Jogszabályfigyelő

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Növény-egészségügyi feladatok

2001. február 1-jén lépett hatályba a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, amely szerint az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat nyilvántartásba veszi és egyedi azonosító számmal látja el a rendelet 9. számú mellékletében meghatározott növények termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, forgalmazóit és importőreit, valamint a mezőgazdasági termelő tulajdonában, használatában lévő terményraktár, malom és takarmánykeverő tulajdonosát, birtokosát. Mentesül a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól az a személy, aki teljes növény-, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját fogyasztásra használja, vagy a helyi piacon fogyasztás céljából értékesíti. A nyilvántartásra kötelezettnek be kell jelentenie, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A szolgálat a bejelentés alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé a növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálati módszereket. A vizsgálatok kiterjednek a termelő által termelt, előállított vagy felhasznált, illetve a telephelyén egyébként jelen lévő növényekre vagy növényi termékekre, valamint az ott használt termesztőközegre. A nyilvántartásra kötelezettnek

• naprakész nyilvántartást kell vezetnie azokról a helyekről, ahol a vizsgálatköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,
• nyilvántartást kell vezetnie azokról a vizsgálatköteles árukról is, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe bevon vagy bármilyen célból továbbít,
• a vonatkozó dokumentumokat legalább három évig meg kell őriznie,
• személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növényegészségügy területén szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján kapcsolatot kell tartania a szolgálattal,
• szükség szerint és a megfelelő időben, a szolgálat által meghatározott módon megfigyeléseket kell végeznie,
• növényvédelmi felügyelő számára lehetővé kell tennie a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a dokumentumok megtekintését, s együtt kell működnie a szolgálattal,
• be kell tartania a telephelyek növény-egészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés).

A rendelet mellékletei tartalmazzák a nyilvántartási űrlapot és az egyéb nyomtatványok (bizonyítvány, jegyzőkönyv, hatósági igazolvány) mintáit is.

[A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet]

Távbeszélési díjak

A közcélú távbeszélő-szolgáltatások igénybevételének díjáról szóló 1/2001. (I. 26.) MeHVM rendelet meghatározza a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényben szabályozott – a közcélú távbeszélő-szolgáltatásokkal kapcsolatos – előfizetői szerződések és egyes, a közcélú távbeszélő-szolgáltatások érdekében kötött hálózati szerződések alapján fizetendő díjak fizetési módját, illetve mértékét.

Az előfizetői szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokért

• havi előfizetési díjat,
• bérelt vonali szolgáltatásnál egyszeri csatlakozási díjat és havi bérleti díjat,
• időalapú díjazás esetében beszélgetési díjként hívásfelépítési (kapcsolási) és forgalmi díjat, vagy
• impulzusalapú díjazás esetében beszélgetési díjat

kell fizetni.

Az előfizetési és beszélgetési díjak mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Az előfizetési díj mértéke különbözik előfizetői kategóriánként (egyéni és üzleti/intézményi), állomástípusonként (iker- és főállomás), illetve előfizetői kategórián belüli díjcsomagok szerint is. Az előfizetési díj megfizetése a tárgyhónapban előre esedékes.

Díjazási időszakok

A beszélgetési díjak a belföldi hívásoknál az egyes díjzónákban napszakonként, naponként (díjazási időszakonként) eltérőek. A nemzetközi beszélgetéseknél a beszélgetési díjak mértéke nem függ a díjazási időszaktól.

Díjazási időszakok:

• csúcsidőszak: hétfőtől péntekig 9 és 15 óra között,
• nappali időszak: hétfőtől péntekig 7 és 9 óra, valamint 15 és 18 óra között,
• kedvezményes időszak: hétfőtől péntekig 5 és 7 óra között, valamint 18 és 22 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 22 óra között,
• éjszakai kedvezményes időszak: mindennap 22 és 5 óra között.

Díjfizetés nélküli hívások

Nem kell beszélgetési díjat fizetni, ha

• a mentőket (104),
• a tűzoltókat (105),
• a rendőrséget (107),
• az egységes segélyhívó szolgálatot (112),
• a távbeszélő-hibabejelentőt (03 vagy 143, illetve Budapesten 103),
• a belföldi távolsági bejelentőt (191),
• a nemzetközi bejelentőt (190),
• a táviratfelvevő szolgálatot (02 vagy 192)

hívjuk.

A rendelet meghatározza a gépi kapcsolású beszélgetések, a belföldi tudakozódás, a nemzetközi tudakozódás díját, a választható díjakat, a kisfogyasztói díjcsomag szabályait, a nyilvános távbeszélő-állomásokról kezdeményezett beszélgetések díjait is.

A rendelet 1. számú melléklete a bérelt vonali szolgáltatásokért 2001. február 1-jétől fizetendő díjakat, a 2. számú melléklete pedig a közcélú távbeszélő-szolgáltatásokért fizetendő előfizetési, hívásfelépítési és beszélgetési díjakat tartalmazza.

Kisfogyasztók

A kisfogyasztói díjcsomagot választó előfizető az általa kezdeményezett beszélgetések díjaként a rendelet mellékletében meghatározott kapcsolási és beszélgetési (forgalmi) díj háromszorosát köteles megfizetni. A szolgáltató a beszélgetési díjból 66,7 százalék kedvezményt ad, amelynek összege legfeljebb 400 Ft/hó lehet. Az Országos Koncessziós Társaság által kínált kisfogyasztói csomag részét képezi egy darab – Matáv, vagy LTO szolgáltatási területen lévő – vezetékes kapcsolási szám kiválasztása, amelyet a csomag előfizetője 66,7 százalékos kedvezménnyel, azaz listaáron hívhat, erre a számra ezt a díjat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az előfizető a teljes kedvezményt már igénybe vette. Ezt a számot az előfizető 3 havonta díjmentesen megváltoztathatja. Nem választhatók kedvezményes számként a mobil irányok (06-20, 06-30, 06-60, 06-70), a speciális helyi díjazású, illetve az internetbehívó számok (06-40, 06-51), valamint az emelt díjas számok (06-81).

[A közcélú távbeszélő-szolgáltatások igénybevételének díjáról szóló 1/2001. (I. 26.) MeHVM rendelet]

Lakáscélú támogatások

Új rendelet született a lakáscélú támogatásokról. A jogalkotó a többször módosított 1988-as rendeletet pontosította, és – mivel a közelmúltban a támogatási rendszer jelentős változásokon ment át – jobban kidolgozta a részletszabályokat. A rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehető igénybe lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű-beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakásállományuk növelésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, az egyházak pedig nyugdíjasházak építésére.

A rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:

• lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,
• akadálymentesítési támogatás,
• adó-visszatérítési támogatás,
• jelzáloglevélkamat-támogatás,
• kiegészítő kamattámogatás,
• kamattámogatás lakóház-felújításra és víziközmű létesítésére,
• kamattámogatás települési önkormányzatok részére [1993. évi LXXVIII. törvény 64. §-ának (4) bekezdése],
• települési önkormányzatok által nyújtható támogatás,
• települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, valamint a nagyvárosi lakóépülettömbök korszerűsítése, felújítása érdekében, egyházak támogatása nyugdíjasházak építésének érdekében.

[A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet]

A rendelet alapján, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság, a magánszemély vagy az egyéni vállakozó, magánszemély részére való értékesítés, vagy bérbeadás céljára lakást építtet és szerződésben vállalja, hogy a lakást értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetőleg a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti és a vállalt kötelezettségnek nem teljesítése esetén az igénybe vett támogatásokat visszafizeti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt – áfát is tartalmazó – eladási ára (bérbeadás esetén az építési költsége) a 30 millió forintot nem haladja meg.

A rendelet 2001. február 1-jén lépett hatályba.

[A lakáscélú állami támogatásokról szóló 22/2001. (I. 31.) Korm. rendelet]

Munkavégzés a közutakon

2001. május 1-jén lép hatályba a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet, amely fontos munkavédelmi, forgalombiztonsági szabályokat tartalmaz, s meghatározza a közutakon végzett munkák elkerítési és forgalombiztonsági követelményeire vonatkozó műszaki követelményeket. A rendelet mellékletét képezi „A Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata (EFSZ)". Az EFSZ tartalmazza az úton végzett munkák során használt jelzőtáblák, az útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelzőlámpák és az útelzáró jelzőlámpák alkalmazásának előírásait. A kivitelező felelős – az út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően – az úton vagy annak közvetlen közelében végzett, a közúti forgalmat érintő munka miatt szükséges közúti jelzőtáblák, útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelzőlámpák és az útelzáró jelzőlámpák elhelyezéséért és fenntartásáért, továbbá az eltávolításukért.

[A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet]

Nyári időszámítás

A nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése alapján 2001-ben a nyári időszámítás március 25-től (vasárnaptól) október 28-ig (vasárnapig) tart. Az órákat március 25-én kettő órakor három órára, október 28-án három órakor kettő órára kell állítani.

[8002/2001. (MK 11.) KöViM tájékoztatója a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet végrehajtásáról]