A kisebb árbevételű és létszámú – véletlenszerűen kiválasztott – vállalkozások körében egyaránt előfordul az idei bérajánlások körüli, illetve az azt jóval meghaladó szintű béremelés. E cégeknél már minden dolgozó keresete meghaladja a minimálbért.
A minimál-béremelés egyik leginkább érintett területe a sütőipar volt. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke elmondta: az élelmiszeriparon belül a sütőipari dolgozók átlagbére 1999-es adatok szerint 51 ezer forinttal, az ágazatok között az utolsó helyen található. A sütőiparban jelenleg mintegy 1350 vállalkozás működik, számuk az elmúlt 3 év alatt 300-zal csökkent. Csaknem 20 ezren dolgoznak az ágazatban: 80 százalékukat érintette a 2001. január 1-jei minimálbér-emelés.
E szakmában 1996 óta létezik ágazati kollektív szerződés, amelyet a munkavállalók részéről a Sütőipari Dolgozók Szakszervezete, illetve a munkaadók részéről a VOSZ, az IPOSZ, a Magyar Pékek Ipartestülete, valamint a Sütőipari Egyesülés írt alá. Ebben 5 bérkategóriát állapítottak meg. Az első a 40 ezer forintos minimálbérnek megfelelően, 230 forintos órabért határoz meg. Az ötödik bérkategória – ahova a többéves gyakorlattal rendelkező kiemelt szakmunkások és mesterek tartoznak – 280 forintos órabért tartalmaz.
Az ágazathoz tartozó cégek körében végzett felmérés szerint 2001. január 1-jétől 10-11 százalékos bér- és járuléktömeg-, ezen belül 7-8 százalékos bérnövekedést eredményezett az ágazati kollektív szerződés betartása. Ezenfelül az 1350 sütőipari vállalkozásnál az idén további 10 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, így átlagosan összesen 15-18 százalékkal emelkedett az ágazat munkavállalóinak bére.
Géresi József, egy nyíregyházi egyéni cég cégvezetője arról számolt be, hogy már tavaly is mindössze egy alkalmazottjának fizetése volt a minimálbér alatt, ám ez év január 1-jétől az ő bére is néhány ezer forinttal meghaladja a 40 ezer forintot. A 15 alkalmazottal hidraulikus berendezések gyártását, felújítását és javítását végző vállalkozás múlt évi árbevétele 60 millió forint körüli. A cégvezető 2000-ben 15 százalékos átlagos béremelésre látott lehetőséget, a foglalkoztatottak átlagbére ezzel 60 ezer forintra nőtt. Az idén 21 százalékkal emelte dolgozóinak fizetését, így az átlagbér 72 ezer forint lett.
A visegrádi Szikriszt és Társa Kft. néhány alkalmazottal dolgozó, kőfaragással foglalkozó társaságnál várhatóan áprilisban 18 százalékos bélemelés várható.
A hasonlóan néhány dolgozót foglalkoztató szombathelyi Bádogos Szaküzlet Kft.-nél májustól mintegy 10 százalékos átlagos bérfejlesztést hajtanak végre. Ezzel megegyező mértékű, és szintén májusi béremelésről döntöttek a szekszárdi F és F Építőipari, Kereskedelmi Bt.-nél.
A szigetszentmiklósi Bakó Hungária Kft. – német-magyar vegyesvállalat – 33 alkalmazottal pék- – és cukrászalapanyagokat, gépi berendezéseket forgalmaz, s a múlt évben 3 milliárd forint árbevételt produkált. Mint Pataki János ügyvezető igazgató elmondta, tavaly 20 százalékos béremelést hajtottak végre, az idén április 1-jétől pedig 15-20 százalékos bérfejlesztés várható.
Üzletrészvita
Nem lesz lehetőségük idén, de még a következő években sem keresetemelésre, ha az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a külső üzletrészek kötelező visszafizetésére vonatkozó jogszabályt – így értékelte helyzetüket Bondi Róbert, a budapesti Elektrotechnika Átviteltechnikai Szövetkezet elnöke. Számításuk szerint a szövetkezet vagyonának felét kellene kifizetniük készpénzben 5 év alatt, ha minden a törvényalkotók szándékai szerint marad, ez azonban teljesen ellehetetlenítheti a szövetkezetet. Az 50 éves múlttal rendelkező szövetkezetben igen sokan, 500-an igényeltek üzletrészt. Már 5 éves munkaviszony is lehetőséget adott erre, s az 50 év alatt igen sokan tettek eleget ennek a feltételnek. Az 500 üzletrész-tulajdonosból 200 jelenleg is a cég aktív dolgozója, a többiek nyugdíjasok, illetve az eredeti üzletrész-tulajdonosok örökösei.
Szűkös lehetőség a ruhaiparban
Nem képes keresetemelésre idén a budapesti Főnix Ruházati és Kereskedelmi Kft. sem. Erney László ügyvezető igazgató elmondta: a 22 dolgozóval tevékenykedő cég lehetőségeit a minimálbér kötelezően 40 ezer forintra emelése teljesen kimerítette. Ehhez járult hozzá a rendelésállomány visszaesése: a kedvezőtlenebb piaci viszonyok miatt a francia megbízó nem tudja a korábbi mértékű bérmunkát biztosítani. A cég 90 százalékban külföldi piacokra dolgozik bérmunkában.
A mintegy 100 dolgozóval tevékenykedő Gála Nőiruha Szövetkezeti Kft. kedvező időszakot zárt múlt évben, így plusz 2 hónapnyi bért fizetett ki a munkatársaknak – ismertette Takács Gézáné elnök.
A plusz 2 hónappal emelt múlt évi bértömegbázishoz képest 10-15 százalékos keresetnövelést kívánnak megvalósítani idén, a minimálbér-emelést is beleszámítva. Ennek nagy részét a legkisebb keresetek 40 ezer forintra emelésére kell fordítani, a többiek, a minimálbérnél magasabb keresetűek fizetésemelésére alig marad mód, legfeljebb a második félévben. A cég 80 százalékban exportra termel ruházati cikkeket, 20 százalékban belföldi piacra.
A normákon nem változtattak, de a 40 ezer forintos minimálbért ugyanúgy csak a 100 százaléknyi teljesítményre fizetik ki, mint a korábbi 25 500 forint esetében.
