A kis- és középvállalkozások támogatása az utóbbi időben kiemelt helyen szerepel a különféle programokban. A pályázatok elbírálásának, a források odaítélésének folyamata azonban kevesek előtt ismert, még ha az szabályozott keretek között zajlik is. Cikkünk e döntési rendszert s a bizottság tapasztalatait mutatja be.
Az év elejétől működik a Gazdasági Minisztérium kezelésében a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat. A célelőirányzatból különféle programok támogathatók (a támogatási célokat a törvény 13 pontban sorolja fel, 5-féle formát biztosítva ezekhez). A GM rendeletben szabályozta azokat a jogcímeket, melyekre támogatás igényelhető és nyújtható. Ezek alapvetően két csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak azok a (jellemzően beruházási és innovációs) jogcímek, melyekre kizárólag pályázati úton nyerhető támogatás, a másodikba pedig azok, melyek a kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia megvalósítását szolgálják. A gazdasági miniszter évente, nyilvános pályázati felhívásokban hirdeti meg a tárgyévi támogatási feltételeket, valamint a hozzájuk rendelt támogatási formákat és mértékeket. A kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiát szolgáló támogatási jogcímekre vonatkozóan nincs kötelezően meghatározott pályázati forma, ettől függetlenül a GM ezekre vonatkozóan is pályázati felhívásokat adott ki.
Szakmai bizottságok
A pályázatok elbírálására a rendelet szakmai bizottságok létrehozását írta elő, amelyek javaslata alapján a gazdasági miniszter dönt a támogatások nyújtásáról. Ez idő szerint hat szakmai bizottság működik, a következő témakörökben:
- kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatásra benyújtott pályázatok elbírálására,
- a háziorvosi praxis privatizációját segítő kamattámogatásra benyújtott pályázatok elbírálására,
- kis- és középvállalkozások fejlesztéseit és pénzügyi lízingjeit segítő kamattámogatásra benyújtott pályázatok elbírálására,
- a turisztikai kis- és középvállalkozások gyógyturisztikai és szálláshelyfejlesztő beruházásainak támogatását elősegítő pályázatok elbírálására,
- a vállalkozások működési feltételeinek javítását célzó feladatok ellátásának támogatására benyújtott pályázatok elbírálására,
- az integrátori beszállítói program tanácsadói feladatai ellátásának támogatására benyújtott pályázatok elbírálására.
A szakmai bizottságok ülésein – a speciális témájú pályázatok (például a praxisprivatizáció) bizottságainak speciális résztvevőit leszámítva – a szavazati joggal rendelkező tagok a Gazdasági Minisztériumot, a GM szakmailag illetékes szervezeti egységét, a Pénzügyminisztériumot, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, a Környezetvédelmi Minisztériumot, az országos gazdasági kamarákat, a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetséget, a GM ellenőrzési főosztályát, a Magyar Államkincstárt képviselik, valamit a GM által felkért szakértők is voksolhatnak.
A szakmai bizottságok üléseinek elnöke a Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozási főosztályának vezetője. A bizottságok titkársági feladatait a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.) látja el.
A vállalkozások működési feltételeinek javítását célzó feladatok ellátásának támogatására, illetve az integrátori beszállítói program tanácsadói feladatainak ellátásának támogatására kiírt pályázatokkal, illetve azok elbírálásával kapcsolatos bizottsági tapasztalatok meglehetősen vegyesek.
Vegyes tapasztalatok
A két pályázati típus támogatására együttesen hozzávetőlegesen félmilliárd forint áll rendelkezésre. A felhívásokat március elején közzétették, viszont pályázati űrlapokhoz csak március végén juthattak az érintettek. A pályázatokat október 31-ig folyamatosan be lehet adni, ezek elbírálása úgy történik, hogy az adott hónap 10-éig beadott pályázatot (esetleges hiánypótlás után, melyet az adott hónap végéig, egyszeri alkalommal lehet benyújtani) a következő hónapban tárgyalja az illetékes szakmai bizottság. A pályázatról kialakított vélemény alapján javasolja vagy nem javasolja a támogatás megítélését a miniszternek.
A pályázatokon olyan szervezetek (gazdasági társaságok, alapítványok, gazdasági kamarák, vállalkozói érdekképviseletek) vehetnek részt, amelyek rendszeres üzleti és szakmai kapcsolatban állnak a kis- és középvállalkozások széles körével, illetve alkalmasak arra, hogy a kis- és középvállalkozások számára az Európai Unió követelményeihez igazodó szolgáltatásokat nyújtsanak. A támogatás egyszeri, vissza nem térítendő, és maximális összege 10 millió forint lehet.
Ebben a pályázati témakörben három területre lehet pályázatot benyújtani:
- az európai uniós felkészülés támogatására,
- a kis- és középvállalkozások gazdasági-pénzügyi-vállalkozási információellátottságának javítása, a versenyképesség javítása érdekében, valamint
- a vállalkozói szellem erősítésére.
Ezek keretében a GM támogatni kívánja a mikro-, kis- és középvállalkozások részére nyújtott képzést, tanácsadást, információszolgáltatást és -közvetítést, rendezvények, kiállítások és vásárok szervezését, kiadványok megjelentetését, EU információs központok fejlesztését.
Hiányos pályázatok
Az eleinte alig "csordogálva" érkező pályázatok a nyári hónapokra már nagyobb számban érkeztek, legtöbb a vállalkozások információellátottsága javításának témakörében.
A beérkezett pályázatok színvonala meglehetősen hullámzó. Némely pályázat alaki hibák miatt értékelhetetlen, például a hiánypótlási idő lejártáig sem küldenek meg egy-egy szükséges igazolást. Ezek közül a leggyakoribb, hogy hiányzik az önrészt igazoló banki okirat.
A másik típushiba – ez már tartalmi –, hogy a projekt teljes költségén belül az igényelt támogatás meghaladja a 65 százalékot. Ez a limit pedig olyan "erős", hogy nem is a pályázati kiírásban, hanem a támogatásról szóló rendeletben szerepel. Így a megjelölt arány túllépése eleve kizáró ok. Előfordult – nem egy esetben –, hogy tartalmilag értékes pályázatokat pusztán emiatt kellett visszautasítani. A pénzügyi megalapozottság hiánya egyébként is a pályázatok jelentős részére jellemző. A projektek felénél fordul elő valamilyen gazdasági jellegű probléma. Már a vonatkozó rendelet is meghatározza, hogy a pályázatból kizárandó az a szervezet, melynek 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van. Ugyancsak nem vehet részt a pályázaton, aki saját tőkéjét elvesztette, vagy saját tőkével nem rendelkezik. (Ez utóbbi egyébként értelmezhetetlen, illetőleg diszkriminatív az esetlegesen pályázni kívánó egyéni vállalkozókkal szemben, ugyanis az ő gazdálkodási formájukban a saját tőke számvitelben szereplő definíciója nem működik.)
A 60 napon túli köztartozás elsősorban a kamaraitagdíj-tartozások miatt gyakori. Ezt azonban a tagdíj rendezésével és hiánypótlásként beadott igazolással rendezni lehet.
Jóllehet a saját tőke teljes hiánya csak elvétve fordul elő, de az viszont nem ritka, hogy az igényelt pályázati összeg többszöröse a kimutatott saját tőkének.
Meglehetősen gyakori, hogy a pályázók az elnyert támogatásból kialakítandó, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatásokat üzleti alapon kívánják értékesíteni. Természetesen nem kizáró ok, ha a szolgáltatások értékesítéséből árbevétele van az adott szervezetnek, azt azonban a bizottság nem támogatja, ahol e bevétel nyereségtermelő lehetőségei dominálnak, hiszen ez esetben a projekt saját erőből is megoldható.
Alapvető szempont az elbírálás során, hogy olyan pályázatokat, melyek egy-egy megye területén való működésre koncentrálnak, az adott megyében decentralizáltan rendelkezésre álló források felhasználására szólítják fel. A több megyére, teljes régióra kiterjedő projekteket a bizottság – egyéb feltételek megléte esetén – támogatja.
Integrátori program
Sok pályázó félreérti a pályázati célt. Nem arra akarnak eszközöket nyerni, hogy más kis- és középvállalkozások számára nyújtsanak értékelhető és hasznos szolgáltatásokat, hanem kizárólag saját fejlesztésüket próbálják ezúton megoldani. Előfordul, hogy lényegében a pályázó alkalmazottjainak utaztatását kívánják a támogatásból finanszírozni.
Mindezek mellett igen sok, rendkívül értékes és tartalmas pályázat érkezik be, de még a formai, tartalmi hibák kiszűrése után fennmaradó pályázatok közül sem lehet mindegyiket támogatni. A támogatási keret ugyanis ezt messze nem teszi lehetővé. Így a feladat azoknak a pályázatoknak a kiválogatása, melyek kiemelten hasznosnak minősíthetők. Az eddigi tapasztalatok szerint e körbe a beadott pályázatok hozzávetőlegesen 20-25 százaléka sorolható.
Az integrátori beszállítói program tanácsadói feladatainak ellátására meghirdetett pályázattal kapcsolatosan sajátos módon az integrátor és a beszállító fogalmának tisztázása volt a leggyakoribb kérdés. Kétségkívül nem közkeletű definíciókról van szó (az integrátor lényegében a vevő – a nagyvállalat –, amely köré a beszállítók – például az alkatrészgyártók – csoportosulnak), ám azoknak a szervezeteknek, amelyek e témakörben kívánnak tanácsadói szerepet betölteni, nem igazán szabad, hogy már a tárgy meghatározásával gondjuk legyen. A pályázati kiírás egyebekben az integrátorok és beszállítóik kapcsolatrendszere megszilárdításának, fejlesztését, illetve tanácsadói tevékenység ellátásán keresztül a kis- és középvállalkozások beszállítói feladatokra való felkészítését jelölte meg célként.
A terminológiai bizonytalanság ellenére, az idő előrehaladtával egyre több és helyenként kiemelkedően jó színvonalú pályázat érkezett be e témakörben.
A pályázatra olyan jelöltek jelentkezése a kívánatos, amelyek
- rendszeres üzleti és szakmai kapcsolatban állnak a kis- és középvállalkozások széles körével,
- képesek beszállítói körökhöz kapcsolódó támogatói tevékenység lebonyolítására,
- alkalmasak arra, hogy a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válását pénzügyi konstrukciók kidolgozzák, forrásszervezéssel és forráskoordinációval segítsék.
E képességek igazolása a pályázók feladata.
A pályázatokat három területre irányuló szolgáltatás szakmai megalapozására lehet benyújtani, nevezetesen
- a minőségüggyel kapcsolatos követelmények megfogalmazására és érvényesítésére,
- az emberi erőforrások fejlesztésére,
- az integrátori kapcsolatok megerősítését segítő (elsősorban nem hitelintézeti) pénzügyi szolgáltatások fejlesztésére.
Az egyéb pályázati feltételek lényegében az előző témakörnél ismertetettekkel azonosak. Ebből következően a benyújtott pályázatok típushibái is hasonlóak. Azonban a támogatásra való kiválasztás felelőssége ez esetben – ha lehet egyáltalán fokozatokat felállítani – még nagyobb, hiszen a sikeres integrátori beszállítói tanácsadás nem csupán az elméleti felkészítést, hanem a gyakorlati integrátor-beszállító kapcsolatok stabil kiépítését jelentheti.
Régiókban gondolkodnak
Nem lehet véletlennek minősíteni, hogy a legjobb – s támogatásra ajánlott – pályázatok regionális jellegűek, a pályázók vonzáskörzetének alapos ismeretére épülnek. Az országos körre kiterjedő pályázatok színvonala messze alatta marad a regionális alapokra épülőknek.
Az is érzékelhető – különösen a benyújtott pályázatok többi témakörhöz viszonyított mérsékeltebb számából is láthatóan –, hogy az integrátori beszállítói tanácsadás munkája bizony nemcsak komoly szakmai felkészültséget, hanem nagyon alapos és aprólékos munkát is igényel. Így viszonylag könnyű kiszűrni azon szervezetek pályázatait, melyek alkalmatlanok, illetve kevéssé alkalmasak a feladat betöltésére. Nem lehet komolynak nevezni például olyan pályázatokat, melynél 1 millió forint alatti saját tőkével, szakmai múlt és integrátori kapcsolatok nélkül próbál forrásokat nyerni.
Összességében a két pályázati témakörben eddig elbírált projekteket illetően elmondható, hogy a pályázók egyre szélesebb köre igényli a támogatást, az idő előrehaladtával egyre jobb színvonalú pályázatokat nyújtanak be. Természetesen a fent leírtak csak kezdeti tapasztalatok, összefoglaló értékelésre, csak egy éves pályázati szakasz lezárása, az összes, adott évre kiterjedő döntés meghozatala után lehet sort keríteni. Arról nem is beszélve, hogy a valóságos tartalmi értékelés csak a megítélt támogatások felhasználása után lehetséges, hiszen ekkor derül ki, hogy milyen színvonalon értékesülnek a pótlólagos források.
