A forráselosztás hatékonyságát javítani kell
A foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat a tavaly júliusban módosított foglalkoztatási törvény jelöli ki – mondta Tóth László, a Gazdasági Minisztérium (GM) főosztályvezetője. A törvénymódosítás egyfelől meghatározza a Foglalkoztatási Hivatal feladatait – egyebek közt a munkanélküli-ellátásokkal, a foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos teendőit –, másfelől kijelöli a munkaerő-piaci képzés támogatásának új irányait is. Az új szabályozás alapján ugyanis a fiatalok, a gyes, a gyed és a gyet ellátásában részesülők képzése akkor is támogatható, ha előzőleg nem kerültek munkanélküli-nyilvántartásba.
\"Azzal, hogy a foglalkoztatáspolitikát elválasztották a szociálpolitikától, tágabb tere nyílt a piaci hatások figyelembevételének. Ezért az a feladatunk, hogy olyan foglalkoztatási programokat támogassunk, amelyekre a munkaadóknak szükségük van, és ne feleslegesen képezzük a munkanélkülieket. Ugyanakkor igyekszünk fokozatosan arra törekedni, hogy a munkaadókkal bővítsük az együttműködési lehetőségeket. Ennek szellemében már módosítottuk a munkaerő-piaci aktív eszközök rendszerét, és folyamatosan javítjuk a források elosztásának hatékonyságát. Kiemelten támogatjuk a munkahelyteremtést, a képzéseket, az átképzéseket, és ezen belül is nagy figyelmet fordítunk az informatikai kultúra fejlesztésére\" – állítja Tóth László. Hozzáteszi: a gazdasági növekedéssel az elmúlt három évben a foglalkoztatás is bővült, 2000-ben az aktív foglalkoztatottak száma 3849 ezer volt, 85 ezerrel több férfi és 122 ezerrel több nő dolgozott Magyarországon, mint 1997-ben. Az aktív munkaerő-piaci eszközökkel tavaly 190 ezer embert sikerült elérni.
A statisztikák szerint a magyar gazdaság növekedési üteme jelentősen meghaladja az európai átlagot. Ebből az következik, hogy tartós bővülés esetén a foglalkoztatottak számának is növekednie kell, és hatékonyabb lehet a munkaerő felhasználása is. Ha viszont ez valóban így lesz, akkor a Foglalkoztatási Hivatal abban kíván segíteni, hogy a gazdaság, illetve a vállalkozások igényeinek megfelelő képzettségű humán erőforrás álljon rendelkezésre. A felnőttképzési törvényt már e szempontok szellemében terjesztették a parlament elé. Célja, hogy rendszerezze, és anyagilag támogassa egy olyan egységes felnőttképzési ágazat kialakulását, amelyben lehetővé válik az egész életet átívelő tanulás.
A kérdésre, melyek a foglalkoztatáspolitika 2002-re érvényes célkitűzései, Tóth László a munkaerő versenyképességének javítását, a területi munkaerő-piaci különbségek további csökkentését, a foglalkoztatás bővítését, az illegális munka visszaszorítását, a munkahelyteremtés támogatását s a tartós munkanélküliség kialakulásának megakadályozását említette. A főosztályvezető szerint fontos feladat a munkáltatók és a munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása, mégpedig a munkaerőigény hatékony felmérésével. Olyan munkajogi szabályozást dolgoznak ki, amely elősegíti az önfoglalkoztatást, a részmunkaidős és a határozott idejű foglalkoztatást, valamint az alkalmi és a távmunka vállalását. Fejlesztik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot, bevonják a szociális partnereket a foglalkoztatáspolitika fejlesztésébe és végrehajtásába, figyelik a foglalkoztatási ráta alakulását. Elemzik a minimálbér munkaerő-piaci hatását, a különféle adózási és ellátási rendszerek közötti kölcsönhatást, és fokozottan figyelnek a foglalkoztatási szint nemek közötti különbségének csökkentésére, valamint a családbarát foglalkoztatási formák kialakítására.
Januártól elbocsátások várhatók
A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) tagjai számára – a foglalkoztatást tekintve – kedvező a Munka Törvénykönyve egyes passzusainak változása, azonban kedvezőtlen a minimálbér emelése – állítja Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára.
Véleménye szerint a minimálbérrel kapcsolatban alapvető probléma, hogy a kormány eleve beépítette a kétéves költségvetésbe, s a két év alatt gyakorlatilag megduplázódott a legkisebb bér. Ha lett volna átmeneti szabály – vagyis a kormány vállalta volna a terhek megosztását –, úgy a vállalkozásoknak kevesebb gondjuk lenne. Az ellentételezésre pedig futotta volna, már csak azért is, mert minden 3 forint béremelésből 2 forint visszakerül a költségvetésbe. Ez tavaly mintegy 280 milliárd, az idén pedig több mint 300 milliárd forint többletbevételt jelent. A vállalkozások rendkívül nehezen tudták \"kigazdálkodni\" a 2001-es minimálbér-emelést. Egyrészt fel kellett használniuk a tartalékaikat, másrészt olyan foglalkoztatási megoldásokat választottak, mint például a csökkentett munkaidő, vagy a munkaviszony helyett a vállalkozói szerződések. Ám e technikákkal minden lehetőségüket kimerítették, és már jól látható, hogy januártól reális a veszélye egy elbocsátási hullámnak. És ez még csak a 40 ezer forintos minimálbér hatása. Az 50 ezer forintra emelt összegről és annak hatásairól korai lenne szólni. \"De mindezek alapján állíthatom, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége nem osztja a kormány optimizmusát, mert az olyan statisztikán alapul, amelyre nincs adat. Vagyis nem mérik az 5 főnél kevesebb dolgozót alkalmazó foglalkoztatókat, holott a minimálbéresek 80 százalékát ezeknél a kis- és kényszervállalkozásoknál alkalmazzák – hangsúlyozta Károlyi Miklós.
A kötelező legkisebb bér megemelésével ugyanakkor az átlagbérek jelentős mértékű növelése is meghiúsult. Ha erre mégis sor kerül, akkor ez csak az elbocsátások, illetve a munkaszerződések vállalkozói szerződésekkel való kiváltása révén valósulhat meg. Az elbocsátások mellett megfigyelhető az is, hogy – a magas közterhek miatt – némely vállalkozás Budapestről vidékre, illetve a külföldi befektetők közül egyesek más országba települnek át.
A Munka Törvénykönyve módosítása tekintetében viszont a VOSZ úgy látja, hogy a rugalmasabb munkaidő-gazdálkodás kedvező a vállalkozásoknak.
Évek óta hasonló gondok jelennek meg
Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok és a kormány jelentései a gazdaság növekedéséről szólnak, nincs ok az optimizmusra – mondja Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke. Noha a statisztikai adatok szerint az elmúlt három évben dinamikus gazdasági növekedés következett be Magyarországon, ezzel szemben az alkalmazottak számának növekedése messze elmarad a gazdaság bővülésétől. Jelzi ezt, hogy 2000-ben, az 5 százalékos GDP mellett, mindössze 1,5 százalékos növekedést regisztráltak a foglalkoztatottak számában.
A hazai foglalkoztatás gyakorlatilag egy évtizede hasonló gondokkal küszködik, nevezetesen a munkanélküliséggel, amely a foglalkoztatás bővülése ellenére a különböző térségekben szinte változatlan. Megmaradtak a régiós különbségek is, hiszen az elmaradott és a fejlett térségek közötti munkanélküliségben nemritkán kétszeres különbség is van.
Wittich Tamás úgy véli, ha az európai foglalkoztatási szintet vesszük figyelembe, akkor is 10 százalékkal alatta vagyunk, a teljes foglalkoztatás pedig – amely célként fogalmazódott meg – egyelőre elérhetetlennek tűnik. Ha pedig az Európai Unió 69 százalékos foglalkoztatási szintjét kívánjuk elérni, akkor néhány éven belül 350-400 ezer fős létszámbővítésre lenne szükség a foglalkoztatottak körében. Ezt az államnak aktívabban – infrastrukturális beruházásokkal, állami megrendelésekkel és a multinacionális cégek munkahelyteremtésre kötelezésével – kellene támogatnia.
Ami pedig a 2002-es kilátásokat illeti, a szakszervezeti vezető kifejtette: egyelőre csak a bizonytalanságot érzékelik. Figyelmeztető jel, hogy visszaestek a beruházások, s 2001-ben sokkal több embert bocsátottak el, mint az előző év azonos időszakában. A nagyvállalatok, mint a Videoton, a Rába, a Graboplast, a Győri Keksz, több száz fős elbocsátást jelentett be. Az 50 ezer forintra emelt minimálbér várható hatásairól Wittich Tamás elmondta: ez mindenképpen a szakképzetleneket sújtja.
E hatás ellensúlyozására meg kellene teremteni az egész életen át tartó tanulás feltételeit. A minimálbér-kompenzációval kapcsolatban a szakszervezetnek az az álláspontja, hogy a kompenzáció során nem a járulék ellentételezését kell alapul venni, hanem a többletköltséget. Ha ez utóbbi bizonyos százaléka a kompenzáció, akkor az a legnehezebb helyzetben lévő cégeken is segíthet.
Az uniós bérekről a szakszervezeti vezető elmondta: a magyar munkavállalók keresete az uniós bérek tíz százalékát sem éri el. A csatlakozáskor ez a bérfeszültség komoly problémákat jelenthet, mert a képzett magyar munkaerő külföldre vándorolhat.
