×

Nyelvvédelem

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)
Az utóbbi évtizedben egyre gyakoribb jelenség, hogy a vállalkozások – a nagyobb tekintély és a kecsegtetőbb üzletmenet reményében – idegen nyelvű cégfelirattal hirdetik terméküket, tevékenységüket. Elterjedtek a shopok, pubok, cafe house-ok s a restaurantok, s ha nem segítene a kirakatba tett áru, sokan nem tudnák megfejteni, vajon milyen vállalkozást takar a magic moment? Eláruljuk: esküvőiruha-kölcsönzéssel foglalkozik.

Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági reklámok és üzletfeliratok nyelvi követelményeit tartalmazó törvényjavaslatot. A magyar nyelv védelmében e jogszabály célja, hogy a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, valamint az egyes közérdekű közlemények közzétételének nyelvét szabályozza. "Az idegen nyelvi hatások – fogalmaz a törvényjavaslat – olyan méreteket öltöttek, amelyekkel a magyar nyelv egészséges önfejlődése, szűrőképessége és átformálóereje csak nehezen képes lépést tartani. A nemkívánatos hatások ellensúlyozása törvényhozási lépéseket is sürget."

Ütköző érdekek

Kevesen tudják, hogy 1997 januárjában már született egy kormányrendelet, amely leszögezte: a kereskedő határozza meg az üzletében forgalmazni kívánt termékek körét, valamint az üzlet elnevezését, ám ennek utalnia kell a bolt szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra, s meg kell felelnie a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályoknak. A rendelet egy év türelmi időt szabott.

A határidő lejárta után gyakorlatilag alig változott valami, a cégfeliratok továbbra is a hangzatosnak hitt angol nyelven maradtak meg az üzletek portáljain, s a különféle vonzó szolgáltatások is ezen a nyelven közölték a vásárlóval – a reménybeli külföldivel -, hogy mire számíthat, ha betér az étterembe vagy a boltba. Így például a levegő hűtését nagybetűs air condition jelzi ma is, mint ahogy azt is, hogy pénzváltásra is van lehetőség (change).

A kerületek sem foglalkoztak túl sokat a cégfeliratok szabályozásával, mintha arra vártak volna, hogy a "hisztéria" elül magától. Kivétel a legfrekventáltabb V. kerület volt, ahol – annak ellenére, hogy a Belváros már akkor is egy külföldi világváros képét mutatta – odafigyeltek a rendeletre.

Varga Andrea a saját bőrén tapasztalta, milyen szigorú tud lenni egy önkormányzat, ha akar. Üzletét – egy pizzériát, amely Don Pepe névre hallgatott, s hallgat ma is – nagy hirtelen bezárták. Az önkormányzat iparkereskedelmi osztálya érvényt akart szerezni a rendeletnek, de darázsfészekbe nyúlt. Az eljárást ugyanis össznépi felháborodás követte – a Don Pepe védelmében megmozdult a média is -, így az önkormányzat meghátrálni kényszerült. Született ugyan némi kompromisszum – a Ristorante-Pizzéria felirat mellett fel kellett tüntetni az étterem szót is -, de a pizzériával nem sokat tudtak kezdeni.

 

korai kísérletek

A magyar nyelv védelme nem először kerül a parlament elé, hiszen korábban is voltak már szigorú rendeletek. 1974-ben például Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter egyszerűen megtiltotta a butik szó használatát, ami igen érzékenyen érintette a Váci utca elegáns boltjait, még akkor is, ha az angol szót magyaros helyesírással írták ki portáljaikra. Õk sem tettek egyebet, mint – a nagyobb bevétel reményében, árukínálatuk alapos átalakításával – az üzlet újszerű elnevezésével is utalni akartak korszerűsítési törekvéseikre.

Óvatos önkormányzatok

Koji László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a jogszabályokat összhangba kell hozni. Jelenleg ugyanis azt lehet tapasztalni, hogy bár a cégbíróságoknak is korlátozniuk kellene az idegen hangzású nevek elterjedését, e kötelezettségüknek gyakorta mégsem tesznek eleget. Az önkormányzatoknak viszont erősebb önkontrollal kell működniük, hiszen tevékenységük lényege elsődlegesen a gazdasági szektor megbecsülése és segítése lenne. Annál is inkább, mivel a vállalkozók csaknem 50 milliárd forint iparűzési adót fizetnek be a fővárosban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalkozók kibújhatnak a törvény kötelezettsége alól. Az elnök szerint a vállalkozóknak is feladatuk a magyar nyelv védelme.

A Don Pepe pizzéria – annak idején – négy és fél napig volt zárva, ami komoly anyagi veszteséget jelentett a tulajdonosnak. De lenyelte a békát, tartva attól, hogy ha nem az idegen hangzású névért, akkor majd más ürügy alapján záratják be az üzletét. Rizzo úr olasz, és csak nagyon törve beszél magyarul. Rómából érkezett, és évek óta működteti éttermét, amelynek portálján ékes olasz nyelvű feliratok jelzik, hogy elsőrendű és eredeti itáliai ételféleségeket kínál.

Rómában számtalan kisebb-nagyobb üzlet működik, köztük magyar vállalkozások is. Ez utóbbiak magyarul hirdetik szolgáltatásaikat – éppen ezzel téve vonzóvá magukat -, ám a hatóság ezt ott nem tiltja. Az olasz tulajdonos azt mondja, a törvényt természetesen betartja, azt azonban nem látja be, hogy ez miért védené egy ország anyanyelvét.

Hámory Tamás magyar vendéglőt üzemeltet a főváros XV. kerületében, és soha, egyetlen percre sem jutott eszébe, hogy a Víg Matróz elnevezést angolosítsa. Szerinte az idegen hangzású nevek használatának sokféle oka lehet. Ha egy sörözőt – ahol csinos asztalok és kényelmes fotelek várják a vendéget – pubnak neveznek, ezzel azt is jelezni kívánják, hogy a létesítmény egy jobbféle italozó, tehát az elnevezés megválasztása egyben színvonalat is jelöl.

Szalai András építész már sokféle portált épített és tervezett át, nem csak a Belvárosban. Véleménye szerint a rendszerváltás óta megváltoztak az igények, a vállalkozók felszerelhetik a lehető legkorszerűbb eszközökkel irodáikat, boltjaikat. Ma már azonban a külső megjelenésre is sokat kell adni: az üzleteknek – legyen az ügyvédi iroda vagy rétesbolt – figyelemfelkeltőknek kell lenniük. Sok millió külföldi keresi fel évente hazánkat, akiknek eligazodását az idegen nyelvű feliratok (is) segítik. Ha alaposabban körbenézünk a városban, akkor felfedezhető, hogy az elegáns réztáblán, amely például az ügyvédi irodákat hirdeti, angolul is ott a felirat: advocat. Ez a tendencia természetes, noha mindez nem károsíthatja a magyar nyelvet. Ez azt jelenti, hogy a feliratok, a cégjelzések tekintetében a magyar feliratnak elsőbbséget kell élveznie.

 

Magyarul: "emil"

Vágó István, az ismert műsorvezető rendre kiáll a magyar nyelv védelmében. Egyebek közt szorgalmazta, hogy az internetes nyelvet is próbáljuk meg "magyarra fordítani". Az e-mailt lehetne például "emilnek" mondani, ami mindenképpen magyar hangzású lenne. A műsorvezető kifejtette azt is, hogy az utánzásnak egyszer bizonyosan vége lesz, noha megmaradnak majd azok az idegen nyelvű kifejezések és értelmezések, amelyek szükségesek a mindennapi életben.

Ellenállás várható

Harag Emil fejvadász a rendszerváltás óta foglalkozik cégek elnevezésével. Véleménye szerint ez nem egyszerű feladat, mert az igények sokrétűek: az elnevezésnek egyértelműen tükröznie kell a vállalkozás tevékenységét, anélkül hogy hosszasabb cégismertetőre lenne szükség akár a hirdetésekben, akár az utcai portálokon. Vannak nagyon ötletes, kifejezetten magyar cégjelzések, például a gépírásoktatásra "kitalált" Fakopács. Ám annak ellenére, hogy régi magyar szóról van szó, a cégtáblán mégis magyarázó szöveg írja le a tevékenység körét. Az érdeklődő így már valóban teljes és megfelelő információt szerezhet a szolgáltatásról. Harag Emil szerint az idegen nyelvű feliratok nem annyira ártalmasak, mint amennyire ezt szeretnék elhitetni, de mindenképpen szükség van arra, hogy magyar nyelven is feltüntessék a szolgáltatás jellegét.

A törvény, amely kihirdetése után hatvan nappal lép érvénybe, türelmi időt is kiszab. A hatálybalépés előtt kihelyezett reklámok esetében 120 napot, a cégfeliratok megváltoztatása, illetve a törvény szerinti közlése esetén pedig egy év türelmi időt határoz meg. Ez gyanúsan hasonlít az 1997-es rendelethez, amely a tapasztalatok szerint nem működött megfelelően. Az ellenőrzési jogkör továbbra is az önkormányzatok jegyzőihez tartozik, a reklámok alkalmazása pedig a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez.

Mint minden törvénynél, biztosan ennél is tapasztalható lesz az ellenállás. Még akkor is, ha ez a rendelkezés túlságosan nagy érvágást nem jelent majd a kereskedőknek, vállalkozóknak. Dr. Nagy András ügyvéd szerint várhatók majd perek is, amelyek – szokás szerint – évekig elhúzódhatnak. A törvény – mondja az ügyvéd – úgy rendelkezik, hogy kétséges esetekben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása az irányadó. A törvény – hangsúlyozta az ügyvéd – a magyar nyelv védelmét szolgálja, s ez minden szempontból jogos. De nem tekinthetünk el a fejlődéstől, s attól, hogy az elmúlt évtizedben olyan fogalmak kerültek be a magyar nyelvbe, amelyekre eddig nem találtak megfelelő kifejezést. Ma már egyre többen dolgoznak olyan munkakörökben, hogy tevékenységük során kénytelenek ezeket a szavakat megtanulni és használni.

"Nyelvügy" természetesen külföldön is van. Lengyelországban az 1980-as évek végén a sikeresnek mondott üzletemberek főként angolul beszéltek, s Kínában – az ősi írásjelű feliratok mellett – angolul is kiírják, hogy milyen szolgáltatásra számíthat, aki betér az üzletbe. A magyarországi helyzet rendezését minden bizonnyal segíti majd a törvényi szabályozás, amely a gazdasági reklámok és üzletfeliratok nyelvi követelményeiről kimondja: az üzlet feliratain az üzlet elnevezését – a vállalkozó neve és a vezérszó kivételével -, valamint az üzletben és az üzlet kirakatában a fogyasztók védelméről szóló tájékoztatást magyar nyelven kell megjelentetni.

kisebbségi jogok

A törvény kimondja, hogy a benne foglalt követelmények nem érintik a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben biztosított, a kisebbségi nyelven feltüntetendő feliratokra vonatkozó jogokat. A jogszabály ezzel is hangsúlyozza, hogy nem kirekesztő és nem kisebbségellenes.

Avanesian Alex, a magyarországi Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke kétnyelvű. Szépen beszél magyarul és örményül egyaránt. Fontosnak tartja, hogy a magyarországi kisebbségek vezetői ismerjék őseik nyelvét, s ezen kommunikálni is tudjanak. A tapasztalatok szerint azonban ez nem károsítja a befogadó ország nyelvét. Mindennek vonatkoznia kell a magyar nyelvű többségre is, akiktől szintén elvárható, hogy a nemzetközi szavak használata mellett saját nyelvük megőrzésére is gondot fordítsanak

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem