemcsak magukra nézve kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, hanem a velük közös háztartásban élő, tehát életvitelszerűen együtt élő hozzátartozójukra is. Aggályos, hogyan kötelezhető a hozzátartozó a vagyonnyilatkozatra, hogyan szankcionálható hivatalvesztéssel az említett szervek valamelyikénél szolgálati viszonyban álló személy abban az esetben, ha ő ugyan tesz vagyonnyilatkozatot, de a hozzátartozója nem? A megoldás a következő: nem a hozzátartozó teszi meg a saját vagyonbevallását, hanem rá nézve is a szolgálati viszonyban álló személy köteles a nyilatkozatot megtenni |
