A rákos megbetegedések hosszú idő óta vezető helyen szerepelnek a betegségek között. Környezetünkben, így a munkahelyen is számtalan rákkeltő anyagot találhatunk. A korszerű munkaegészségügy egyik alapvető követelménye, hogy a munkahelyeken is fel kell venni a harcot korunk pestise ellen.
Január 1-jétől hatályos a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet, amelynek célja, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben. A citogenetikai és tumor-marker vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések 2003. január 1-jén lépnek hatályba.
A rendelet kiterjed minden szervezett munkavégzésre, amelynek során a munkavállaló rákkeltő anyagnak van vagy lehet kitéve. Az előírásokat a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre is alkalmazni kell. A rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzéséről az ÁNTSZ, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek gondoskodnak.
Kockázatfelmérés
Minden olyan tevékenységnél, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni. Ennek során azonosítani kell a veszélyt, elemezni kell az expozíció-hatás összefüggést. Az expozícióbecslést követően értékelni kell a kockázatot, ami a kockázat minőségi jellemzését vagy mennyiségi meghatározását jelenti.
A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltatónak azonosítani kell a rákkeltő anyagokat, s a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) meg kell mérnie azok koncentrációját. (A határérték ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat 2001. december 31-ét követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által e feladatra akkreditált laboratórium végezhet.)
Becsléssel meg kell határoznia a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő mennyiségét is. Külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozást is kell végeznie, ami a szervezetbe jutott rákkeltők mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becslését foglalja magában. Szükség esetén – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára – citogenetikai vizsgálatot kell végezni.
A munkáltatónak ezek mellett biztosítania kell, hogy a rákkeltővel szennyezett munkatérben dolgozó munkavállalót legfeljebb 8 óra/nap, 5 nap/hét, 240 műszak/év munkaidőben foglalkoztassa. (A rákkeltő expozícióban a túlmunka tilos.) Meg kell határoznia továbbá a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszámot is.
Ismételt kockázatbecslés
A munkáltató – amennyiben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi, illetőleg fővárosi kerületi intézete indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételni. Meg kell ismételni a kockázatbecslést minden olyan változás esetében is, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára.
Dokumentálás
A kockázatbecslést, illetőleg a kockázatkezelésre vonatkozó intézkedéseket írásban dokumentálni kell. Az ÁNTSZ városi, illetőleg fővárosi kerületi intézetének kérésére a munkáltató köteles a kockázatbecslés és a kockázatkezelés során birtokába jutott valamennyi adatot, információt átadni.
| Egészségügyi ellenőrzés |
|---|
|
A rákkeltő expozícióban történő foglalkoztatás előtt a munkavállaló köteles orvosi alkalmassági vizsgálaton, a rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló pedig köteles évenként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a dolgozó megjelenhessen a vizsgálaton. Rákkeltő expozícióban csak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által egészségileg alkalmasnak véleményezett munkavállaló foglalkoztatható.
Az orvosi vizsgálatért felelős foglalkozás-egészségügyi orvos a vizsgálatot követően feljegyzést készít az egyes munkavállalókra vonatkozóan előírt védő vagy megelőző intézkedésekről. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az orvosi dokumentációban – naprakészen – nyilvántartja a rákkeltő expozícióban dolgozó munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, legfontosabb kórtörténeti adatait, valamennyi (első, időszakos, soron kívüli és záró) orvosi alkalmassági vizsgálatának, illetőleg biológiai vizsgálatának eredményét. Az orvosi dokumentációba kizárólag az ellenőrzést végző ÁNTSZ tisztiorvosa, illetve szakfőorvosa, valamint az érintett munkavállaló tekinthet be. Az orvosi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy a munkavállaló rákkeltő okozta expozíciója, megterhelése és kockázata a munkavállaló munkavégzésének teljes idejére – napi bontásban – egyértelműen meghatározható legyen. Ha rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállalónál az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat a rákkeltő expozícióval összefüggésbe hozható egészségkárosodást állapít meg, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy az intézet tisztiorvosa valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedő soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot rendelhet el. Indokolt esetben az országos tiszti főorvos valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára bővíthető – a nem megengedhető expozíció, megterhelés kimutatására vagy a daganatos megbetegedés korai diagnosztizálására alkalmas – biológiai vizsgálatokkal. A biológiai vizsgálatok költségei a munkáltatót terhelik. A munkáltató a rákkeltő expozíció okozta kockázatokat köteles újraértékelni. |
Kockázatkezelés
A kockázatbecslés eredményétől függ a kockázatkezelés, amelynek eredményességét a soron következő kockázatbecslés alkalmával vizsgálni kell. A munkahelyeken nagyobb tömegben és/vagy nagyobb gyakorisággal használt rákkeltő anyagokra előírt határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg. Ha egyidejűleg több, határértékkel rendelkező rákkeltő, illetőleg egyéb szennyező is van a munkatérben, meg kell határozni az eltűrhető szennyezettséget. Ennek szintjét a munkatérben jelen lévő anyagok koncentrációja nem haladhatja meg. Azokon a munkahelyeken, ahol az expozíciós koncentráció meghaladja a határértékeket, kizárólag egyéni védőeszközzel lehet munkát végezni.
Ha valamely rákkeltő anyagra nincs érvényes határérték, a munkáltató köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a munkatérben a rákkeltő anyag koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Munkahelyi expozíció esetén a kockázatbecslés során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálatot kell végezni.
Évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést, ha bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltő anyag jut a szervezetbe. A terhelés becslésére biológiai monitorozást, illetőleg citogenetikai vizsgálatot kell végezni. A belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a bőrön át a szervezetbe jutó rákkeltő anyag becsült dózisát írásban dokumentálni kell.
A rákkeltő anyag okozta expozíciót a napi munkaidőre vonatkoztatva nyílt téren történő munkavégzés esetén is kétévente meg kell határozni vagy meg kell becsülni. Tartósan nyílt téren, rákkeltő anyaggal foglalkoztatott munkavállaló esetében a terhelést biológiai vizsgálatokkal is meg kell becsülni.
Kockázatcsökkentés
Rákkeltő anyagok alkalmazásakor a munkáltató köteles a munkavállalónak az egészségre és a biztonságra a legkevésbé veszélyes feltételeket biztosítani. Ezt írásban dokumentálni kell.
Rákkeltő anyag használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból nem lehet célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni. A munkáltatónak írásban meg kell indokolnia az ÁNTSZ városi, illetőleg fővárosi kerületi intézete számára, hogy miért választotta a rákkeltő anyagot. Az indokolásban fel kell tüntetni, hogy van-e célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő anyag, készítmény vagy eljárás. Amennyiben rendelkezésre áll nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő, a munkáltatónak azt is fel kel tüntetnie, hogy miért nem ezek alkalmazására kerül sor, miért nem helyettesíti ezekkel a rákkeltő anyagokat.
Rákkeltő anyagot előállítani, illetőleg felhasználni csak olyan építményben szabad, amely megfelel az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek.
Populációs és egyéni kockázatcsökkentés
A munkahelyen a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani a rákkeltő anyag hatásának kitett munkavállalók számát. Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével.
Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazásával és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni. Nem lehet rákkeltő expozícióban foglalkoztatni azt a munkavállalót, aki a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleménye szerint különösen fogékony a rákkeltő anyagok hatására.
Megelőzés
A rákkeltő anyagok gyártása és felhasználása – amennyiben ez a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges – zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással (pl. manipulátor, robottechnika) történhet. Ha ez nem lehetséges, a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalót érő összes (napi, heti, éves) expozíció a tudományos-technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szinten legyen. Határértékkel rendelkező anyagok esetében a munkatéri rákkeltő szennyezettsége nem haladhatja meg a határértékeket.
Légtechnikai eljárások útján helyi, illetőleg általános szellőztetéssel biztosítani kell, hogy az előállított, felhasznált, intermedierként, melléktermékként, szennyezőként keletkezett anyagok ne szennyezzék a munkakörnyezetet, a helyiség levegőjét és berendezési tárgyait, valamint az épületen belüli és kívüli levegőt. Az alkalmazott légtechnikai megoldások más munkahelyek munkavállalóit nem veszélyeztethetik. (A recirkuláltató szellőztetés tilos.)
Expozíciócsökkentés
Rákkeltő anyag felhasználásakor a munkáltató köteles úgy korlátozni a rákkeltő mennyiséget a munkahelyen, hogy az csak az aktuális tevékenység kivitelezhetőségéhez szükséges tömegben legyen jelen. A munkafolyamatokat és a műszaki intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy a munkahelyen a rákkeltő anyag elkerülhető legyen, illetve az ilyen anyag kiszabadulása a minimálisra csökkenjen.
Megfelelő helyi elszívással vagy általános szellőztetéssel a rákkeltő anyagot már a forrásánál el kell távolítani olyan módon, hogy egyidejűleg biztosított legyen a lakosság, továbbá a környezet védelme. A lakosság védelmét egyébként az immissziós határérték meghatározása, illetve annak betartása szolgálja. Immissziós határérték hiányában a rákkeltő anyag kibocsátása csak a háttérértéket nem befolyásoló módon történhet.
A munkáltatónak olyan eszközöket, illetve módszereket kell alkalmaznia, amelyek alkalmasak valamely előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő rendellenes rákkeltő expozíció korai kimutatására, jelzésére, illetve mérésére. Fontos, hogy mindig a legkisebb kockázatot biztosító, megfelelő technológiai eljárásokat és munkamódszereket kell alkalmazni.
Elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal kell megelőzni az egészségkárosodást azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aeroszol vagy por formájában érintkezésbe kerülhet rákkeltő anyaggal. Az egészséget károsító hatások megelőzéséről a munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával kell gondoskodni.
Amennyiben a rákkeltő anyag okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal maradéktalanul nem hárítható el, egyéni védelmi intézkedéseket kell hozni, továbbá egyéni védőeszközöket kell alkalmazni. Szükség szerinti, de legalább hetenkénti gyakorisággal végzett tisztítással, takarítással meg kell akadályozni, hogy a rákkeltő anyag felhalmozódjon a munkatér padozatán, falain, a munkatérben elhelyezett gépek, munkaeszközök, tárgyak felszínén.
Figyelmeztető és biztonsági jelzésekkel kell megjelölni mindazokat a munkahelyeket, ahol a munkavállaló rákkeltő anyagok hatásának van vagy lehet kitéve. A körülhatárolt munkahelyen belül figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni az étkezés, folyadékfogyasztás, élelmiszer-tárolás és a dohányzás tilalmára.
Megfelelő védőeszközöket (légzésvédő eszköz, a teljes test védelmét biztosító védőeszköz) kell biztosítani a rákkeltő nagyobb mértékű expozíciójával járó előre látható események (karbantartási munkák, technológiai sor megnyitása), illetőleg vészhelyzetek (baleset, havária, katasztrófa) esetére. Általában olyan eszközöket kell használni a munka során, amelyek lehetővé teszik a rákkeltő anyagok kockázatmentes kezelését, tárolását, üzemen belüli mozgatását vagy szállítását. Ehhez légmentesen záró, felcímkézett konténer, edényzet kell.
A munkáltatónak gondoskodnia kell a rákkeltő anyagot tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladéknak a munkavállaló általi biztonságos összegyűjtését, tárolását és kiürítését szolgáló eszközökről, beleértve a légmentesen záró, tisztán, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzetet is. Biztosítani kell továbbá a rákkeltő anyag közömbösítését, hatástalanítását, a munkahelyi berendezési tárgyak, a munkavállalók által használt védőeszközök dekontaminálását vagy szükség szerint veszélyes hulladékként történő kezelését.
| Fogalmak |
|---|
Rákkeltő anyag:
Expozíció: a munkahelyen jelen lévő rákkeltő(k) hatás, amely a munkavállalót – az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül – éri; a munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál. Expozíciós idő: a munkavállaló által a rákkeltővel szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam. Expozíciós koncentráció: az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza. Expozíciós út: az az út és/vagy mód, amelyen át, illetve ahogy a rákkeltő a munkavállaló szervezetébe jut [belégzéssel tüdőbe, kiülepedéssel vagy érintkezéssel a bőrön át, baleset esetén egyéb módon (pl. a száj nyálkahártyán át)]. Terhelés: a munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő mennyisége, dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe. Orvosi vizsgálat: a külön jogszabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok vagy szakellátó helyek, illetve a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (OKK-OMFI) által, valamint ezek kérésére végzett orvosi, szakkonziliárusi, illetőleg diagnosztikai vizsgálat. Biológiai vizsgálatok: biológiai monitorozás, citogenetikai vizsgálat, tumor-marker meghatározás; Citogenetikai vizsgálat: emberi szervezetben a rákkeltők által okozott sejt- vagy molekuláris szinten megjelenő, a sejtek programjában bekövetkezett változásokat jelentő mutációk kimutatására alkalmas vizsgálat. Tumor-marker vizsgálat: egyes szervek daganatos megbetegedése esetén a vérben megjelenő, jellemző anyagok kimutatása, illetve mennyiségének meghatározása. Egyéni kockázati szint: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésnek egy adott munkavállalót érintő előfordulásának valószínűsége. Populációs szintű kockázat: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések egy meghatározott népességcsoportban való előfordulásának valószínűsége. Határérték: az az eltűrhető legmagasabb kockázati szint, amely a munkatér eltűrhető szennyezettségi szintjével fejezhető ki (jele: MK, mértéke: mg/m3). Eltűrhető szennyezettség: az a koncentráció, amelyben a rákkeltő okozta daganatos megbetegedés kockázata valószínűleg nem nagyobb, mint 1:105 (10 mikrorizikó). Dekontaminálás: a rákkeltő szennyeződés hatástalanítása vagy eltávolítása. EU-szám: az egészségügyi miniszternek az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékének közreadásáról szóló EüM tájékoztatóban az EINECS vagy az ELINCS számmal megegyező szám. |
Előre nem látott veszélyhelyzet, expozíció
A munkáltatónak riasztási és intézkedési (baleset-elhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) terveket kell készítenie a rendkívüli helyzetekre. A terveket meg kell ismertetni a munkavállalókkal, és végrehajtásukat rendszeresen – de évente legalább egyszer – gyakoroltatni kell.
A munkavállalót írásban kell tájékoztatni az olyan előre nem látható eseményről (üzemzavar) vagy vegyi balesetről, amelyek a munkavállaló többletterhelését, fokozott expozícióját idézték vagy idézhették elő. Az előre nem látott eseményt vagy vegyi balesetet követően a munkavállalót soron kívüli orvosi vizsgálatra kell küldeni, illetőleg a terhelés becslésére – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat javaslata alapján – el kell végeztetni az érintett munkavállalók citogenetikai vizsgálatát.
A többletterhelés és a fokozott expozíció okainak megszüntetéséig csak a javítások és más szükséges munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen munkavállalók – ők is csak a szükséges egyéni védőeszköz (védőruha, légzésvédő stb.) használata esetén – dolgozhatnak az érintett térségben. (A munkavégzés időtartamát a védőeszköz okozta megterhelés és a védőeszköz védőképessége szerint szigorúan korlátozni kell.) A munkahely expozícióval érintett területeit jól láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
Előre látható veszélyhelyzet, expozíció
Az olyan tevékenységnél, amelynél a kockázat csökkentését célzó minden műszaki intézkedés ellenére előreláthatóan megnő a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége, a munkáltatónak a munkavállalóval és a munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően intézkednie kell, hogy a munkavállalót érő expozíciós koncentráció ne haladja meg a határértéket. Ennek érdekében a munkavállalót el kell látni a szükséges védőeszközzel, amelyet a munkavállaló köteles használni. A munkavégzés időtartamát a védőeszköz okozta megterhelés és a védőképesség szerint szigorúan korlátozni kell. Az expozícióval érintett munkavégzés helyét feltűnően meg kell jelölni, s jól láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
Belépés a veszélyeztetett területre
Azokon a munkahelyeken, ahol a kockázatbecslés eredménye alapján a munkavállaló egészségét rákkeltő anyag okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók lehetnek jelen, illetve oda kizárólag azok a dolgozók léphetnek be, akiknek az a munkájukból vagy feladatukból adódóan kötelességük.
Egyéni védelem
Valamennyi olyan tevékenység során, amely következtében a munkavállalót rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, a munkahelyen a munkavállaló nem étkezhet, nem ihat, nem dohányozhat, kozmetikai szereket nem használhat. A munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyhatja el. A munkáltatónak az épületen belül elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget kell biztosítania, így fekete-fehér rendszerű – a külön jogszabály szerinti "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő – öltöző-mosdó-zuhanyozót, WC-t, tartózkodót. Nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiségre van szükség, a fehér öltöző, a tartózkodó- és pihenőhelyiségek rákkeltő expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, illetőleg immissziós érték hiányában az adott rákkeltő anyagnak a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi környezetben mérhető háttér-koncentrációját.
A munkavállalókat megfelelő minőségű és mennyiségű tisztálkodó- és dekontaminálószerrel kell ellátni, s gondoskodni kell arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon helyezzék el. Minden használat előtt ellenőrizni kell azok hibátlanságát, védőképességük megfelelőségét és tisztaságát. A munkáltatót terheli továbbá a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz – használat előtti – kijavítása vagy cseréje, valamint ezek ellenőrzése.
Az említett kötelezettségekkel fölmerülő költségek nem háríthatók át a munkavállalóra.
Nyilvántartás
A munkáltatónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során bármilyen kapcsolatba kerültek rákkeltő anyaggal. A nyilvántartás tartalmazza a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, az expozíciót okozó rákkeltő anyag nevét, a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, továbbá anyagonként az expozíciós koncentráció mért adatait. A személyi adatok kivételével az adatokat legalább évente kell rögzíteni, a kiegészítést dátumozni kell. Az adatok érvényességét a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosával együtt kell a munkáltatónak aláírásával igazolnia.
Az ÁNTSZ tisztiorvosa vagy felügyelője, továbbá minden más olyan személy, aki felelős a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért, jogosult betekinteni a nyilvántartásba és az adatokat elemezni. A munkavállaló kérelmére a rendelkezésére kell bocsátani a rá vonatkozó adatokat. Valamennyi érintett munkavállaló, illetve munkavédelmi képviselő megismerheti – személyazonosításra alkalmatlan módon – az egyéb adatokat is, továbbá tájékoztatást kaphat a munkavállalók számáról, az expozíciót okozó rákkeltő anyagokról, ezek koncentrációjáról a munkatérben, az egy munkavállalóra jutó napi, heti, éves átlagos expozíciós időről, valamint arról, hogy hány munkavállalót ért a megengedettnél nagyobb expozíció (magasabb koncentráció és/vagy hosszabb expozíciós idő), továbbá annak okáról.
A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy a munkavállaló rákkeltő okozta expozíciója, megterhelése és kockázata a munkavállaló munkavégzésének teljes idejére – napi bontásban – egyértelműen meghatározható legyen.
A nyilvántartást a munkáltató az expozíció utolsó napját követő 40 évig köteles megőrizni. Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, a dokumentumokat az ÁNTSZ városi, illetőleg fővárosi kerületi intézete részére át kell adni, amely azokat az előírt nyilvántartási ideig megőrzi.
A munkáltatónak be kell vonnia a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát a kockázatbecslésbe, illetve a kockázatot csökkentő védőintézkedések kidolgozásába.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa tájékoztatja a munkavállalót a rákkeltő expozíció okozta egészségkárosodásokról, illetve az általa végzett higiénés és alkalmassági vizsgálatok céljáról, várható eredményeiről.
Bejelentési kötelezettség
A munkáltató minden év január 10-éig köteles bejelenteni az ÁNTSZ városi, illetőleg fővárosi kerületi intézetének a rákkeltő anyaggal végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást, a felhasznált rákkeltő anyagban történő változást. A megismételt bejelentésnek az előző évi bejelentéshez viszonyított változásokat, illetve az év közben végzett légtérszennyezettség-mérés adatait kell tartalmaznia.
Soron kívül kell tájékoztatni az intézetet, ha a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal, megnő a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám, változás történt a munkahely méretében vagy elhelyezésében.
| Tájékoztatás, oktatás |
|---|
|
A munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy rákkeltő anyaggal kívánja foglalkoztatni, vagy hogy ilyen anyaggal foglalkoztatja. A munkáltató köteles megadni a foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt.
A munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket a rákkeltő anyagok használatával kapcsolatosan munkaidőben oktatni és képezni kell, ennek keretében – az általuk értett nyelven – a munkáltatónak írásban – szükség esetén szóban – tájékoztatást kell adnia a munkavállalók számára
Az oktatást – szükség szerint – rendszeresen meg kell ismételni. Minden esetben meg kell ismételni az oktatást, ha személyi hibából rákkeltő jut a munkatérbe. Megváltozott kockázat esetén az új követelményeknek megfelelően módosítani kell az oktatás programját. A munkavállaló köteles részt venni az oktatáson és a munkáltató által meghatározott módon beszámolni, köteles továbbá betartani a munkáltató által előírt intézkedéseket. A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a rákkeltő anyagot tartalmazó berendezésekről és az azokhoz tartozó tárolókról. A rákkeltő anyagot tartalmazó valamennyi tartályt, csomagot vagy berendezést feltűnő, a dolgozó számára érthető nyelven készült olvasható címkével, s szembetűnő figyelmeztető és veszélyre utaló jelzésekkel kell ellátni. A munkáltatónak a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket minden, a szabályos üzemmenettől eltérő expozícióról, illetve ezek okáról és a kialakult rendellenes helyzet megszüntetésére, kijavítására tett vagy tervezett intézkedéseiről. Együttműködés A munkavállaló vagy a munkavédelmi képviselők ellenőrizhetik a szabályok munkahelyi betartását, alkalmazását. A munkáltató biztosítja továbbá, hogy a munkavállalókat vagy munkavédelmi képviselőiket be kell vonni a védőeszköz-juttatás rendjének (kiválasztás, viselés, használat) meghatározásába, a munkáltató által meghatározott intézkedések előkészítésébe. Évente legalább egy alkalommal (pl. oktatás, képzés keretében) a szabályok végrehajtásával kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve megvitatására a munkavállalók és képviselőik részére fórumot kell biztosítani. |
