A munkáltatót érintő hatósági ellenőrzésekkel több száz jogszabály foglalkozik. E helyütt a minden foglalkoztatót érintő munkaügyi ellenőrzések jogszabályi hátteréről adunk rövid összefoglalót.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény meghatározza a munkaügyi felügyelők munkaügyi ellenőrzés során gyakorolható jogait, azonban arról, hogy az ellenőrzés során milyen jogai vannak a munkáltatóknak, a jogszabályok szűkszavúan rendelkeznek. A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei (fővárosi) felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek vonatkozásában pedig a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon pedig a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei látják el.
Mire terjedhet ki az ellenőrzés?
A törvény szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések,
- a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
- a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
- a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
- jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának,
- a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,
- a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
- a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
- a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok
megtartására.
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
A felügyelő jogai
Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
- belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
- az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
- az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
- a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
- a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) használatára.
- A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:
- felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli, jövőre nézve történő megszüntetésére,
- megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,
- javaslatot tehet a munkaügyi bírság kiszabására,
- szabálysértési eljárást folytathat le,
- határozatának az azonnali végrehajtását is elrendelheti.
Az új szabálysértési törvény alapján a felügyelő szabálysértési hatóságnak minősül, így szabálysértési eljárást folytathat le.
A felügyelő kötelezettségei
A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat megőrizni. Ezen túlmenően – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására. A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak az ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni. A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.
A munkáltató kötelezettségei
A munkaügyi ellenőrzés történhet úgy is, hogy előzetes bejelentkezés nélkül lecsap az ellenőr (ezt bármikor megteheti), de általában az ellenőrzés előtt a munkaügyi felügyelők bejelentkeznek, és így van ideje a munkáltatónak felkészülni az ellenőrzésre. A munkáltató köteles tűrni a munkavédelmi szabályok betartásának az ellenőrzését, köteles a munkaügyi felügyelővel együttműködni, és kiadni az ellenőrzéshez szükséges információkat. Érdemes ezeket a szabályokat az ellenőrzés során betartani, mert más elbírálás alá kerül az a munkáltató, aki mindenáron akadályozza az ellenőrzés lefolytatását, mint az, aki azt elősegíti. Ha a munkaügyi ellenőr az eljárás során nem a jogszabályok szerint jár el, a munkáltató jogorvoslattal, panasszal élhet a II. fokú hatóság előtt. Az ellenőrzést nem személyes sértésként kell kezelni, és törekednie kell a munkáltatónak arra, hogy ha nála bármikor ellenőrzést tartanak, mindent rendben találjanak. A gyakori ellenőrzést általában úgyis azoknál a munkáltatóknál folytatják le, amelyiknél gyakran fedeznek fel szabálytalanságokat.
A munkáltató jogai
A munkáltató tehát köteles tűrni a munkaügyi ellenőrzést, az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv aláírására azonban nem kötelezhető. Az aláírás megtagadása természetesen nem akadályozza az ellenőrzés lefolytatását, az ellenőr ezt a tényt fogja a jegyzőkönyvbe felvenni.
Ha a munkaügyi ellenőrzés során a felügyelő figyelemfelhívással él, akkor a munkáltató írásban megválaszolhatja az ellenőr észrevételeit, illetve leírhatja a véleményét.
A szabálysértési eljárás alá vont munkáltató jogosult megismerni, hogy az eljárás milyen cselekmény miatt és milyen tények alapján folyik ellene. Az eljárás valamennyi szakaszában kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, felvilágosítást kérhet a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól. Az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
A munkáltató minden határozat ellen jogorvoslattal élhet, a szabálysértési határozatok ellen ráadásul kifogással lehet élni, a II. fokú határozatok ellen akár bírósághoz is lehet fordulni. A bíróságot a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a szabálysértési hatóság határozata nem köti.
| A munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó főbb jogszabályok |
|---|
|
