Koronként változó, hogy az irodabútorok körében milyen színek, formák, anyagok a divatosak. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt a sötét, fekete bútorok voltak a legkeresettebbek, majd ezt követte az úgynevezett cseresznyekorszak – sok cég még ma is ezt részesíti előnyben –, napjainkban pedig leginkább a matt-alumínium kombináció, illetve a világos színek dominálnak.
Változó formák
Az iroda berendezése mindig tükrözi a cég, a vállalatvezetés koncepcióját – hangsúlyozta Szmodis Mária, a svájci tulajdonban lévő Elan Kft. ügyvezető igazgatója. Ahol hierarchikus a vállalat felépítése, ott a vezetői szoba, a titkárság, valamint a különálló irodahelyiségek felosztása a jellemző. Másik gyakori forma az egyszerű iroda, ahol a munkatársak és a vezetők között közvetlenebb az információáramlás. A hierarchikus berendezésre jellemző, hogy a vezetők és beosztottak bútorai formában és anyagban is különbséget mutatnak, míg az egyterű irodában a berendezés is egységesebb.
Az íróasztalok formája is sokat változott az elmúlt évtizedekben. A hatvanas-hetvenes években gyakori volt, hogy az asztal alatt két konténer kapott helyet. Később, a hetvenes évek végén a kisebb L alakú íróasztalt alkalmazták, melyen az írógép is elfért. A számítógépek megjelenésével, a nyolcvanas évek közepén azonban az asztalméretek is növekedtek, annál inkább, hiszen akkoriban a monitorok is nagyobb helyet foglaltak el. A technika fejlődése aztán lehetővé tette, hogy ma már nincs szükség az L alakú asztalra. A monitorok laposabbak, s a telefonkábel is kevesebb. Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor az sem, hogy sokan laptopon dolgoznak, így kisebb felületre van szükség. Szmodis Mária kiemelte: ennek különösen nagy a jelentősége, hiszen az ingatlanárak drasztikusan megemelkedtek, s a cégek arra törekednek, hogy minél gazdaságosabban használják ki a rendelkezésre álló területet.
Előnyös a modulrendszer
A modulrendszer előnye, hogy az irodát könnyen át lehet rendezni. A telekommunikáció fejlődése lehetővé teszi, hogy a munkatársaknak nem kell fix munkahellyel rendelkezniük, s egy-egy asztalt – némi változtatással – több munkatárs is használhat. Ugyancsak praktikus megoldás a kis görgős szekrények alkalmazása, melyeket – ha nincsenek használatban – az irodában tárolókban lehet elhelyezni. Az igazgatónő hozzátette: Magyarországon ez még kevésbé elterjedt, nálunk ugyanis sokak számára elfogadhatatlan, ha nincs saját íróasztaluk. Abban nincs nagy változás, hogy a tárgyaló szinte minden helyen reprezentatív feladatokat tölt be.
Meghatározó az ár
A székeknél jelentős változás, hogy a cégek figyelmet fordítanak az ülőalkalmatosságok egészségügyi hatására. Általában vagy a nagyon olcsó, vagy a közepes árszintűek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. A világos fa színe dominál, a kárpitnál pedig az apró minta, illetve a zöld vagy a kék szín.
Az európai irodabútor-divatban a német és az olasz irányzat az uralkodó. Az előbbire a funkcionalitás a jellemző, míg az utóbbira a gyakoribb formaváltozás. A piacon nagy a verseny, vannak olyan cégek – mint az Elan is –, melyek irodafelmérést, tervezést is vállalnak. Szmodis Mária szerint a cégek által kínált bútorok minőségét jelzi, hogy a gyár termékeire hány év garanciát vállal. Megfigyelhető viszont, hogy az irodák berendezése során nem minden cég fordít gondot és pénzt belsőépítész alkalmazására, e feladatot sok helyütt a gondnokra vagy a titkárnőre bízzák.
| Márkás lámpák a piacon |
|---|
|
Magyarországon is kaphatók a márkás fénycsőarmatúrák, s csak a cégek anyagi lehetőségeitől függ, hogy közülük melyiket vásárolják.
Az irodákban a világítás megválasztásánál elsődlegesen az egészségügyi szempontokat kell figyelembe venni, de nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy ezeknél az eszközöknél is számít a design, hiszen egy-egy márkásabb lámpa emelheti a cég presztízsét. Természetesen a központi világításon kívül – ha szükséges – az íróasztalokon külön asztali lámpák is elhelyezhetők. Gyakori, hogy a bútorokba is beépítenek egy-egy világítótestet, de ennek főleg csak díszítő funkciója van. Érdeklődésünkre Várkonyi Tamás, a Tamlux Kft. cégvezetője elmondta, hogy már kilenc-tízezer forintért is lehet fénycsőarmatúrát kapni, de a márkásabbak nyolcvan-kilencvenezer forintba kerülnek. Ezeknek nemcsak a külseje tetszetősebb, hanem káprázatmentes világítást nyújtanak, tartósabbak: lévén a beépített alkatrészek jobb minőségűek. Az irodák nyolcvan százalékánál fővilágításként fénycsőarmatúrát használnak, de akadnak olyan munkahelyek, ahol egyedi csöves halogénrendszert, esetleg padlóvilágítást alkalmaznak. Találhatók ugyanakkor olyan cégek is, melyek a kellő világítás megválasztására tervező segítségét is igénybe veszik. Akárcsak az irodabútoroknál, a világítótesteknél is az olasz és a német márkák a legkeresettebbek. Általánosságban elmondható, hogy a formatervezésben az olaszok előbbre járnak, míg a minőségben, tartósságban a németek vezetnek. Mint ismeretes, a General Electricnek Magyarországon is van vállalata, de az importőrök révén szinte minden világmárka kapható Magyarországon. A cégvezető kiemelte, hogy a piacon nagy az árverseny, a minőségi termékeket meg kell fizetni, de ez az ágazat sem mentes a bóvlitól. Más területekhez hasonlóan itt is igaz, hogy hosszú távon nem mindig az a kedvezőbb megoldás, ami a legolcsóbb. H. É. |
