×

Nemzetközi tb-viszonyok

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 41. számában (2001. június 15.)

 

Cikkünk a szociálpolitikai és a szociális biztonsági egyezményeket, a külföldi munkavállalók, társas vállalkozók utáni járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget ismerteti.

 

Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

A külföldiek utáni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál több különleges szabályozásra kell figyelni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás

  • a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére, munkatársára, alkalmazottjára, valamint az itt felsorolt személyek külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e személyekkel – a Magyar Köztársaság területén – együtt élő külföldi állampolgárságú házastársra és gyermekre,
  • a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre,

a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, kereskedelmi képviseletének, bankképviseletének és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén arra a természetes személy munkavállalójára, aki külföldinek minősül. [Különleges szabályt kell azonban alkalmazni akkor, ha az ebben a pontban felsorolt személyek nemzetközi egyezmény hatálya alá tartoznak. Azok a nemzetközi egyezmények, amelyeket a külföldi állampolgárokra szociálpolitikai célzattal, illetőleg a szociális biztonság megteremtése érdekében kötöttek, a következők:

  • magyar-bolgár szociálpolitikai egyezmény (1962. évi 2. tvr.),
  • magyar-csehszlovák szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 41. tvr.),
  • magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 20. tvr.),
  • magyar-lengyel szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 38. tvr.),
  • magyar-román szociálpolitikai egyezmény (1962. évi 5. tvr.),
  • magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (1963. évi 16. tvr.),
  • magyar-svájci szociális biztonsági egyezmény (1998. évi VII. tv.),
  • magyar-német szociális biztonsági egyezmény (2000. évi XXX. tv.),
  • magyar-osztrák szociális biztonsági egyezmény (2000. évi CXXIII. tv.)].

A nemzetközi egyezményekkel nem érintett külföldiek megállapodást köthetnek a társadalombiztosítás ellátásaira.

Szociálpolitikai egyezmények

A szociálpolitikai egyezményeket az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején kötötték, így azok jellemzően a munkaviszonyra és a kisipari tevékenységre vonatkoznak. Ezek az egyezmények nem foglalkoznak – nem foglalkozhattak – a társas vállalkozásokkal, azonban az azonos elbánás elve miatt az egyezmény hatálya kiterjed a társas vállalkozókra és az egyéb jogviszonyban (pl. megbízási jogviszony) tevékenységet végző személyekre is.

Az egyezmények a kihirdetésük óta eltelt hosszú időre tekintet nélkül napjainkban is hatályosak, az államok egy részében az utódállamokra, tagállamokra is kiterjednek.

Területi elv

Az egyezmények közül területi elven alapul például a szovjet-magyar és a román-magyar szociálpolitikai egyezmény. A területi elv alkalmazásánál a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni a Magyarországon tartózkodó, az egyezmény hatálya alá tartozó tagállamok állampolgárait. Az egyezmények tárgyi hatálya az összes társadalombiztosítási ellátásra, ugyanakkor a személyi hatálya csak a munkaviszonyban állókra terjed ki. A területi elv alkalmazásánál figyelni kell arra, hogy ha Romániában vagy a FÁK-államokban lakó állampolgárral ottani munkavégzésre, de a Munka Törvénykönyve szerint tartós külszolgálatra kötnek munkaszerződést, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani.

Azonos elbírálás elve

A többi volt szocialista állammal megkötött egyezménynél az azonos elbírálás elve érvényesül, amely szerint minden magyarországi foglalkoztatási forma – ideértve a társas vállalkozói jogviszonyt is – esetében a társadalombiztosítási jogszabályokat az előírások szerint kell alkalmazni.

Az azonos elbírálás elvénél különleges rendelkezést is találunk. Az egyezmények szerint a dolgozókra annak a szerződő félnek a társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén a dolgozó a társadalombiztosítás szempontjából döntő vagy mérvadó foglalkozását (tevékenységét) folytatja.

Döntő vagy mérvadó foglalkozás (tevékenység) alatt a főfoglalkozást értjük, így nem vonatkoznak a magyar társadalombiztosítási jogszabályok azokra a dolgozókra, akik döntő tevékenységüket nem a Magyar Köztársaság területén végzik. A főfoglalkozásról szóló igazolást az illetékes társadalombiztosítási szerv adja ki.

Az azonos elbírálás elve értelmében a magyar társadalombiztosítási kötelezettség kiterjed a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatására (munkaviszony, tagsági jogviszony, megbízási jogviszony stb.).

Szociális biztonsági egyezmények

Magyar-svájci szociális biztonsági egyezmény

Az egyezményről a 1998. évi VII. törvény szól, a végrehajtási megállapodását a Népjóléti Közlöny 1998. április 6-i száma tette közzé.

Az egyezmény azonos elbánásról szóló rendelkezése alapján (4. cikk) – ha az egyezmény másként nem rendelkezik – a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni a Magyarországon tartózkodó svájci állampolgárokat, azok családtagjait és hátramaradt hozzátartozóit.

Főszabályként az egyezmény hatálya alá tartozó személy biztosítási kötelezettsége annak az országnak a jogszabálya szerint áll fenn, amelynek területén az illető a keresőtevékenységet folytatja (6. cikk).

A kiküldött dolgozók csak a kiküldetés első 24 hónapjában maradnak kötelezően a küldő fél jogszabályainak hatálya alatt, azt követően a két szerződő fél illetékes hatóságai egy további kölcsönös egyetértésben megállapított időtartamra fenntarthatják a kiküldő ország jogszabályainak a hatályát. A közszolgálatban tevékenykedő munkavállalók az egyezmény alapján a kiküldő szerződő fél jogszabályainak a hatálya alá tartoznak. A biztosítási idők és a kiküldetés igazolására az illetékes teherviselők által kiállított formanyomtatványok szolgálnak.

Magyar-német szociális biztonsági egyezmény

Az egyezményt a 2000. évi XXX. törvény tartalmazza, és a 2000/45. számú Magyar Közlöny (2000. május 10.) tette közzé. Az egyezmény azonos elbírálásról szóló rendelkezése alapján (4. cikk) a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni a Magyarországon tartózkodó német állampolgárokat is.

A munkavállalók biztosítási kötelezettségére annak a szerződő államnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén a foglalkoztatás történik. Ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a munkaadó a másik szerződő állam felségterületén van. Ez magyar szempontból annyit jelent, hogy a biztosítási kötelezettséget a Tbj. 5. §-ában foglaltak szerint kell elbírálni és a Tbj. 11. §-a rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni.

A kiküldött dolgozók csak a kiküldetés első 24 hónapjában maradnak kötelezően a küldő fél jogszabályainak hatálya alatt, ennek leteltével a munkavégzésük helye határozza meg a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazását.

Az egyezmény hatálya kiterjed azokra a személyekre is, akik nem munkavállalók, de a társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá tartoznak (például a választott tisztségviselő, vagy a díjazás ellenében megbízási jogviszonyban tevékenységet végző személy). A közszolgálatban tevékenykedő munkavállalók, valamint a külképviseletek tagjai, alkalmazottai a kiküldő szerződő fél jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.

Ha a munkavállaló szokásos tartózkodási helye a foglalkoztatás megkezdése előtt a foglalkoztatási országban volt, úgy a foglalkoztatás megkezdésétől számított 6 hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy a biztosítási kötelezettség tekintetében a foglalkoztatási ország jogszabályainak alkalmazását választja.

Az ellátásra jogosultság megállapításánál a biztosítási (és ellátási) időket szükség esetén egybeszámítják, ha azok nem ugyanarra az időszakra esnek.

Magyar-osztrák szociális biztonsági egyezmény

Az egyezményt a 2000. évi CXXIII. törvény tartalmazza, az egyezmény végrehajtásáról a 243/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szól. (Az egyezmény megtalálható a Magyar Közlöny a 2000/126. – 2000. december 20-i – számában.) Az egyezmény azonos elbírálásról szóló rendelkezése alapján (4. cikk) a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni a Magyarországon tartózkodó osztrák állampolgárokat.

A munkavállalók biztosítási kötelezettsége főszabályként annak a szerződő államnak a jogszabályaihoz igazodik, amelynek a területén a keresőtevékenységet végzik. Ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a munkavállaló lakóhelye vagy a munkaadó székhelye a másik állam területén található. A kiküldetés első 24 hónapjára a kiküldő ország jogszabályait kell alkalmazni, mintha a kiküldött személyt még mindig annak a területén foglalkoztatnák.

Amennyiben a munkavállalókat olyan üzemben foglalkoztatják, amely átnyúlik a másik állam határterületére, úgy annak az államnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a vállalat székhelye van.

A másik állam területére küldött közszolgálati alkalmazottak, továbbá a diplomáciai, konzuli képviseletek tagjai és magánalkalmazottai a kiküldő állam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak. Ez utóbbiak, ha nem kiküldött munkavállalók, annak az országnak a jogszabályai alá tartoznak, amelynek a területén foglalkoztatják őket. A foglalkoztatás megkezdését követő három hónapon belül azonban nyilatkozhatnak a másik szerződő állam jogszabályainak rájuk vonatkozó alkalmazásáról, ha a másik szerződő állam állampolgárai.

Az egyezmény szabályait nemcsak a munkavállalókra kell alkalmazni, hanem azokra a személyekre is, akik az általános szabályok szerint a kötelező társadalombiztosítás alá tartoznak (például választott tisztségviselők, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjai stb.).

Az ellátási jogosultság megszerzése és az ellátás időtartama szempontjából a mindkét szerződő állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket egybe kell számítani, amennyiben azok nem ugyanarra az időre esnek.

Az egyezmények alapján a munkavállaló és a munkaadó közös kérelmére mindkét szerződő állam illetékes hatóságai "egyetértőleg" kivételt tehetnek a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezések alól.

Nyugdíj

A nyugdíj folyósítása, átutalása

Szociálpolitikai egyezmény alapján folyósított az a nyugellátás, amelyben szerepel a magyar szolgálati idő szerinti magyar teher. A kizárólag külföldi nyugellátást pedig szintén az egyezmény szabályai szerint utalják át Magyarországra, ennek azonban feltétele a személyi igazolvánnyal bizonyított magyarországi állandó lakóhely. Az egyezmények alapján Magyarországra utalt nyugellátásokat a Pénzintézeti Központ Bank Rt., illetőleg a magyar-lengyel egyezmény esetén a Postabank és Takarékpénztár Rt. útján fizetik ki, így a nyugdíjak átutalását ezek az intézmények igazolni tudják. Magyar teher esetén a nyugellátásban részesülő magyar nyugdíjastörzsszámmal rendelkezik.

Ezeket a szabályokat azonban csak az 1996. december 31. utáni időszakra lehet alkalmazni, mivel az államközi egyezmények csak ettől az időponttól tartoznak a társadalombiztosítás törvényi rendelkezésének hatálya alá, a jogszabály ettől az időponttól terjeszti ki a nyugdíjas fogalomkört az egyezményes nyugdíjasokra.

Nyugdíj Romániából és a volt Szovjetunióból

Az előbbiektől eltér a területi elven alapuló román és szovjet egyezmény, amelyek szerint az áttelepülés esetén a külföldi nyugdíjfolyósító szerv beszünteti az ellátás folyósítását. Az áttelepülést követően a befogadó állam társadalombiztosítási szerve a hatályos jogszabályai figyelembevételével újból megállapítja, a jogosultság fennállása esetén pedig folyósítja a nyugellátást. Ezeket a személyeket a befogadó állam nyugdíjasának kell tekinteni. [Magyarországon az áttelepült igénylő ellátását a hatályos jogszabályok szerint (magyar) határozatban állapítják meg, a nyugdíjat (magyar) nyugdíjastörzsszámon folyósítják.]

Ki a nyugdíjas?

A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, továbbá a szociálpolitikai egyezményeknél az ellátásra (jellemzően a természetbeni egészségügyi szolgáltatásra) jogosultság megállapításánál fontos tisztázni, hogy kiket lehet a társadalombiztosítási jogszabályok szerint saját jogú nyugdíjasnak tekinteni.

A szociális biztonsági egyezményeket az azonos elbírálás elve alapján kötötték meg, itt a főszabály az, hogy a társadalombiztosítási rendelkezések alkalmazásánál akkor lehet az egyezményes állam hatálya alá tartozó személyt nyugdíjasnak tekinteni, ha az illető állandó lakóhelye a Magyar Köztársaság területén van. A szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó személyek Magyarországon a természetbeni egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosultak, azonban a kiadások a magyar társadalombiztosítást csak akkor terhelik, ha az egyezmények alapján magyar nyugellátást (is) folyósítanak a nyugdíjas részére.

Fontos, hogy ha a Tbj. 11. §-ában nem említett foglalkoztatók (magyar munkáltatók) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatnak külföldi állampolgárt, a külföldi munkavállaló részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a járulékfizetési kötelezettséget – lényegében – az általános szabályok szerint kötelesek megállapítani.

Említést kell azonban tenni a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletről is, amely szerint a megbízási és a felhasználási szerződésekre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor vagy később választottak.

Jogválasztás hiányában az egyes szerződésekre alkalmazandó jog annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában

  • a szerzői jogvédelem alá tartozó jogok hasznosítására vonatkozó szerződésnél a felhasználónak,
  • megbízási szerződésnél a megbízottnak

a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve a székhelye vagy telephelye van.

Amennyiben a felek a szerződésre a másik állam jogát választották, nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség

A hatályos jogszabályok a kifizető (munkáltató) részére előírják a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetését, ha a foglalkoztatás meghatározott jogviszonyban történik. A fizetési kötelezettség alól nem mentesül a kifizető azért, mert a külföldire nem terjed ki a biztosítás.

Ha a devizakülföldi – például amerikai – személy a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságban személyesen közreműködik (társas vállalkozó), a biztosítási kötelezettség nem terjed ki rá, esetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, de a tételes egészségügyi hozzájárulást – 2001-ben havonta 4200 forintot – utána is meg kell fizetni.

Abban az esetben, ha a külföldi részére juttatott jövedelem után – biztosítási kötelezettség hiányában vagy jogszabályi rendelkezés alapján – járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9052 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9052 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5375 olvasói kérdésre 5375 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9052 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9052 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5375 olvasói kérdéssel.

Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való...

Tovább a teljes cikkhez

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is?...

Tovább a teljes cikkhez

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Szülői és apasági szabadság ikrek esetén

Ikergyermekek esetén is csak 44 munkanap szülői szabadság jár, vagy szorozzuk a gyermekek számával? És az apasági szabadságot is szorozzuk?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok...

Tovább a teljes cikkhez

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5375 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 278-ik lapszám, amely az 5375-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem