Kémiai biztonság a munkahelyeken

Az európai jogharmonizációs igények hívták életre a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendeletet, amely meghatározza a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedéseket.

2001. január 1-jén hatályba lépő 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása érheti. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szállítására is a rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály azoktól eltérően rendelkezhet.

A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció- és csúcskoncentráció-határértékeit, illetve, maximális koncentrációk értékeit a rendelet 1. számú, míg a kötelező biológiai monitorozás alá eső veszélyes anyagok és készítmények biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklete tartalmazza.

Kockázatbecslés

A munkáltató köteles felkutatni, megbecsülni és értékelni a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat. Korábban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal csak akkor lehet dolgozni, ha a kockázatbecslés megtörtént, és meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket.

A kockázatbecslés során azonosítani kell a veszélyt, elemezni kell az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggést, meg kell becsülni az expozíciót, s végül minőségi, illetve mennyiségi jellemzés alapján értékelni kell a kockázatot. A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni a rendelet 1. és 2. számú mellékleteiben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

A kockázatbecsléshez a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól be kell szerezni a szükséges kiegészítő információkat. A kockázatbecslést dokumentálni kell.

A munkáltatónak a kockázatbecslés alapján megelőző intézkedéseket kell foganatosítania. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik, vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat indokolnak.

Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére. Ezt a kockázatbecslésnél figyelembe kell venni.

Általános tennivalók

A munkáltatónak a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében végre kell hajtania a szükséges megelőző intézkedéseket. A munkáltató köteles megszüntetni a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat. Amennyiben ez nem lehetséges, az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre kell csökkenteni a kockázatokat. Ehhez meg kell szervezni és meg kell tervezni a munkafolyamatokat, biztosítani kell a vegyi anyagok expozíciója elleni megfelelő védőeszközöket, meg kell tenni a szükséges műszaki intézkedéseket, el kell végezni a megfelelő karbantartási feladatokat, minimumra kell csökkenteni a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számát, a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni az expozíció intenzitását és időtartamát, megfelelő higiénés feltételeket kell biztosítani (beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe), a munka jellegének megfelelő minimumra kell csökkenteni a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségét, s meg kell határozni a megfelelő munkafolyamatokat (beleértve a veszélyes anyagok és az ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását).

Különleges megelőző és védő intézkedések

Ha a kockázatbecslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni. A munkáltatónak meg kell szüntetnie vagy a minimumra kell csökkentenie a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatokat. Erre figyelemmel nem veszélyes anyagot vagy kevésbé veszélyeztető anyagot kell alkalmaznia a munkafolyamatban. Amennyiben a veszélyes anyag ilyen helyettesítése kizárt, a munkáltatónak dokumentált kockázatbecslést kell végeznie.

A megelőző és védő intézkedések – fontossági sorrendben – a következők:

1. megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,
2. megfelelő munkaeszköz alkalmazása,
3. kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,
4. kollektív műszaki és kollektív egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,
5. munkaszervezési intézkedések,
6. egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.

Nem szabad foglalkoztatni a munkavállalót olyan környezetben, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja a rendelet 1. számú mellékletének 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavégzés közben ne érje a munkavállalót hormon, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója. Biztosítania kell továbbá, hogy a munkahelyen ne alakulhasson ki aszfixiát okozó anyag olyan koncentrációja, amely kiszorítja az oxigént.

Nyilvántartás

A munkavállaló és képviselői számára hozzáférhető nyilvántartást kell vezetni a biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákról. A munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig meg kell őrizni úgy, hogy ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének kell átadni. (A rendeletben foglaltak betartását az ÁNTSZ – más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve – ellenőrzi.)

Munkaidő

A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben a munkaidő legfeljebb 8 óra/nap, 5 nap/hét, avagy 240 műszak/év lehet.

Határértékek

Az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell. Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles – az expozíció mértékétől, az anyag veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal – meghatározni és folyamatosan ellenőrizni a veszélyes anyagok koncentrációját. A határérték ellenőrzésére, a munkateret szennyező anyagok mérésére irányuló vizsgálatokat 2001. december 31-ét követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által az e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált laboratórium végezhet. Határérték-túllépésnél a munkáltatónak írásban rögzítenie kell az esetet, s megfelelő megelőző és védő intézkedéseket kell hoznia a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására.

A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, ahol a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.

Műszaki, szervezeti intézkedések

A vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen a munkáltatónak olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket kell hoznia, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében – fontossági sorrendben – az alábbi intézkedéseket kell hozni:

1. meg kell előzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,
2. amennyiben az 1. pont szerinti megelőzés nem lehetséges, meg kell akadályozni minden körülmény kialakulását, amely elősegítheti a tűz és robbanás keletkezését, vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,
3. csökkenteni kell a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá
4. gondoskodni kell a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar, veszélyhelyzet

A munkáltatónak a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet kell készítenie, beleértve a mentési tervet is. Nem kell új tervet készíteni, ha a munkáltató a rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon más jogszabály alapján már eleget tett e kötelezettségének. Ilyenkor azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazniuk kell.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek előfordulásakor káros hatások csökkentése érdekében a munkáltatónak azonnal intézkednie kell. Az intézkedésről egyidejűleg tájékoztatnia kell az érintett munkavállalót. Az adott munkaterületen csak az a munkavállaló dolgozhat tovább, akinek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.

A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően is, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott. Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet mindaddig használni kell, amíg a rendkívüli helyzet indokolttá teszi. A területen egyéni védelem nélkül senki sem tartózkodhat.

A munkáltatónak megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzéseket kell elhelyeznie, amelyek felhívják a figyelmet a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra, s elősegítik a menekülést és a mentést.

A veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információknak hozzáférhetőknek kell lenniük mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Ilyen információ lehet például a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról szóló előzetes értesítés, bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrás megjelölése is.

Tájékoztatás, oktatás

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven hozzájussanak a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz, megismerjék a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat.

Ugyancsak a munkáltatót terheli, hogy a munkavállaló és képviselői megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni, és megvédhetik a munkatársaikat is. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról is, hogy a dolgozók megismerjék a biztonsági adatlap tartalmát, továbbá megismerjenek a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot.

A munkavállaló és képviselői igény szerint részt vehetnek a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett – a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó – vizsgálatban, illetőleg igényelhetik, hogy az eredményekről tájékoztassák őket. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző orvosnak tájékoztatást kell adnia a dolgozónak a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka-egészségügyi kérdésről.

Jelölés, címkézés

Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében nem alkalmas a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre, úgy gondoskodni kell a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről (pl. függő címke) vagy kísérődokumentumokról. Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles megjelölni a tárolóedény és a csővezeték tartalmát, természetét, valamint a hozzá kapcsolódó veszélyeket.

A munkavállaló kötelességei

A munkavállalónak a tőle elvárható módon ügyelnie kell a maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére. Megfelelően alkalmaznia kell a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket. A dolgozó kötelessége, hogy haladéktalanul közöljön a munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.