Előző számunkban megjelent cikkünk folytatásaként felvázoljuk a téves kifizetésekkel kapcsolatban meghozott határozatok elleni jogorvoslatok rendszerét, valamint ismertetjük a tévedésből levont összegek visszafizetési rendjét.
Jogorvoslatok
Munkabér
A munkáltató az elévülési időben kézbesített fizetési felszólítással érvényesítheti az igényét a munkavállalóval szemben. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a tartozás összegét, jogcímét és a jogorvoslati lehetőséget.
A munkabérre és a munkaviszonnyal összefüggő tartozásokra vonatkozó fizetési felszólítás ellen keresettel élhet a munkavállaló. A keresetet a munkáltatóval szemben a bíróságnál kell benyújtani a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül.
A keresettel meg nem támadott fizetési felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van, ezért a kereset benyújtásáról értesíteni kell a munkáltatót is.
A jogalap nélkül felvett munkabérrel kapcsolatos írásbeli felszólítást a kifizetéstől számított 60 napon belül kézbesíteni kell a munkavállalónak, ellenkező esetben a túlfizetés nem követelhető vissza, és beszámításnak sincs helye. Ez alól csak az az eset képez kivételt, amikor a munkavállalónak fel kellett ismernie a kifizetés alaptalanságát.
Társadalombiztosítási ellátások
Nyugellátás
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozata ellen (elsőfokú határozat) az érintett nyugdíjigénylő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezést határozattal kell elbírálni.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője jár el:
- a nyugellátással kapcsolatban,
- a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetése, illetve a megtérítésre kötelezett és a nyugdíj-biztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben,
- a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a biztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatával kapcsolatban felmerült vitás ügyekben.
A másodfokú határozat ellen az érintett a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel élhet az elsőfokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz. (A vasutas biztosítottakat, továbbá hozzátartozóikat illetően a MÁV Rt. Nyugdíj-igazgatóság vezetője jár el.)
Nincs helye jogorvoslatnak
- a kizárólagos mérlegelési jogkörben,
- a méltányossági alapon történő nyugellátás megállapításának engedélyezése tárgyában,
- a tartozás elengedése, mérséklése tárgyában,
- fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában
meghozott határozatok ellen.
Egészségbiztosítási ellátások
A kifizetőhelynek, valamint a TÁKISZ-nak a betegségi (táppénz, gyermekápolási táppénz) és anyasági ellátás (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), továbbá baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár, illetve MEP-kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni.
A vasutak biztosítottjai a kifizetőhely fent említett intézkedése, illetve határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjéhez fellebbezhetnek.
Ha az elsőfokú határozatot a MEP-kirendeltség szakágazati egysége hozta, a fellebbezést a MEP-kirendeltség vezetője bírálja el. A Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége által hozott határozat elleni fellebbezést a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője bírálja el.
A jogszabályt sértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti.
Ennek benyújtására a határozat kézbesítését követő 30 napon belül van lehetőség.
Ha az elsőfokú határozatot kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, a keresetet:
- a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-kirendeltség ellen,
- Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékes egysége esetében pedig a Vasutas Tb-igazgatóság ellen kell benyújtani a bírósághoz.
A biztosított a keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályban meghatározott orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, határozattal szemben sem lehet jogorvoslattal élni.
Családtámogatási ellátások
A családtámogatási ellátások közül nevelési ellátás a családi pótlék, az iskoláztatási támogatás, míg gyermekgondozási támogatás a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, illetve az anyasági támogatás.
Az igényelbíráló szerv (családtámogatási kifizetőhely, TÁH) intézkedése, határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az ellátást igénylő fellebbezéssel élhet. A családtámogatási kifizetőhely határozata ellen a területileg illetékes TÁH-hoz, a TÁH intézkedése, határozata ellen pedig a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
A fellebbezést az intézkedést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani. Az igényelbíráló szerv a fellebbezést és az elbíráláshoz szükséges iratokat a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi az előbb említett, fellebbezést elbíráló szervhez.
A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti az, akinek a jogosultságát, kötelezettségét a határozat érinti. A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban is (úgy, mint az egészségbiztosítási ellátásoknál) a keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a bírósághoz.
A keresetet az elsőfokú határozatot hozó igényelbíráló szerv ellen kell benyújtani. Ha az elsőfokú igényelbíráló szerv családtámogatási kifizetőhely, úgy a TÁH ellen folyik a per.
A megtérítésre kötelezett szerv az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidőben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.
A téves kifizetések levonása
Levonás a munkabérből
Az Mt. szerint a munkabérből levonásnak csak
- jogszabály,
- végrehajtható határozat vagy
- a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye.
Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
A munkáltató levonhatja a munkabérből a munkabérelőlegből eredő követelését.
A bírósági végrehajtási jogszabályok alapján a munkabérből általában legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás kivételes esetekben a munkabér 50 százalékáig is terjedhet
- tartásdíj,
- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
- jogalap nélkül felvett munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetén.
A munkavállalói munkabérhez tartozik a betegszabadság idejére kifizetett összeg, a végkielégítés, jutalom is.
A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő
- adó (adóelőleg),
- egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék,
- egyéb járulék
levonása után fennmarad.
Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Gyermektartásdíj végrehajtása esetén ez a mentesség nem áll fenn.
Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
A munkavállaló hozzájárulásával való levonást az Mt. úgy korlátozza, hogy a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető.
Jogalap nélkül felvett nyugdíj levonása
A tartozást a fizetésre kötelező határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
Amennyiben a fizetésre kötelezett személy, a munkáltató, egyéb szerv az előbb említett határidőn belül nem teljesíti a kötelezettségét, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv
- a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,
- a bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében a munkabérből, vagy az egyéb rendszeres járandóságából (nyugdíj, nyugdíjszerű szociális ellátás), továbbá a kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesítheti a követelését.
Ez utóbbi esetben az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv letiltási rendelvényt állít ki három példányban. Ennek első példányát tértivevénnyel küldi meg a fizetésre kötelezett foglalkoztatójának vagy a jövedelmet folyósító szervnek, kifizetőnek, második példányát a követelést megalapozó irathoz csatolja, a harmadik példányt szintén tértivevénnyel a fizetésre kötelezett személynek küldi meg.
A letiltásra a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A nyugellátásból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. Gyermektartásdíj és jogalap nélkül felvett nyugellátás-követelések fejében legfeljebb 50 százalékig terjedhet a levonás. Az árvaellátásból legfeljebb 50 százalékig lehet levonni a jogalap nélkül felvett árvaellátást.
Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás levonása
A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a tovább folyósított ellátásból kell levonni. A levonás nem haladhatja meg az ellátás 33 százalékát.
A táppénzből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni tartásdíj, jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás címén.
A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetve a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni a munkabérnél tárgyalt szabályok alapján.
Ha a fizetésre kötelezett foglalkoztató, egyéb szerv, személy a fizetésre kötelező határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó egészségbiztosítási szerv megkeresi a járulékok behajtására jogosult szervet, hogy a követelést a járuléktartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtsa be.
A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől kell behajtani.
A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátások levonása
A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható.
A levonás mértéke nem haladhatja meg a folyósított ellátás 33 százalékát. A levonással meg nem térült, illetve a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni. (A hosszabb idő alatt megtérülő követelésen a 12 naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.)
Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, úgy a határozatot hozó, illetve a fizetési meghagyást kibocsátó Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) adók módjára hajthatja be a követelést.
Amennyiben a fizetésre kötelezett személy az említett határidőben nem tesz eleget a kötelezettségének, és a tartozás a keresetből sem vonható le, a családtámogatási kifizetőhely a tartozás behajtása érdekében a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi a területileg illetékes TÁH-nak a visszafizetésre kötelező határozatot.
