×

Értékhelyesbítés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)
A tapasztalatok szerint a társaságok elsősorban a nagyobb piaci tranzakciókat, a jelentős banki hitelfelvételeket megelőzően alkalmazzák az értékhelyesbítést, amely valós értéket mutat az eszközök azon csoportjában – ezáltal a mérleg szintjén is –, amelyre a törvény alkalmazni engedi.

Immár hatodik éve annak, hogy az 1995. évi XX. törvénnyel a jogalkotó beemelte az akkor hatályos számviteli törvénybe az értékhelyesbítés intézményét. A hatálybalépés időszakában a jegybanki alapkamat mértéke 28 százalék volt. Az infláció és az adótörvények hatására – az értékcsökkenés adóalap-emelés nélkül elismert mértékét akkor is szűkkeblűen kezelték – a könyvekben szereplő eszközértékek egyre inkább eltértek a valóságos piaci értéktől. Az infláció számviteli kezelésére kialakított sajátos értékelési szabályok alapja az Európai Gazdasági Közösség 78/660. (4. számú) irányelve szerinti módszer volt. E szerint, amennyiben az egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyv szerinti nettó érték, akkor a különbözetet az eszközök között értékhelyesbítésként, míg a források között a saját tőke részeként értékelési tartalékként kell kimutatni, azzal a megkötéssel, hogy a két érték mindig csak azonosan változhat, és mindig azonos összegű lehet.

Egyes szakértők szerint az értékhelyesbítés ellentmond az óvatosság elvének, mely lényegi elem a könyvekben kimutatott tételek értékelésénél. Ezzel szemben csak így lesz valós a kép az érintettek számára, hiszen az értékhelyesbítés mértéke és összetétele a mérlegből és a kiegészítő mellékletből kiolvasható. Ha tetszik, bárki kombinálhat ezekkel az adatokkal.

Az új számviteli törvény (a 2000. évi C. törvény a számvitelről, a továbbiakban: új Szt.) az előírások lényegét nem változtatta meg, azonban az értékhelyesbítés intézményébe vont eszközök csoportjaihoz, eltérő törvényi helyekhez delegálta a módszer alkalmazási lehetőségét. A visszakereshetőség érdekében a továbbiakban hivatkozni fogunk az érintett jogszabályokra.

Értékelési szabályzat

A gyakorlott számviteli szakembert nem lepi meg, ha azt mondjuk, az értékhelyesbítést a társaság maga szabályozza. A számviteli politika részeként minden társaságnak rendelkeznie kell értékelési szabályzattal [új Szt. 14. § (3) és (5) bekezdései]. A törvényi szabályozás, az abban rögzített értékelési elvek alapján a társaság gazdálkodásának megfelelően, a külső és belső környezet figyelembevételével a cég elkészíti a számviteli politikáját, annak részeként pedig az eszközök és források értékelési szabályzatát.

Ebben a vállalkozónak többek között meg kell határoznia, hogy alkalmazza-e az értékhelyesbítést, és azt is, hogy milyen módszerekkel, milyen információk alapján határozza meg a piaci értéket a mérlegtételek érintett sorait illetően. Ennek része többek között a piaci érték meghatározásának bizonylatolása, azok forrása, az információk folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása. Be kell mutatni a számítás módszertanát a beszerzéstől az értékkülönbözet kiszámításáig. Meg kell határozni azt is, hogy mely eszközökre, eszközcsoportokra alkalmazza a társaság ezt a módszert a törvényben engedélyezett körből.

Érintettek

Az új Szt. nem határozza meg egyértelműen, hogy az értékhelyesbítés intézményét csak kettős könyvvitelt vezető vállalkozó alkalmazhatja, azonban a törvény előírásaiból ez levezethető, illetve azokból következik [új Szt. 101. § (2) bek.].

Átértékelhető eszközök

Immateriális javak

Az immateriális javak közül a

– vagyoni értékű jogok és a

– szellemi termékek

vonhatók be az értékhelyesbítés körébe [új Szt. 25. § (10) bek.].

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök közül az új Szt. 25. §-ának (9) bekezdése alapján az alábbi aktivált eszközök vehetők figyelembe:

– ingatlanok, az új Szt. 26. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartalommal;

– ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tartalommal;

– műszaki berendezések, gépek, járművek, az új Szt. 26. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tartalommal;

– egyéb berendezések, felszerelések, járművek, az új Szt. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tartalommal;

– tenyészállatok, az új Szt. 26. §-ának (26) bekezdésében meghatározott tartalommal.

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök teljes körére kiterjed az értékhelyesbítés [új Szt. 27. § (1) bek.], vagyis az alábbi mérlegsorokban kimutatott befektetésekre, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal valósított meg más vállalkozásban, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el:

– tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban,

– tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásba,

- egyéb tartós részesedés,

- tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban,

– egyéb tartósan adott kölcsön,

– tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Miután a beruházásokat a törvény nem nevesíti, értelemszerűen csak az aktivált eszközök körében hajtható végre az értékhelyesbítés – a fenti tartalommal.

Éves beszámoló

Az éves beszámolóban az értékhelyesbítések az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök csoportban, a csoportot érintő értéken mutatandók ki. Ez egyúttal átsorolásokat feltételez a 2000. évi és a 2001. évi mérlegtételek között. Az átértékelési tartalék változatlanul a saját tőke elemei között egy soron szerepel. Más a teendője annak, akinek már szerepel értékhelyesbített tétel a könyvelésében, és más annak, aki csak most kezd hozzá ehhez a folyamathoz.

Átrendezések

Azoknak, akiknek a könyveiben szerepel ilyen tétel, átrendezéseket kell végrehajtaniuk. Az immateriális javakat véve példaként, az alábbi feladatuk adódik: Miután a számviteli törvényben a jogalkotó az ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogokat a vagyonértékű jogok közül átemelte a tárgyi eszközök közé, korrigálni kellett az ingatlanok értékhelyesbítését is. A 2001. év nyitása kapcsán az immateriális javak értékhelyesbítését az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat érintő mértékben csökkenteni kellett. Ezt a nagyságrendet a tárgyi eszközök értékhelyesbítéséhez kellett átvezetni. Ebből az is következik, ha a 2001. év során az ingatlanokhoz kapcsolódó értékhelyesbítés változik, azt már a tárgyi eszközök között kell érvényesíteni. A 2000. évi és a 2001. évi adatok összehasonlíthatóságát e vonatkozásban is biztosítani kell az éves beszámolóban.

Az analitikus nyilvántartások felépítése, belső tartalma is megköveteli a pontos átrendezést, mert az értékhelyesbítés csak akkor hajtható végre pontosan, ha az analitika, a könyvelés, a piaci (szakértői) értékelés, az értékhelyesbítés megfelel egymásnak. Ez a gondolat azonban már átvezet az értékhelyesbítés módszerének bemutatásához.

Az értékhelyesbítés folyamata

Előkészítés

Az értékhelyesbítést csak december 31-i állapotra lehet végrehajtani. Ehhez az időponthoz – de ilyen jellegű minden munkához – kapcsolódik a leltározás. Az analitikával, a nyilvántartásokkal való egyeztetést a dokumentáció szintjén ez esetben hangsúlyozottan kell kezelni. Nem ritka, mikor nagy értékű ingatlanok tulajdonjoga nincs kellően alátámasztva szerződésekkel. Alkalmas és szükségszerű tehát ez az esemény a dokumentáltság átvizsgálására, felülvizsgálatára, rendezésére. Szükséges ez azért is, mert a folyamatba általában két szakértőt vonnak be: a műszaki szakértőt és a könyvvizsgálót. Ők pedig kérni, vizsgálni fogják a tulajdonjogot, az eszközök valós meglétét.

Ebből az is következik, hogy a fizikai leltárfelvételt végre kell hajtani, egyeztetni kell a nyilvántartásokkal, le kell folytatni a szükséges selejtezéseket. Miután a piaci érték meghatározása évenkénti kötelezettséget jelent, erre évente legalább egyszer sort kell keríteni.

Szakértők bevonása

Jelentős eszközállománnyal bíró társaságok szakértői irodát vonnak be a munkába, ahol műszaki, ingatlanszakértők együtt végzik el a piaci értékelést. Hasonló helyzet állhat elő akkor is, ha a társaság jelentős tartós befektetési állománnyal rendelkezik, mely speciális szakértelmet igényel. A társaság szakembereinek általában be kell segíteniük e munkába, hiszen a technológiák, az eszközök sajátossága igényli ezt.

Az értékhelyesbítések elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval, könyvvizsgálat keretében kell ellenőriztetni [új Szt. 59. § (2) bek.].

A könyvvizsgáló szakmai felkészültsége más irányú, ezért általában nem vállalja a piaci érték meghatározását, egyébként is e folyamatban nem ez a feladata. A könyvvizsgálók az úgynevezett Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján végzik munkájukat. Ez a szabályrendszer a 620. témaszámú standardban "A szakértő munkájának felhasználásáról" címmel előírja számukra a teendőket. Ennek lényege, hogy a szakértő munkájának felhasználása sem csökkenti a könyvvizsgáló felelősségét. A szakértő munkájának felhasználásakor is szükséges bizonyos eljárások elvégzése, illetve annak megállapítása, hogy a piaci érték és az értékhelyesbítés megállapításához a szakértő munkája elegendő és megfelelő bizonyosságot szolgáltat.

Az egyedi értékeltérések megállapítása, kiszámítása nem a könyvvizsgáló feladata. Ez gyakorta félreértések forrása. Azt kell e tekintetben az általa kiadott vizsgálati anyagban tanúsítania, hogy kellő bizonyosságot szerzett arról, miszerint az értékhelyesbítések megállapítása, elszámolása szabályszerűen, a törvényi előírásoknak megfelelően történt. Ellenkező esetben a jelentését – mint például a beszámolóhoz kapcsolódó jelentést – korlátozhatja, vagy akár meg is tagadhatja a hitelesítést.

Végrehajtás

Az értékelésbe vont eszközök körében egyedenként meg kell határozni [új Szt. 58. § (6) bek.]:

– az egyedi eszközök december 31-i piaci értékét,

– az egyedi eszközök könyv szerinti nettó értékét (e két érték pozitív különbözeteként),

– az egyedi eszközök értékhelyesbítését.

Csak pozitív értékkülönbözet vehető figyelembe az értékhelyesbítés számításánál. Amennyiben a piaci érték nem éri el a könyv szerinti nettó értéket, akkor az új Szt. 58. §-a (8) bekezdésének megfelelően kell eljárni: az értékhelyesbítést meghaladó különbözettel a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.

A pozitív egyedi eltérések eszközcsoporton belüli összegzése adja az eszközcsoport értékhelyesbítését. A pozitív értékkülönbözet egyedi eszközhöz kötődik, azok összege az értékhelyesbítés, és az eszközcsoportos együttes összeg forrása az értékelési tartalék. Fordítva: Az értékelési tartalék tehát a társaság szintjén mutatja meg az értékelésbe vont eszközök értékhelyesbítésének összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítések csak egymással szemben számolhatók el, és csak azonos összegben változhatnak. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető [új Szt. 39. § (1) bek.].

Következmények

Az értékhelyesbítés után nem számolható el értékcsökkenési leírás. Miután sok esetben egyszeri aktusok miatt végzik el a társaságok az értékhelyesbítést, felvetődik, hogy a következő évben megszüntethető-e az? A válaszhoz az új Szt. 58. §-ának (7) bekezdésében találunk útmutatást. Ez a passzus azt mondja meg, mi a vállalkozó teendője az üzleti év fordulóján. A leltárral alátámasztott és kimutatott értékelés szerint a különbözet a mérleg fordulónapján akkor növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, illetve csökkenő tendencia esetén csökkenti azokat. Tehát nincs arra lehetőség, hogy a következő év végén ne éljünk a módszerrel, és úgymond visszaálljunk az eredeti állapotra. Ahogy arra sincs mód, hogy évenkénti újraértékelés nélkül az előző évben megállapított értéket változatlanul hagyjuk. Nyilván egyedi tételeknél ez előadódhat, de ez is csak a dokumentált újraértékelés folyományaként történhet meg.

Abban az esetben, ha az értékhelyesbítéssel érintett egyedi eszközt a könyvekből – bármely okból – kivezetik, a kapcsolódó, elkülönítetten kimutatott és nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell vezetni, természetesen az értékelési tartalékkal szemben [új Szt. 58. § (9) bek.].

A kiegészítő melléklet sem marad érintetlen, hiszen a beszámolóban ez az eszköz a megbízható és valós kép egyik fontos biztosítéka. A törvény a bemutatás minimumára is iránymutatást ad. Be kell mutatni az értékhelyesbítések vonatkozásában

– a nyitó értéket,

– a növekedést,

– a csökkenést,

– a záró értéket,

legalább a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, az ingatlanok (az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokkal egyetemben), a műszaki berendezések, a gépek, a járművek, a tenyészállatok, a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések szerinti bontásban. Ezen túlmenően ismertetni kell a piaci értéken történő értékelésnek a vállalkozó által alkalmazott módszereit, elveit, melyeket az értékelési szabályzatban rögzített [új Szt. 58. § (1) bek.]. Bár a törvény nem említi, az értékhelyesbítés alkalmazásának első évében minden bizonnyal magyarázni kell az alkalmazásról szóló döntés okát.

A gazdasági társaságok átalakulásakor a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék nem szerepelhet [új Szt. 136. § (8) bek.]. Az olyan átalakulások során, mikor a kettős könyvvitelről egyszeres könyvvitelre vált a társaság, az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni [új Szt. 143. § (4) bek.].

Az éves zárás során, a bevonható eszközök december 31-i állományának körében az értékhelyesbítésre mindaddig sor kerülhet, míg az a mérlegfordulónapig technikailag kivitelezhető, biztonsággal megoldható.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem