A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatótevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (R.) 1999. október 1-jén lépett hatályba. Írásunkban a telepengedéllyel, engedélyezési eljárással kapcsolatos gyakorlati problémákat tekintjük át.
A rendelet hatálya jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra, bérmunkát végzőkre), valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki, amelyek olyan ipari, szolgáltató-, valamint raktározási tevékenységet folytatnak, amelynél a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, avagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel, ideértve az ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokat is.
A jogszabályban felsorolt tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben mint önálló rendeltetési egységben csak jogerős telepengedély alapján lehet megkezdeni vagy folytatni. A telepengedély-köteles TEÁOR-szakágazatok között néhány olyan gazdasági tevékenység is szerepel, amelyek gyakorlása – jellegükből adódóan – sem egészségártalmat, sem tűz- és robbanásveszélyt, sem pedig levegő-, víz-, talajszennyezést, zajhatást nem eredményez.
Ugyanakkor vannak olyan tevékenységek is, amelyek nem tartoznak a telepengedélyezési eljárás hatálya alá, bár ezek környezetre gyakorolt hatása (levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás stb.) nem elhanyagolható, jellegüknél fogva pedig össze sem hasonlíthatók a telepengedélyes tevékenységekkel.
Új telephely, tevékenységi kör bővítése
Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatbavételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni.
Övezeti besorolás figyelembevétele
Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik korábbi telepengedéllyel, illetve ha a telepengedélyezési eljárást nem előzte meg építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, úgy a jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján végezhető-e a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység.
A fővárosi közigazgatási gyakorlat szerint abban az esetben, ha a székhely (telephely, fióktelep) létesítésekor jogszerű építésügyi hatósági engedély alapján megnyitott, már működő telepről van szó, a később hatályba lépett településrendezési terv tiltása visszamenőleges hatállyal nem teszi érvénytelenné az ügyfél által korábban beszerzett jogerős építéshatósági engedélyeket. A korábban jogszerűen létesült üzemeknek is rendelkezniük kell azonban a telepengedély megszerzéséhez az R. előírásainak megfelelő, érvényes szakhatósági engedélyekkel.
Amennyiben a R. hatálybalépése előtt már működő, de korábbi telepengedéllyel, illetve hatósági engedélyekkel nem rendelkező kérelmező vagy új üzem kér telepengedélyt, úgy elsődleges annak vizsgálata, hogy az övezeti besorolás alapján nem kizárt-e az engedélyköteles tevékenység folytatása.
Döntés az övezeti besorolás vizsgálata nélkül
A jegyző övezeti besorolás vizsgálata nélkül, illetve helyszíni szemle megtartása nélkül dönthet a telepengedély megadásáról abban az esetben, ha
- megállapítja, hogy a telepen végzett azonos tevékenységekre már kiadtak telepengedélyt, vagy
- a tevékenységhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak,
- az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben nem változtak, és
- a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas.
E rendelkezés indoka, hogy a 85/1997. (V. 28.) Korm. rendelet 1997. június 2-ától hatályon kívül helyezte a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről szóló 20/1982. (X. 12.) IpM rendeletet, így ezt követően a jelenlegi szabályozás hatálybalépéséig ezeket a tevékenységeket telepengedély nélkül lehetett gyakorolni.
A korábbi szabályozás hatálya a kisiparosokra (1990. április 1-jétől az egyéni vállalkozókra), a bedolgozókra és a gazdasági munkaközösségekre terjedt ki, de nem kellett telepengedélyt kérniük a jogi személyeknek (korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok stb.), jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (közkereseti és betéti társaság) sem. Amennyiben ezek a gazdálkodó szervezetek jogkövető módon már korábban beszerezték a telephelyre vonatkozó építéshatósági engedélyüket, úgy a jegyző az övezeti besorolás vizsgálata, illetve helyszíni szemle nélkül dönthet a telepengedély megadásáról.
A kérelem benyújtásának végső határideje
Fontos kiemelni, hogy azoknak, akik 1999. október 1-jén már működő telepen végezték a telepengedély-köteles tevékenységüket, legkésőbb 2001. június 30-áig meg kell kérniük a telepengedélyt.
Kisajátítás
A helyi önkormányzat kisajátítással megszerezheti a településrendezési feladatainak megvalósításához szükséges, nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát, ha az adásvétel útján nem lehetséges [1976. évi 24. törvényerejű rendelet, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet]. Az eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytatja le. Kisajátítás esetén a telepengedélyesnek azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás jár.
A kérelem tartalma, mellékletei
A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell:
- a telep címét,
- a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve a telephely három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját,
- a telephasználat jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.),
- a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató- vagy raktározási tevékenységet,
- a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközök meghatározását,
- a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, vagy veszélyes hulladékokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti, előzetesen beszerzett ÁNTSZ tevékenységi engedélyt,
- a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.) az 1993. évi XCIII. törvény értelmezése szerint,
- tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,
- ivóvíz-, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és -elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
- az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,
- a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,
- a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típus-fűtőteljesítmény adatait,
- a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,
- a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezetikár-elhárítási tervet,
- a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályokban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,
- amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét, valamint
- a tevékenységre vonatkozó, már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.
Helyszíni szemle
A jegyző – amennyiben a kérelem teljesítése az övezeti besorolás alapján nem kizárt – köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik.
Értesítés
A jegyző a helyszíni szemléről értesíti:
- a kérelmezőt,
- az adott ingatlan és a szomszédos ingatlan tulajdonosait (használóit, kezelőit, társasházak, lakásszövetkezetek esetén azok közös képviselőit),
- az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetét,
- az illetékes környezetvédelmi szakhatóságot,
- az első fokú építésügyi szakhatóságot (ha a telep létesítéséhez építési engedély nem szükséges, vagy a működő telephelyen az eredetitől eltérő, a mellékletben felsorolt tevékenységet [is] kívánnak folytatni),
- az első fokú vízügyi szakhatóságot,
- az illetékes rendőrkapitányságot,
- az előzőekben engedélykötelesként megjelölt tevékenységeknél *-gal kiemelt esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot,
- védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóságot,
- a folytatni kívánt tevékenységtől függően az illetékes megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomást, illetve a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást,
- a polgári védelem illetékes területi szerveinek képviselőit.
A helyszíni szemléről az első fokú építésügyi szakhatóságot és a vízügyi szakhatóságot csak akkor értesítik, ha ezt a hatósági jogkört nem a jegyző gyakorolja. Egyébként a jegyző az értesítést – a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével – a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 15 nappal korábban küldi meg.
Az értesítésben a jegyző felhívja az engedéllyel érintett és az azzal szomszédos ingatlan tulajdonosainak (használó, kezelő, társasházak, lakásszövetkezetek esetén azok közös képviselői) figyelmét arra, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyző a szemlén ismerteti a hozzá írásban beadott észrevételeket.
Jegyzőkönyv
A szakhatóságok a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe diktálhatják, vagy 15 napon belül írásban közölhetik állásfoglalásukat. A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti a véleményeket és saját megállapításait is.
Jogorvoslatok
A jegyző akkor adja meg a telepengedélyt, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a tevékenység nem zavarja a környezetében élők nyugalmát, nem veszélyezteti a dolgozók, a környéken élők egészségét és a környezetet.
Fellebbezés
A telepengedélyre kötelezett az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szerint az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen a fővárosi (megyei) közigazgatási hivatalhoz fellebbezhet.
A fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a közigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el.
A szomszédok jogai
A szomszédos ingatlan tulajdonosai nem szerepelnek azok között, akiket a jogszabály szerint értesíteni kell a határozatról. A jogalkotó abból indult ki, hogy az építési hatósági engedélyezési eljárás során az érintett szomszédok már értesítést kaptak az engedély kiadásáról, amely ellen fellebbezhettek is. Felvetődik persze a kérdés, hogy a szomszéd fellebbezhet-e a telepengedély ellen, hiszen ő az Áe. előírásai alapján ügyfélnek tekinthető, hiszen jogait, érdekeit igencsak érinti az adott ügy. Problémát okozhat azonban, hogy vele szemben mikortól kezdődik a fellebbezési határidő, hiszen a határozatot neki nem kézbesítették. Ezzel ellentétes – ám erősen vitatható – megoldás, hogy a szomszéd nem ügyfél, mert nem kell értesíteni a határozatról, s így fellebbezési joga sincs.
A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik.
Bírósági felülvizsgálat
Az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Bírósági felülvizsgálatra kizárólag abban az esetben nyílik lehetőség, ha az államigazgatási eljárásban az engedély kérelmezője a fellebbezési jogát kimerítette. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a határozat végrehajtására, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
