A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Az szja-törvény alkalmazásában osztaléknak minősül:
– a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagjának (részvényese, alapítója), tulajdonosának részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;
– a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, feltéve hogy az nem minősül a dolgozói részvény formájában szerzett jövedelemnek;
– a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
– a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.
Az szja-törvény külön nevesíti a társas vállalkozás fogalmát, amely szerint társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP-szervezet és az előtársaság.
Adózott eredményből fizetett osztalék
Adómértékek
A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott osztalékjövedelem után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék. Ez utóbbi adómérték terheli az osztaléknak azt a részét, amely több mint a magánszemélyre – vagyoni betétje arányában – jutó saját tőke és az osztalékmegállapítás éve első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzata. Az osztaléknak azt a részét, amely nem haladja meg a vállalkozás saját tőkéje magánszemélyre jutó részének az osztalékmegállapítás éve első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított részét, 20 százalék adó terheli.
Osztalékrészek kiszámítása
A különböző adókulcsú osztalékrészek kiszámításához azt a saját tőkét kell figyelembe venni, amely az eredményfelosztásra vonatkozó időszakról készült számviteli beszámoló mérlegében szerepel. Így például a 2000. évi eredményfelosztás során megállapított osztalék utáni adómérték meghatározásánál a 2000. december 31-ei mérlegbeszámolóban feltüntetett saját tőkét kell figyelembe venni.
Gazdasági társaság évközi átalakulása esetében az átalakulását követően a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár elkészítésének időszakában és jóváhagyásának időpontjáig taggyűlési (közgyűlési) határozattal megállapított módon osztalékot fizethet, ebben az esetben a társas vállalkozás saját tőkéje alatt az év első napjától az átalakulás napjáig terjedő időszakra vonatkozó végleges vagyonmérlegben szereplő saját tőkét kell érteni, valamint az osztalékmegállapítás éve első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.
Az osztalék adójának megfizetése
Az osztalék adóját a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia, az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint.
Az osztalékelőleg adózása
Ha a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel tagjainak úgynevezett osztalékelőleget fizet, akkor e jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amelyet a végleges osztalék után megállapított adóval szemben mint adóelőleget kell elszámolni.
Az osztalékelőleg-fizetés feltételei
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében az osztalékelőleg fizetését külön feltételekhez köti. Mindkét társasági formánál a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés, illetőleg a közgyűlés által elfogadott, a számviteli törvény előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. A Gt. a korlátolt felelősségű társaság esetében külön rögzíti, hogy a tag a jóhiszeműen felvett osztalék visszafizetésére nem kötelezhető, ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az év közben a tagnak kifizetett osztalékelőlegre.
A részvénytársaságnál az osztalékelőleg fizetésének – Gt. szerinti – feltétele, hogy az osztalékelőleg és az abban az évben fizetett osztalék együttes összege ne haladja meg a részvénytársaságnak a tárgyévet megelőző év után – a számviteli jogszabályok szerint számított – osztalékfizetésre fordítható adózott eredményét. Az osztalékelőleg-fizetésre csak abban az esetben nyílik lehetőség, ha a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben – a számviteli törvény szerinti beszámoló szerint – utóbb osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. A részvényest azonban nem lehet kötelezni a jóhiszeműen felvett osztalék, osztalékelőleg, valamint a kamatozó részvény után járó kamat visszafizetésére.
Az osztalékelőleg visszafizetése
Az szja-törvény – a Gt. szabályaitól függetlenül – külön szabályokat [szja-törvény 72. §-ának (2) bekezdése] tartalmaz arra az esetre, ha a felvett osztalékelőleget vagy annak egy részét a magánszemélynek utóbb vissza kell fizetnie. Ekkor a visszafizetendő összeg az szja-törvény fogalmai szerint hitellé változik. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (a kifizető által kért kamat és a törvény szerinti jegybanki alapkamat különbözete), és ezután a kifizetőnek 44 százalék adót kell fizetnie. Természetesen az osztalékelőleg után a kifizetéskor levont adót a fizetendő adóba be kell számítani, és azt a kifizetőnek az adóhatósággal és a magánszeméllyel is rendeznie kell.
Az osztalékfizetés eltérései
A befektetett tőke hozadéka
A részvényekbe fektetett tőke hozadékát az osztalékra vonatkozó rendelkezések egységesen kezelik, ezért a kamatozó részvény kamata is osztaléknak minősül abban az esetben, ha azt a társaság adózott eredményéből fizetik.
Az ilyen osztalék után is az általános szabályok szerint, az előzőekben ismertetett módon kell a 20 vagy a 35 százalékos adómérték alá eső adót meghatározni és megfizetni. Ha azonban a társaság a kamatozó részvény kamatát ráfordításai között számolja el, akkor a kamatozó részvény után fizetett kamat egyéb jövedelemnek minősül.
Ügyvédi iroda osztalékfizetése
Az szja-törvény szerint az ügyvédi iroda esetében a 20-35 százalékos adómérték alá tartozó osztalékrész meghatározása kétféle módon lehetséges. Az ügyvédi iroda választásától függően a két módszer közül bármelyiket alkalmazhatja, azonban egy ügyvédi iroda esetében valamennyi tag részére azonos módszer alapján kell az adót megállapítani, azzal hogy a választott módszertől a következő két adóévben nem lehet eltérni.
Az egyik módszer, hogy a saját tőkét az osztalékfizetés időpontjában fennálló létszámmal kell osztani, és ebből kiindulva kell megállapítani a jegybanki alapkamat kétszeresével számított hányadot.
A másik módszer szerint a viszonyítási alap az ügyvédi iroda tagjának a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett összeg. Vagyis 20 százalékkal adózik az osztaléknak az a része, amely kisebb, mint – az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben – a tag személyes közreműködése címén kifizetett összegnek és az osztalék megállapítása évének első napján érvényes jegybanki alapkamatnak a kétszerese. Az ezt meghaladó összegű osztalék után 35 százalék adót kell fizetni.
A személyes közreműködés ellenértéke címén kifizetett összeg mindazokat a kifizetéseket magában foglalja, amelyeket az ügyvédi iroda tagja az ügyvédi irodától ilyen címen kap, azonban nem tartalmazza a költségtérítés jellegű kifizetéseket.
Osztalékfizetés az erdőbirtokossági társulatnál
Az erdőbirtokossági társulat által a tagnak fizetett osztalék esetében sajátosan kell alkalmazni az osztalék utáni adó megállapításához szükséges, az szja-törvény 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat. Ebben az esetben az osztalék utáni 20, illetőleg 35 százaléknyi adó megállapításánál saját tőke alatt a társulati vagyont, a magánszemély vagyoni betétjének pedig az érdekeltséget tanúsító igazolásban feltüntetett vagyoni hozzájárulást kell érteni. Megjegyezzük, hogy az osztalék kifizetéséhez kapcsolódóan az erdőbirtokossági társulatnak – az 1994. évi XLIX. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint – a tag részére a társulati vagyonból való részesedéséről társulati érdekeltséget tanúsító igazolást kell kiállítania. Az igazolásban fel kell tüntetni a tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való arányát.
MRP-szervezet osztalékfizetése
Amennyiben arra az MRP-szervezet alapszabálya lehetőséget ad, az MRP-szervezet is fizethet osztalékot az MRP-résztvevők számára. Az MRP-résztvevőknek fizetett osztalék (a 20, illetőleg 35 százalékos osztalékrész) adója ebben az esetben is a vagyoni betét arányától függ. Tekintettel azonban arra, hogy az MRP-szervezet könyveiben nem szerepel az MRP-résztvevő vagyoni hányada, ezért a 20 százalékos rész meghatározásánál az MRP-szervezet könyveiben a saját tőke részeként ki nem mutatható vagyoni hányad helyett az MRP-szervezet alapszabályának megfelelő tulajdonfelosztás szerinti úgynevezett vagyoni betétet kell figyelembe venni. Nem számít osztaléknak, így nem kell adót levonni az MRP résztvevőjének egyéni számláján történő jóváíráskor. Ez után az összeg után akkor kell adót fizetni, amikor a magánszemély kivonja a befektetését (elidegeníti a részvényét).
A jegyzett tőke emelése által szerzett, osztaléknak minősülő jövedelem
Amennyiben a társaság (szövetkezet) úgy dönt, hogy eredménytartalékából a jegyzett tőkéjét megemeli – akár úgy, hogy új értékpapírokat juttat a tulajdonosoknak, akár úgy, hogy a meglévő értékpapírok (részvény, üzletrész, vagyoni betét, vagyoni hozzájárulás) névértékét növeli –, ez után egységesen 20 százalék adót kell fizetnie a tulajdonos magánszemélyeknek.
Az adó levonása
A kifizetőnek akkor kell levonnia ezt az adót, amikor legközelebb adóköteles jövedelmet fizet ki a magánszemély részére (például a következő bérfizetéskor vagy a személyes közreműködésért a költségek között elszámolt összeg kifizetésekor).
Abban az esetben, ha a magánszemély az adóévben nem szerez más jövedelmet a társaságtól (szövetkezettől), akkor adóbevallásában (vagy ha a munkáltatói elszámolás feltételei fennállnak, az elszámolásban) kell feltüntetnie ezt a jövedelmet, és a 20 százalékos adót az adóbevallásra nyitva álló határnapig kell befizetnie a többi jövedelme utáni adóval együtt. Ha pedig a jegyzett tőkét a társaság átalakulása keretében emelték fel, akkor a keletkező vagyonnövekmény után nem az emeléskor kell adózni, hanem akkor, amikor a magánszemély az értékpapírt elidegeníti (eladja, elajándékozza stb.).
Dolgozói részvény formájában szerzett, osztaléknak minősülő jövedelem
Ha a jegyzett tőke emelése keretében a társaság – a Gt. szabályai alapján – dolgozói részvényt, dolgozói üzletrészt bocsát ki, és ezt kedvezményesen adja alkalmazottainak, akkor a kedvezmény után az adó mértéke 35 százalék. Az adót a kifizetőnek a következő adóköteles kifizetés alkalmával kell levonnia, de ha ez nem lehetséges, akkor a magánszemély adóbevallásával egy időben, vagy a munkáltatói elszámolás alkalmával fizeti meg az adót.
A kedvezmény adómentessége
Ha a privatizációs törvény előírásai alapján juttatják a dolgozói részvényt, dolgozói üzletrészt, akkor az említett törvényben meghatározott feltételek szerint és mértékben adott kedvezmény után sem a juttatáskor, sem az értékpapír elidegenítésekor nem kell adót fizetni (a kedvezmény része lesz az értékpapír szerzési értékének).
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha például a részvénytársaság a privatizációs ellenértékből kibocsátott részvényt ingyenesen adja a dolgozóinak, akkor a névérték 90 százaléka adómentes, azonban a névérték 10 százaléka után már 35 százalék adót kell fizetni.
Dolgozói részvény privatizációs ellenértékhányadból
A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakult és azóta privatizált társaságok számára visszajuttatott vételárrész 20 százalékáról az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A §-a rendelkezik, amely meghatározza a dolgozók részvényhez történő juttatásának feltételeit és a kedvezmény határát is. E szerint a kapott összegből kedvezményes dolgozói részvényt kell kibocsátani, a kedvezmény mértéke nem lehet több, mint a részvény névértékének 90 százaléka.
Külföldről kapott osztalékjövedelem
Az szja-törvény szerint osztaléknak minősül az a jövedelem is, amelyet a külföldi állam joga annak tekint. Az OECD Modellegyezmény és a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy belföldi illetőségű magánszemély külföldről származó osztaléka Magyarországon adóköteles. Az OECD Modellegyezmény nem zárja ki, továbbá egyes egyezmények – vagy ezek hiánya – lehetővé teszik azt, hogy az osztalékot kifizető társaság illetősége szerinti állam is adófizetési kötelezettséget írjon elő. Ebben az esetben az szja-törvény 66. §-ának (8) bekezdésének rendelkezését kell figyelembe venni. Amennyiben ebből az osztalékból külföldön is vonnak adót, a 20 százalékos adónak csak a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegével csökkentett részét kell megfizetni. Az olyan országból származó osztalék esetében azonban, amellyel a kettős adóztatás elkerüléséről nincsen szerződésünk, 5 százalék adót akkor is be kell fizetni, ha ott 15 százaléknál több adót vontak le. Ez az adókötelezettség független attól, hogy a magánszemély hol helyezte letétbe az értékpapírt.
Az adó bevallása, megfizetése
Amennyiben a külföldi illetőségű társaság közvetlenül fizeti ki az osztalékot, vagy az osztalék átutalásának teljesítésével belföldi illetőségű hitelintézetet (közvetlenül vagy közvetetten) bízott meg – és a megbízás kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki –, akkor az osztalékból származó jövedelmet a magánszemélynek szerepeltetnie kell az adóbevallásában, és az adót az szja-törvény 66. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint az adóbevallás benyújtásának határidejéig meg kell fizetnie.
Abban az esetben, ha a külföldi illetőségű társaság belföldi illetőségű megbízott (például brókercég) útján fizeti ki az osztalékot, akkor a megbízott kifizetőnek minősül, és az szja-törvény 66. §-ának (3) bekezdése szerint köteles eljárni, azaz az osztalék utáni adót a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia, az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint.
Árfolyamszámítás
A külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Amennyiben a bevétel olyan külföldi pénznemben keletkezik, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza-árfolyamlapján, akkor a forintra történő átszámításhoz az MNB által közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
