A foglalkoztatáspolitika irányai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 48. számában (2002. január 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az uniós csatlakozás előkészületei jegyében Magyarország - a Csatlakozási Partnerség ajánlásaival összhangban, illetve az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóságával együttműködve - értékelte a hazai foglalkoztatáspolitika rövid távú prioritásait. A tavalyi év végén aláírt dokumentum - melynek különböző módosított változatait az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) is megtárgyalta - azon egyeztetett célokat foglalja össze, amelyek mentén a hazai foglalkoztatáspolitika átalakítása folytatódhat.

A feladatok meghatározása során a kormányzat abból indult ki, hogy a magyar gazdaság bővülésével és a versenyképesség javulásával a munkaerő iránti igény is növekszik. A foglalkoztatottak körének bővítéséhez azonban mindenképpen szükséges a jelenleg inaktív, de munkaképes korúak integrációja, illetve a feketemunka visszaszorítása a legális gazdaság javára. Ezen intézkedések - várhatóan - a munkaerőpiac leghátrányosabb helyzetű csoportjait is érintik majd, noha e kör számára speciális programokra van szükség.

A foglalkoztatási szint növeléséhez az elkövetkezőkben kiemelt figyelmet kell fordítani a rugalmasabb munkaerőpiac feltételeinek megteremtésére. Ennek alapján a tervek közt szerepel a foglalkoztatás terheinek csökkentése, a rugalmas munkavállalási formák szélesítése, illetve a passzív munkaerő-piaci eszközök kiváltása az aktív programokkal. A kormányzat és az Európai Bizottság egyetért abban, hogy folyamatosan értékelni és figyelni kell a meglévő munkaerő-piaci projekteket, továbbá - az infrastruktúra, illetve a helyi emberi erőforrás fejlesztésével - segíteni szükséges a regionális mobilitást.

Ugyancsak figyelemmel kell kísérni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkáját, a szociális partnereket be kell vonni a foglalkoztatási programok kidolgozásába és végrehajtásába, illetve mérni kell a minimálbér megemelésének hatásait.

Az Európai Bizottság - egyeztetve a magyar kormánnyal - nemcsak a folyamatosan értékelendő, de a felülvizsgálandó területeket is kijelölte. Ezek szerint az adózási és az ellátási területek kölcsönhatásai, az iskolai és az iskolán kívüli képzés hozzáigazítása a munkaerőpiac igényeihez, valamint a nemek közti különbségek áthidalása olyan prioritások, amelyeket - az európai követelményekhez való felzárkózás miatt is - felül kell vizsgálni.

Gazdasági fejlődés Magyarországon, 1992-2000

 

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

GDP-mutatók (1989 = 100)

82,4

81,9

84,3

85,5

86,6

90,6

95,1

99,1

104,3

GDP-növekedés (%)*

-3,1

-0,6

2,9

1,5

1,3

4,6

4,9

4,2

5,2

Ipari termelés növekedése (%)*

-9,7

4,0

9,6

4,6

3,4

11,1

12,5

10,7

18,3

Fogyasztói árak növekedésének mutatója (%)*

23,0

22,5

18,8

28,2

23,6

18,3

14,3

10,0

9,8

Munkanélküliségi ráta (ILO)

9,8

11,9

10,7

10,2

9,9

8,7

7,8

7,0

6,4

Foglalkoztatottak száma (%)*

-

-2,3

-2,0

-1,9

-0,8

-0,1

1,4

3,1

1,0

Munkaerő termelékenysége (%) a)*

-

-1,7

5,0

3,5

2,1

4,7

3,5

1,1

4,2

Bruttó reálbér növekedése (%)*

1,7

-0,5

5,1

-8,9

-2,6

3,4

3,5

5,5

3,4

Nettó reálbér növekedése*

-1,4

-3,9

7,2

-12,2

-5,0

4,9

3,6

2,5

1,5

a) GDP/munkavállaló

* előző év = 100%

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök az érintett résztvevők létszáma szerint 1998-

2001. I. félév között

 

1998

1999

2000

2001. I. félév

2000/1998

1997/1994

Képzés

79 604

84 764

88 173

54 418

110,8

80,9

Bértámogatás

49 596

51 741

50 971

39 299

102,8

80,6

Közhasznú foglalkoztatás

116 113

120 575

93 441

52 568

80,5

145,3

Munkahelyteremtő beruházás

17 498

17 642

12 420

8 831

71,0

89,7

Korengedményes nyugdíj

1 914

828

133

 

6,9

49,5

Vállalkozói támogatás

4 343

4 364

4 979

3 503

114,6

37,0

Útiköltség-térítés

8 062

10 973

10 094

6 469

125,2

175,7

Pályakezdő eszközök

23 330

21 073

18 288

12 039

78,4

 

Munkahelymegőrzés

4 587

9 953

7 157

653

156,0

 

Önfoglalkoztatási támogatás

3 027

4 450

5 325

5 408

175,9

 

Járulékátvállalás

1 805

2 339

3 876

6 138

214,7

 

Összesen

309 879

328 522

294 857

189 326

95,2

100,8

Forrás: GM

 

Regionális különbségek

A gazdasági fejlettség és a foglalkoztatottság tekintetében Magyarország régiói közt igen jelentősek a különbségek. Míg az ország nyugati és központi részén a munkanélküliségi ráta öt százalék alatt van, addig az északi és az északkeleti régiókban eléri a 11-12 százalékot. A munkaerőpiacról való kivonulás is lényegesen magasabb a hátrányos helyzetű megyékben, s az állástalanságtól sújtott térségek - általában - lemaradnak a munkahelyteremtésben is.

Magyarországon ugyanakkor az is jellemző, hogy hagyományosan alacsony a regionális mobilitás: s ez mind a határon belüli, mind az azon kívüli lakó- és munkahely-változtatásra is igaz. A népesség-nyilvántartás adatai szerint a 15-55/59 éves lakosság körében éves szinten 2,2-2,4 százalék volt a költözések százalékos aránya az elmúlt tíz esztendőben, s nem történt látványos fordulat az ingázók - 1990-ben 25,3, 1996-ban 25,4 százalék - tekintetében sem.

A regionális gazdaságfejlesztési program a termelés, az innováció és az információs hálózatok kiépítését tűzte ki célul, s prioritásként említi a szállítási infrastruktúra kiépítését. A lassan fejlődő területeken pedig mindenekelőtt a helyi kezdeményezéseken alapuló, tanácsadással és képzésekkel megerősített, jövedelmet biztosító új tevékenységek - azaz a szociális gazdaság - megerősítése lehet célravezető. Az elmaradott körzetekben különösen fontos a tartósan munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítása, aminek feltétele a munkaerő-kereslet élénkítése. De a regionális mobilitás segítése sem kerülhet le a napirendről. E téren már vannak eredményes, a jövőben is fenntartandó támogatások. Így például a munkáltatók részére biztosított közlekedési költségtérítés - amennyiben a munkaadó olyan munkanélkülit vesz fel, aki távolabbról jár be - vagy a munkavállaló és a munkaadó által is igényelhető lakástámogatás. Hasonlóképpen az a vállalkozás is igényelheti toborzási költségei visszatérítését, amely magas munkanélküliséggel sújtott térségben keres munkaerőt.

 

Munkaerő-forgalom: 1993-2000

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése szerint, míg 1993-ban 60 százalékkal többen léptek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan beléptek a munka világába, addig 2000-ben már csak öt százalékkal haladta meg a kilépők száma a belépőkét.

A korcsoportonkénti vizsgálatból kiderül, hogy a munkaadók - az álláshelyek betöltésekor - egyre inkább a fiatalabbakat, a 20 és 29 év közöttieket részesítik előnyben. Ugyanakkor a dolgozók közül mind többen találnak álláshelyet a feldolgozóiparban, s ezen belül is a gépiparban. Ez utóbbi tendencia magyarázata az e körben meghonosodott vállalkozások számának gyarapodása, illetve a fejlett technika térhódítása.

A munka világából kikerülők száma az 1993. évi 634 ezerről - folyamatosan csökkenve - 2000-ben 417 ezerre mérséklődött. A kilépők többsége azonban - 1993-ban 69, míg 2000-ben 54 százaléka - nem állt ismét munkába: mert már nem akart, illetve már nem tudott. A vizsgált időszak első éveiben - kerülendő a munkanélküliséget - sokan választották a nyugdíjazást, különösen a korkedvezményes és az előnyugdíjazást. A szigorítások következtében azonban - a vizsgált időszak végére - mérséklődött azok száma, akik a nyugdíjazást választva kerülhettek ki a munka világából: harmincszázalékos arányuk húsz százalék alá esett vissza

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. január 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.