Cikkünkben a 2001. február 6. után megkötött építési szerződésekkel kapcsolatos kulturális járulékok megfizetésének szabályait ismertetjük.
Május 2-ától hatályos a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet, amelynek hatálya kiterjed a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkat.) mellékletében megjelölt építmények építtetőjére, beruházójára, valamint kivitelezőjére. A rendeletet a 2001. február 6. után megkötött építési szerződésekre kell alkalmazni.
Kivitelező
Kivitelezőnek az építmény létrehozására – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint – jogosult természetes, illetve jogi személyt vagy gazdálkodó szervezetet (állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyesülés, közhasznú társaság, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéni vállalkozó) kell tekinteni.
A járulék alapja
A kulturális járulék alapja az építmények kivitelezésénél a mindenkori éves költségvetési törvényben az előminősítési eljárási értékhatár (ez jelenleg 240 millió forint) 50 százalékát elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége.
Bekerülési költség
Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmény megvalósításának anyagköltségei és munkadíja. Az Nkat. szerint az építmény létrehozásának bekerülési költsége az átalánydíjas szerződés alapján végzett munkánál a kivitelező által számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg, a szerződés alapján tételesen elszámolt munkánál pedig az építmény megvalósulása (megépítése) számlázott anyagköltségének és munkadíjának együttes összege, a számla – általános forgalmi adó nélküli – végösszege. Az építmény megvalósításának anyagköltsége magában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasznált vásárolt anyagok és saját előállítású termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét, ezeknek az anyagoknak, termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket. Az építmény megvalósításának munkadíja magában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerő bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét.
Több építmény azonos beruházás keretében történő megvalósításánál a bekerülési költséget (értéket) építményenként kell megállapítani.
Nyilatkozat a járulékköteles értékhatárról
Az építtető az építési-szerelési-kivitelezési szerződésben köteles nyilatkozni a kivitelezőnek arról, hogy a megvalósítandó építmény tervezett teljes bekerülési költsége eléri-e a járulékköteles értékhatárt. Amennyiben az építési szerződés megkötését követően az építmény bekerülési értéke módosul, az építtető írásbeli nyilatkozatban köteles haladéktalanul tájékoztatni a kivitelezőt arról, hogy a járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll, avagy megszűnt.
A bekerülési érték meghatározása
Az építmény bekerülési értékének meghatározásakor valamennyi, az építmény rendeltetésszerű használatához, az építmény céljának, funkciójának megvalósításához szükséges – az építmény bruttó értékének részét képező – költséget kell számításba venni.
Az építési szerződés megkötését megelőzően megvalósított építménynél kizárólag a bővítésével, rendeltetésének, funkciójának megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő költségeket kell figyelembe venni a járulékköteles értékhatár megállapításakor.
Amennyiben az építtető olyan építményen végez, illetőleg végeztet munkákat a rendeltetésszerű használat, az építmény funkciója megvalósítása érdekében, amelynek megvalósítását más építtető kezdte meg, bekerülési értékként az általa megkötött építési szerződésben meghatározott munkálatok költségeit kell számításba venni.
Az építmény bekerülési értékéhez kell számítani az építtető által biztosított anyag, saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatások költségét is.
Számlázás
A kivitelező az építtetővel kötött szerződésnek megfelelően számlázza az építmény megvalósításának költségeit, függetlenül attól, hogy azt saját maga vagy alvállalkozók bevonásával, más vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételével valósította meg. A számlázott és a számviteli előírások szerint az üzleti évben az értékesítés árbevételeként elszámolt összegnek meg kell egyeznie a kulturális járulék alapját képező bekerülési költséggel.
A járulékfizetési kötelezettség teljesítése és elszámolása
A kulturális járulék összegét a kivitelező állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Amennyiben az építtető a szerződéskötéskor nyilatkozott arról, hogy az építmény tervezett teljes bekerülési értéke eléri a járulékköteles értékhatárt, a kivitelező a számlázott és árbevételként elszámolt összeg után fizeti a kulturális járulékot.
A járulékfizetési kötelezettséget a kivitelező által számlázott, általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig az APEH-SZTADI által vezetett 10032000-06056047 számú kulturális járulék beszedési számla javára kell teljesíteni. A kivitelezőnek az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia a fizetendő (bevallott) kulturális járulékot.
| Járulékköteles épületek, építmények | |||
|---|---|---|---|
|
ÉJ-szám |
Megnevezés |
Járulékkulcs (%) |
A járulék fizetésére kötelezett |
|
1211 |
Szállodaépületek |
0,2 |
Kivitelező |
|
1220 |
Hivatali épületek |
0,2 |
Kivitelező |
|
1230 |
Nagy- és kiskereskedelmi épületek |
0,2 |
Kivitelező |
|
1241 |
Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek |
0,2 | Kivitelező |
|
1242 |
Garázsépületek |
0,2 |
Kivitelező |
|
1251 |
Ipari épületek |
0,2 |
Kivitelező |
|
1252 |
Tárolók, silók és raktárak |
0,2 |
Kivitelező |
|
2213 |
Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik |
0,2 |
Kivitelező |
|
2224 |
Helyi (települési) távközlő és elektromos hálózatok |
0,2 |
Kivitelező |
