A mai irodák felszereltsége, berendezése – és általában a külleme – sokat változott az utóbbi időben: a vevők immár a legkorszerűbb eszközök és berendezési tárgyak kínálatából válogathatnak. A termékek palettája gazdag – a gyártók és a forgalmazók éles versenyben kínálják termékeiket –, a vásárlásnak legfeljebb a cég büdzséje szabhat határokat. Mind több irodáját be- és átrendező vállalkozás veszi figyelembe az ergonómiai szempontokat, s a dolgozók egészségének védelmét.
Az iroda berendezése és felszerelése során érdemes azt is megfontolni, hogy a sokat tudó iroda nemcsak a funkcióját, de az embert is szolgálja. Az igazán jó iroda praktikus eszközeinek és berendezéseinek az a legfőbb "dolguk", hogy az eredményes munkavégzés kényelmes hátteréül szolgáljanak.
Az irodabútorok gyártását és forgalmazását éles piaci verseny jellemzi. A szakma álláspontja szerint azonban ebben az ágazatban sokszorosan igaz, hogy a vállalkozások fejlődése a gazdasági növekedés mértékén is múlik.
Becslések szerint a magyarországi irodabútor-piac értéke tizenkétmilliárd forintra tehető. A piacvezető a magyar magántulajdonban lévő, alsó és középkategóriás bútorokat gyártó Garzon Bútor Rt., amelynek részesedése 15-16 százalék. A piacot rajta kívül még hét-nyolc gyártó uralja, köztük a Garzon legnagyobb konkurensének számító – a német Schaerf AG tulajdonában lévő – FS Falco Sopron Irodabútor Kft. A hazai piacon azonban – képviseleteik révén – jelen vannak a legjelentősebb európai cégek is.
Hasznos volt a profilváltás
Az öt évtizedes múltra visszatekintő Garzon 1976 óta készít irodabútort – mondta Nagy Alajos elnök-igazgató. A rendszerváltást megelőző években az irodabútor-gyártás még csak húsz százalékkal részesedett a vállalat forgalmából. A székesfehérvári cég 1992-ben alakult részvénytársasággá, majd egy év múlva lezajlott a privatizációja, s a vezetés "ráérzett" arra, hogy – látva a külföldi vállalatok itteni cégalapításait – jó üzlet lehet az irodabútor-gyártás. A lakossági vásárlások viszont fokozatosan visszaestek, így 1997-től már csak a közületi üzletágban tevékenykedik a cég. A 210 embert foglalkoztató rt. 2,5 milliárd forintos árbevételéből 85-90 százalékkal részesedik az irodabútor-készítés, azonkívül még kórházaknak, közintézményeknek is szállítanak. Fontos azonban, hogy a cég állandóan fejlessze termékválasztékát. A kölni és a milánói irodabútor-kiállításon rendszeresen részt vesznek, s figyelik az Európában uralkodó divatirányzatokat. A Garzonnak saját tervezőgárdája van, de nyitottak a külsősök felé is. A cég júniusban új modellel jelentkezik a piacon, s azt a Mobilia-Artika cég tervezte. Nagy Alajos kiemelte, mindenképpen kedvező, hogy a vásárlók körében már nem uralkodó az a nézet, mely szerint csak a külföldi termék minősége lehet megfelelő. Tény viszont az is, hogy az irodabútor-piac sem mentes a bóvlitól. Sajnos előfordul, hogy a közbeszerzési pályázatokon az értékelésnél a fő szempont az ár, így sokszor a legolcsóbb ajánlattevő nyer.
A Garzon évi kétmilliárd forint értékű irodabútor-forgalmából mintegy nyolcszázmillió forinttal részesednek a központosított közbeszerzési pályázatokon elnyert megrendelések. Kétszázmillió forint értékű bútort a viszonteladók értékesítenek, míg a többit a cég stúdióhálózatán keresztül adja el. A Garzonnak országszerte tizenhat stúdiója van, s többet egyelőre nem akarnak nyitni.
A forgalmazók rangsora (A cégek 1999. évi nettó árbevétele millió forintban) |
|
---|---|
1. IKEA Lakberendezési Kft. |
970 |
2. Office Depot Kft. |
713 |
3. Steelcase Strafor Hungary Kft. |
698 |
4. Sincord Kft. |
679 |
5. H-Berta Kft. |
541 |
6. Bene Budapest Kft. |
500 |
7. Domus Irodabútor Center |
495 |
és Svoboda Budapest Kft. |
495 |
9. HIE Office & Home Kft. |
464 |
10. Uffix Hungária Kft. |
373 |
Forrás: BBJ Listák Könyve |
Stagnáló kereslet
Az elmúlt három-négy hónapban stagnál a hazai irodabútor-piac, a magáncégek többsége már befejezte beruházásait, a közintézmények pedig csak év vége felé – anyagi lehetőségeik ismeretében – döntenek új beszerzésről – mondta Gyurka Miklós, a Sellaton Rt. kereskedelmi igazgatója. A székeket készítő debreceni cég (korábban Hajduthonet) olasz hangzása ellenére száz százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás. A 1,5 milliárd forintos évi forgalmat produkáló társaság árbevételének hetven százalékát teszi ki az export. A cég termékei a világ számos országába eljutnak, Angliába, az USA-ba, Hollandiába, Németországba, Franciaországba, Ausztráliába, Venezuelába, Mexikóba, Szaúd-Arábiába, Ománba. Az igazgató hozzátette: mostanában külföldön sem érezhető számottevő élénkülés, ezért fontos, hogy újabb piacokat szerezzenek. Magyarországon a Sellatonnál gyártott székek hatvan százalékát közületi, míg negyven százalékát magánvevőknek adják el. A közületi szektorban nemcsak forgó- és tárgyalószékeket, hanem éttermekben használatos ülőalkalmatosságot is értékesítenek. Gyurka Miklós véleménye szerint elsősorban a nagyon olcsó, illetve a közepes árfekvésű bútorok iránt van kereslet. Nemcsak az irodabútor-gyártás, hanem az értékesítés területén is éles a verseny. Mintegy húsz forgalmazó működik a piacon, melyek évi árbevétele cégenként meghaladja a százmillió forintot. A legnagyobb forgalmazók – IKEA, Office Depot, Steelcase Strafor Hungary, HIE Office and Home Kft., Neudörrfler Hungária Kft., Nordhause Kft. – többségi külföldi tulajdonban vannak. A legjelentősebb kereskedők valamennyi irodabútor-fajta eladását vállalják, s a cégek meghatározott márkák értékesítésére szakosodnak. A forgalmazók egyéb szolgáltatásokkal – például számítógépes látványtervezés, modellkészítés, kölcsönzés, alkatrészellátás, saját tervezés, 24 órás szerviz, projektfinanszírozás, javítás, bérraktározás, teljes körű garancia – is igyekeznek a megrendelők kedvében járni.
Kedvező a Kermi véleménye |
---|
Az elmúlt két évben vizsgált irodabútorok három százalékának a minősége nem volt megfelelő, 34 százalék közepes, 50 százalék nagyon jó, míg 13 százalék kiemelkedően jó minősítést kapott – tudtuk meg Zámbó Lászlótól, a Kermi laborrészleg-vezetőjétől.
Az irodabútorokat csak akkor kötelező a Kerminél megvizsgáltatni, ha a gyártó közbeszerzési pályázaton indul. Nem ritka azonban, hogy a cégek egy-egy új termék bevezetése előtt kérik a minőségi kontrollt. Zámbó László kiemelte: az irodai berendezések minősége általában jobb, mint a lakossági bútoroké, s ezen a piacon kevesebb a silány termék. Ennek fő oka, hogy amelyik cég irodát rendez be, többet tud költeni, mint egy-egy magánvevő. A laborrészleg vezetője kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben óriási változást tapasztaltak a piacon. Amíg a rendszerváltás előtt az irodabútorokban hiány volt, addig ma már kínálati piac van, s a választék vetekszik bármely európai országéval. Ezen a területen is megfigyelhető volt egy tisztulási folyamat, jó néhány cég tönkrement, helyükre újak jöttek. A termékek ára természetesen szóródik: a kiváló alapanyagból készült, formatervezett cikkeknek az ára is borsosabb, példa erre, hogy egy-egy vezetői irodába kerülő csúcstechnológiájú szék akár 300-400 ezer forintba is kerülhet. A dolgozói modell esetében a felső határ 30 ezer forint körül mozog. Az irodabútorok kínálatában egyébként három kategória – alkalmazotti, közép- és felsővezetői – különböztethető meg, s ennek megfelelően az elvárások is különbözőek. Az alkalmazottaknál az ergonómiai szempontok a legfontosabbak, a középvezetők bútorainál már dominánsabb az igényesebb külső megjelenés, míg a felsővezetőknél egyértelműen számít a design, a márka. S jellemző az is, hogy a külföldi tulajdonú cégek Magyarországon is ugyanúgy rendezik be irodájukat, mint az anyavállalatnál. Így az ügyfelek itt is olyan miliővel találják szemben magukat, mint a vállalat külföldi irodáiban. |