Arról, hogy valójában milyen is a helyzet a szakképzésben Magyarországon, nehéz véleményt formálni már csak azért is, mert ez az oktatási rendszer legszétforgácsoltabb ága. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az egyik fontos részterületről, az iskolarendszerű szakképzésről megközelítően pontos képet tud nyújtani, mivel szakemberei minden oktatási évben ellenőrzik a szakképző helyeket, és ezek tapasztalatait összegezve készítik el összefoglaló elemzésüket.
A korábbi évek kamarai ellenőrzései azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedre jellemző tendencia megváltozott. Vagyis a gyakorlati szakképzés leggyakoribb színterei az iskolai tanműhelyek, a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati oktatás helyett. Ugyanakkor fokozatosan egyre nagyobb arányt képvisel a korábbi évekhez képest a gazdálkodók részvétele a gyakorlati szakképzésben, olyannyira, hogy egyre több új vállalkozás is fontolgatja a szakképzésben való aktív részvételt.
A cégek megfogalmazása szerint azonban szükség lenne a színvonalasabb gyakorlati oktatás érdekében is a szorosabb együttműködésre az elméleti képzést adó intézménnyel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi vizsgálatában 3820 hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetnél végzett ellenőrzést, amely 4875 képzőhelyet és 6119 szakmai gyakorlati képzést érintett. Az ellenőrzés 387 szakmát fedett le. A Magyar Kézműves Kamara 3995 illetékességébe tartozó képzőhelyet vizsgált meg, országos vizsgálata 8335 tanulót érintett.
A kamarák jelentős figyelmet fordítottak a képzés anyagi szervezeti kereteire. Megállapították, hogy az egyes gazdálkodó szervezetekhez tartozó képzőhelyek közül kevés részesül támogatásban a szakképzési alaprész decentralizált keretéből. A kereskedelmi és iparkamarákhoz tartozó cégek közül – három évet tekintve – a vizsgált időszakban a 4875 képzőhelyből mindössze 334 kapott fejlesztési-beruházási támogatást.
A gazdálkodó szervezetek nem ismerik a képzőhelyek számára kiírt pályázati lehetőségeket, a jelentkezés feltételeit. Sokan a kamarai vizsgálat kapcsán hallottak először erről a lehetőségről.
Problémák a gyakorlatban
A gyakorlati képzéssel régebben foglalkozó gazdálkodó szervezetek jobban tudják a tárgyi feltételeket biztosítani, mint a kisebb cégek. Általánosságban elmondható, hogy kevés képzőhely rendelkezik teljes egészében a képzés tárgyi feltételeivel. Országos méretekben a kereskedelem és a vendéglátás területén tapasztalták a kamarai ellenőrök a legtöbb tárgyi hiányosságot.
A vizsgálatok összegzéséből kitűnik: a szakképzés ideje alatt a tanulók után járó juttatásokat nem tudják a cégek egyformán érvényesíteni, mert az úgynevezett szorgalmi időben a cégek kevésbé tudják megoldani a tanulók étkeztetését, a felelősségbiztosítást, a tisztálkodási eszközök adását, a munkaruha-juttatást és az egyéni védőfelszerelés biztosítását, mint a nyári gyakorlatok ideje alatt. Kevesen tudják megtéríteni az utazási költségeket abban az esetben, ha a telephelyen kívül van a gyakorlat.
Ugyanakkor kedvező tapasztalat, hogy a tanulók a gyakorlati idő alatt együttműködési megállapodás keretében kapják a gyakorlati képzést. A vizsgálat szerint a tanulók 90 százaléka rendelkezett együttműködési megállapodással.
A tanulók és a képzőhely között létrejött együttműködési megállapodások többsége, mintegy 71 százaléka megfelelő tartalmú volt, vagyis szabály szerint működött.
Komoly hiányosságot mutat, hogy a képzőhelyeken jellemzően hiányoznak a munkavédelmi naplók és a tanulók munkanaplói.
A képzőhelyek közül elsősorban a kisebb gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók nem ismerik a tanulók foglalkoztatásának jogi hátterét, a szakképzési hozzájárulás elszámolási módját.
