Közüzemi szolgáltatások: energiafelhasználás a munkahelyen II.

 

Előző számunkbana villamosenergia- és a vízszolgáltatás igénybevételéhez szükséges szerződéskötési, üzembe helyezési, mérési és elszámolási tudnivalókat ismertettük, most a gáz- és távhőszolgáltatás nem lakossági fogyasztókat érintő szabályait vesszük sorra. Ez azért is aktuális, mert a távhőszolgáltatást szabályozó törvény nemrégiben lépett hatályba.

 

I. GÁZSZOLGÁLTATÁS

Az 1994. évi XLI. törvény és a végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet szabályozza a gázszolgáltatást, mögöttes jogszabályként pedig a Ptk. közüzemi szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. Gáz közüzemi szolgáltatás a lakossági és kommunális fogyasztók ellátása gázzal a személyes szükségleteik kielégítéséhez általános közüzemi szerződés alapján, illetőleg a vállalkozási tevékenységhez gázt felhasználó fogyasztók ellátása egyedi közüzemi szerződés alapján.

A gázszolgáltatás előfeltételei

A szolgáltató a települések és a fogyasztók gázellátásba való bekapcsolása érdekében az előírt műszaki-biztonsági és pénzügyi feltételek megléte esetén gázelosztó rendszert létesít.

A biztonságos szolgáltatás érdekében a közüzemi célra szolgáltatott gáznak minőségi szabványban meghatározott követelményeknek kell megfelelnie, a közüzemi szerződésben meghatározott minőség (fűtőérték) megváltozásából adódó költségek nem terhelhetők át a fogyasztóra. A csatlakozni kívánó fogyasztók hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni a gázszolgáltatónak, amivel viselik a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségeket.

A gázelosztó vezeték elkészülte után a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés elkészítése már az ingatlantulajdonos feladata és költsége. Csak olyan gázszerelő végezheti el a munkát, szerelheti a gázfogyasztó készüléket, akit valamely gázszakmai egyesület elfogadott és nyilvántartásba vett. A gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni.

Üzembe helyezés, üzemben tartás

A gázelosztó vezetéket csak a gázszolgáltató tarthatja üzemben. A gázszolgáltató az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok között köteles szolgáltatni a gázt. Ennek megfelelően a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezések üzembe helyezését is a gázszolgáltató végzi el. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy az arra feljogosított megbízottja is jogosult.

A gázelosztó rendszer üzemzavarainak elhárítása is a szolgáltató feladata, erről azonban tájékoztatnia kell a fogyasztókat. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés, valamint a gázkészülékekhez kapcsolódó égéstermék-elvezető rendszer üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a feladata. Amennyiben veszélyhelyzetet észlel, azt azonnal be kell jelentenie a gázszolgáltatónak, aki azonnal köteles gondoskodni annak elhárításáról. Ennek keretében jogosult a gázszolgáltatást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A szolgáltató köteles ügyeleti szolgálatot fenntartani a veszélyhelyzet és az üzemzavar gyors elhárítására.

Vezetéklétesítés

A gázszolgáltató – szerződéskötési kötelezettségéből eredően – köteles a fogyasztói igények kielégítésére, vagyis a folyamatos és biztonságos gázszolgáltatásra. E kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha a fogyasztó nem fizeti be a hálózatfejlesztési hozzájárulást, vagy a vezetéklétesítéshez szükséges engedélyek valamelyike hiányzik.

A fogyasztó bekapcsolásához csatlakozó vezetéket és fogyasztói berendezést kell építeni. Miután a szolgáltató jóváhagyta a kiviteli tervet, 2 éven belül el kell végezni a kivitelezési munkálatokat. A munkálatok előkészületét a fogyasztó vagy a gázszerelő köteles bejelenteni a szolgáltatónak, szerelési nyilatkozat formájában. A bejelentést követő 15 napon belül a szolgáltató – még a bekapcsolás előtt – ellenőrzi a kivitelezést. Az igénybejelentés elfogadása esetén a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

A szerződés létrejötte

A villamosenergia-szolgáltatáshoz hasonlóan a gázszolgáltatásra is lehet általános és egyedi közüzemi szerződést is kötni. Mi a legtöbb fogyasztót érintő általános szerződéssel foglalkozunk. A közüzemi szerződés feltételeit és tartalmi előírásait, valamint a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt a gázszolgáltatásról szóló törvény mellékletét képező Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat tartalmazza. A szerződés tartalmi elemei az előző számunkban ismertetett villamosenergia-szerződéshez hasonlóak, ezért nem ismertetjük részletesen. Kiemeljük azonban, hogy amennyiben a fogyasztó elköltözik a fogyasztási helyről (például máshol folytatja a tevékenységét), köteles bejelenteni azt az időpontot, amelytől kezdődően nem veszi igénybe a szolgáltatást, ellenkező esetben ugyanis a legközelebbi mérőleolvasásig ő fizeti a fogyasztás díját. Azt is be kell jelenteni, ha olyan helyiségbe költözik, ahol gázszolgáltatás van, és igénybe akarja venni azt. Ilyenkor a bejelentéssel egyidejűleg a korábbi fogyasztóval kötött feltételek szerint jön létre a szerződés. A szolgáltatás a berendezés ellenőrzése után, a bekapcsolással kezdődik. Természetesen azt is be kell jelenteni, ha az új fogyasztó nem tart igényt a gázszolgáltatásra. Ilyenkor kérni kell a mérő leszerelését is, ellenkező esetben ugyanis a fogyasztót terheli a berendezések bérleti díja is.

A szolgáltatás megtagadása, szünetelés, korlátozás

A szolgáltató elsősorban akkor tagadhatja meg a gázszolgáltatást, ha a csatlakozó vezeték vagy a fogyasztói berendezés veszélyes az életre, a testi épségre vagy a vagyonbiztonságra. A fogyasztó súlyos szerződésszegése is okot adhat a szolgáltatás megtagadására, különösen ha a szolgáltató felszólítása ellenére nem rendeltetésszerűen használja a berendezést, vagy nem fizeti a díjat.

A szünetelés elsősorban a gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje, valamint új fogyasztó bekapcsolása esetén válhat szükségessé, amennyiben ezek a feladatok más műszaki megoldással nem valósíthatók meg. Természetesen a szünetelésről előzetesen értesíteni kell a fogyasztókat, és annak okát a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.

A fogyasztói korlátozás indoka üzemzavar vagy forráshiány lehet. A korlátozási sorrendet az üzletszabályzatban kell meghatározni, és a Magyar Energia Hivatallal is jóvá kell hagyatni.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

Az átalánydíjas fogyasztók kivételével a felhasznált gáz mennyiségének és teljesítményének méréséről a szolgáltató a tulajdonában lévő gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik, ennek megfelelően az ő feladata a mérő felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése is. A fogyasztó pedig köteles lehetővé tenni a mérő leolvasását és ellenőrzését, valamint meg kell fizetnie a leolvasott adatok alapján elszámolt díjat.

A számla elleni kifogásnak a számla kiegyenlítésére nincs halasztó hatálya, kivéve ha annak összege meghaladja az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét. A szolgáltató köteles megvizsgálni a kifogást, és a benyújtástól számított 15 napon belül értesíteni a fogyasztót ennek eredményéről.

Amennyiben visszatérítés illeti meg a fogyasztót, erről a szolgáltató köteles értesítést küldeni. Az értesítés közlésétől számított 8 napon belül ki kell fizetni a visszajáró összeget, ugyanis a határidő túllépése késedelmes fizetésnek minősül, s ennek következményeként a fogyasztó késedelmi kamatra és költségei megtérítésére jogosult. Amennyiben a szolgáltatónak jár díj vagy díjkülönbözet – például téves vagy elmaradt számlázás miatt –, azt a fogyasztó részletekben egyenlítheti ki.

Amennyiben a felszerelt gázmérő nem vagy rosszul jelzi a fogyasztást, a szolgáltató az előző év azonos időszakának fogyasztása alapján, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a megelőző három mérőleolvasási időszaknak egy időszakra eső átlagát alapul véve számláz.

Ár- és díjrendszer

Az árak szabályozásáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény keretein belül az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. Az 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet szabályozza az árszabályozás feltételeit. E szerint 1997. január 1-jétől 2001. december 31-ig a földgázárakat úgy kell megállapítani, hogy az árszabályozási éven belül, negyedévenként olyan árkiigazítást kell végrehajtani, amely figyelembe veszi az előző negyedévre hivatalosan megállapított forintleértékelés mértékét. Az éves árkorrekciót a negyedéves árkiigazítások hatásának figyelembevételével valósítják meg.

Díjrendszer

Az elfogyasztott földgázért gázdíjat vagy gázdíjat és teljesítménydíjat kell fizetni. A fogyasztó az elfogyasztott földgázmennyiség után, annak fűtőértékével arányosan fizeti a gázdíjat, a teljesítménydíjat pedig a téli fogyasztási időszakban (október 15-től április 15-ig) lekötött legnagyobb teljesítmény után, egész évre vonatkozóan fizeti. Az elszámolás alapja a hitelesített mérőműszeren mért, a gázszolgáltató által a mérési időszakra meghatározott átlagos fűtőérték.

Ipari és kommunális díj

Az ipari és kommunális célra szolgáltatott gázért a fogyasztó választása szerint teljesítménydíjas vagy általános célú árszabás alapján kell díjat fizetni.

Teljesítménydíjas árszabásnál a fogyasztó gázdíjat és teljesítménydíjat is fizet, s amennyiben a szerződésben lekötött teljesítménynél legalább egy órán keresztül többet vételez, a szolgáltató a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény után az egész évre vonatkozó teljesítménydíj kétszeresét számítja fel.

Amennyiben a felek általános árszabásban állapodnak meg, a fogyasztó a szolgáltatott földgáz fűtőértékével arányos gázdíjat fizet.

Szerződésszegés

Tekintettel arra, hogy a szerződésszegő magatartások és azok szankciói nagyrészt megegyeznek a villamosenergia-szolgáltatásra kötött – és múlt havi számunkban részletesen tárgyalt – szerződésekre vonatkozó szabályozással, itt csak azokra térünk ki, amelyeket a villamosenergia-szolgáltatásról szóló törvény nem sorol fel.

Mivel a szolgáltatott gáznak szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelnie, a szolgáltató szerződésszegésének minősül és kötbérfizetési kötelezettséget von maga után, ha a szolgáltatott gáz nem felel meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban meghatározott követelményeknek.

A fogyasztó szerződésszegő magatartásának minősül az is, ha a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő gázfogyasztó berendezést, készüléket, illetve csatlakozó és fogyasztói vezetéket használ. A szankciók azonosak a villamosenergia-szolgáltatási szerződésnél ismertetettekkel, azzal a különbséggel, hogy együttesen is lehet alkalmazni azokat.

A szerződés megszűnése

A törvény csak egy esetét emeli ki a közüzemi szerződés megszűnésének, mégpedig azt, hogy a fogyasztó bármikor, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést, 15 napos felmondási határidővel. Amennyiben a felmondás következtében a fogyasztói berendezést is leszerelik, azt a munka megkezdése előtt 48 órával be kell jelenteni a szolgáltatónak.

Fogyasztóvédelem

A márciusban hatályba lépett új fogyasztóvédelmi törvény az energiaszektorban is nagyobb szerepet szán a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek és a területi gazdasági kamarák mellett felállítandó úgynevezett békéltető testületeknek. Ennek ellenére az energiatörvényekben a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi tevékenységekre nem terjed ki a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatásköre. Tekintettel azonban arra, hogy a fogyasztók az új fogyasztóvédelmi törvény értelmében minden fogyasztói problémával közvetlenül a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez fordulhatnak, a Magyar Energia Hivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség együttműködési megállapodásban rögzíti, hogy a két szervezet milyen gyakorlat szerint segíti egymás tevékenységét.

Magyar Energia Hivatal

A gázszolgáltatásról és a villamosenergia-szolgáltatásról szóló törvények értelmében 1994. szeptember elsejével létrehozták a Magyar Energia Hivatalt (MEH). A hivatal országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a kormány, felügyeletét pedig az ipari és kereskedelmi miniszter látja el. A hivatal hatáskörébe tartozik:

• a villamos energia termelésének, szállításának és szolgáltatásának engedélyezése, valamint a gáz szolgáltatására és értékesítésére vonatkozó működési, továbbá a települések, a településrészek, területek és egyes fogyasztók gázellátására szolgáló engedélyek kiadása,
• a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzése, valamint
• a fogyasztóvédelem.

Mindezek érdekében a hivatal

• jóváhagyja a szolgáltatók által kidolgozott üzletszabályzatot, a jóváhagyási eljárásban a fogyasztók érdek-képviseleti szervezeteinek véleményét is kikéri,
• megállapítja az egyes fogyasztók korlátozási sorrendjét,
• előkészíti az árakat és az áralkalmazási feltételeket, a villamosenergia- és a gázhálózat-fejlesztési hozzájárulás számításának szabályait,
• kidolgozza a fogyasztóvédelemre vonatkozó részletes szabályokat (mikor fordulhat a fogyasztó a hivatalhoz, milyen szankciókat alkalmazhat),
• kivizsgálja a fogyasztói panaszokat,
• együttműködik a fogyasztók érdek-képviseleti szervezeteivel, ennek érdekében szervezetén belül létrehozta az Energetikai Érdekképviseleti Tanácsot, melynek 15 tagjából 6 főt az érdek-képviseleti szervek, 6-ot a szolgáltatók képviselői, 3-at pedig a hivatal delegál. A tanács határozatai a MEH főigazgatójának ajánlásként szolgálnak (az érdek-képviseleti szervek között kiemelkedő szerepet tölt be a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, a Vezetékes Energiafelhasználók Szövetsége és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület),
• egyezséget hoz létre, ennek hiányában dönt a fogyasztói érdek-képviseleti szervezetek, a szolgáltató és az értékesítő között lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt, a fogyasztókat érintő vitás ügyekben.

Fogyasztói panasszal csak a közüzemi szerződés megkötése előtt lehet a hivatalhoz fordulni, hiszen a megkötött szerződésből eredő jogviták elbírálása bírósági útra tartozik. Például ha a szolgáltató jogellenesen tagadja meg a szerződéskötést, a MEH kötelezheti a szerződéskötésre. A hivatal határozatával mérsékelheti az indokolatlanul magas hálózatfejlesztési hozzájárulást is, illetőleg megtilthatja az olyan költségek fogyasztóra történő áthárítását, amelyek az Üzletszabályzat szerint a szolgáltatót terhelik.

II. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS

A távhőszolgáltatás jogi szabályozása sokáig nehezen volt áttekinthető, a szolgáltatási viszonyokat egyszerre több törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet határozta meg, és a fogyasztói érdekvédelem kérdései sem voltak rendezettek. Ennek magyarázata többek között az, hogy a távhőszolgáltató rendszerek helyi jellegűek, nincsenek és fizikailag nem is lehetnek országosan egységes rendszerbe összekapcsolva. Jelentős eltérések vannak a felhasznált tüzelőanyag fajtáiban és a hőforrásokban is. Különböznek a szolgáltatás műszaki feltételei, és településenként eltérőek a díjak is. Ez év márciusában – megteremtve a szolgáltatás általános szabályozásának egységes feltételeit – a parlament elfogadta a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényt, amely június 21-én lépett hatályba. A törvényben nagy hangsúlyt kapott a fogyasztóvédelem és az a törekvés, miszerint a fogyasztást minél több helyen mérhetővé kell tenni, hogy a díjfizetés alapja a tényleges fogyasztás legyen. Ez ma még csak ott valósulhat meg, ahol a szolgáltató és a fogyasztó ebben állapodnak meg, de a mérés a fogyasztói rendszerek sajátosságai miatt nagyrészt a hőközpontban történik. Rövid időn belül át kell térni a hőközponti mérésen alapuló elszámolásra, sőt, ahol a műszaki feltételek ehhez adottak, épületrészenként (helyiségenként, lakásonként) kell mérni és elszámolni a fogyasztást.

Elsősorban a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszonnyal foglalkozunk, ezért nem térünk ki a szolgáltatók tevékenységének megkezdéséhez szükséges engedélyezési eljárásra, csak megemlítjük, hogy a Magyar Energia Hivatal és a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik az engedélyek kiadása.

Önkormányzati feladatok

A települési önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását. Ennek érdekében a képviselő-testület állapítja meg az árakat (ehhez ki kell kérni a fogyasztóvédelmi szervek és a fogyasztói érdekképviseletek véleményét), szabályozza a távhőszolgáltatónak a fogyasztóvédelmi szervekkel és a fogyasztói érdekképviseletekkel történő együttműködési kötelezettségét, kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése; a kormány rendelete alapján megállapítja a fogyasztói korlátozás sorrendjét; rendeletben határozza meg az áralkalmazási feltételeket, valamint a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait.

Közüzemi szerződés

Szerződéskötés előtt a távhőszolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és együttműködni az igénylővel a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában. A tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között azt a költséget, csatlakozási díjat is köteles meghatározni, amit a fogyasztónak a rendszerbe lépés előtt fizetnie kell.

A szolgáltatót csak a lakossági fogyasztókkal szemben terheli általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség. Az egyéb fogyasztók és a szolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére. Az általános közüzemi szerződés határozatlan, az egyedi közüzemi szerződés pedig határozott időre szól.

A távhőszolgáltató nem köteles megkötni a szerződést, ha a fogyasztó nem teljesíti az előzetes tájékoztatóban foglaltakat.

Felmondás

Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel és az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

A távhőszolgáltató csak akkor mondhatja fel, ha a fogyasztó nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg a távhődíjat, illetőleg ha tudomást szerez arról, hogy a fogyasztó megszüntette a távhő vételezését a fogyasztási helyen. Ilyenkor a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli.

Fogyasztói berendezés létesítése és működtetése

A fogyasztói berendezés létesítése – más megállapodás hiányában – a fogyasztási hely tulajdonosának kötelessége. A fogyasztói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató díjmentesen szolgáltat adatokat, valamint díjmentesen felülvizsgálja a lakóépületek és a vegyes célra használt épületek fogyasztói hőközpontjainak kiviteli tervét.

Az elkészült fogyasztói berendezést csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze a szolgáltatói berendezéssel, a távhőfogyasztás elszámolására alkalmas mérőeszköz egyidejű felszerelésével.

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt átalánydíjas fogyasztó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával létesíthet új fogyasztói berendezést, helyezhet át, alakíthat át és – a szerződés felmondását kivéve – szüntethet meg meglevő fogyasztói berendezést.

A fogyasztói berendezés üzemeltetése és fenntartása a fogyasztási hely tulajdonosának kötelessége. Az üzemeltető köteles gondoskodni a fogyasztók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról.

A szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

A szolgáltató az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, illetőleg más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez szüneteltetheti a távhőszolgáltatást, de csak a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban. Amennyiben a szünetelés miatt a fogyasztói berendezésekben károk keletkeznek, és a fogyasztó vétlen a szolgáltatás szünetelésében, a szolgáltató köteles azokat megtéríteni.

A szolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon előre értesíteni az érintett fogyasztókat.

A távhőszolgáltató korlátozhatja a szolgáltatást, ha országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél termeléskiesés lép fel, vagy környezetvédelmi érdek indokolja azt. A korlátozás általános feltételeit a kormány rendeletben határozza meg (ez a rendelet lapzártánkig nem született meg). A korlátozás bevezetéséről és annak okairól az önkormányzatot is tájékoztatni kell.

A szüneteltetés és a korlátozás részletes feltételeit, a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a korlátozási sorrend elkészítésének szabályait, valamint a korlátozási sorrendet önkormányzati rendeletben állapítják meg.

Mérés elszámolás, díjfizetés

A szolgáltatott távhőt hőmenynyiségmérés vagy (átalány szerinti távhőszolgáltatásnál) átalány szerint számolják el. Mint már említettük, egyelőre még az általány szerinti elszámolás a gyakoribb, de remélhetőleg egyre jobban elterjed a mérés szerinti elszámolás, amely alapján a tényleges fogyasztást lehet mérni.

A mérés szerinti elszámolásnál a távhőszolgáltató a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson méri és számolja el a szolgáltatott távhő mennyiségét. A távhő mennyisége épületrészenként is mérhető és elszámolható, amennyiben a fogyasztó a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli az épület valamennyi részében.

A mérés szerinti távhőszolgáltatásnál az érdekeltek megállapodása rögzíti a szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját. Amennyiben a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok egymás közötti megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a települési önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó a díjfizetés feltételeire. Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a szolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje is az ő kötelessége. A fogyasztó kérheti a szolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Amennyiben a vizsgálat indokolt volt, annak költsége a szolgáltatót terheli, ellenkező esetben pedig a fogyasztó köteles viselni.

Az átalány szerinti távhőszolgáltatásnál átalánydíjas elszámolást alkalmaznak. Az díj megfizetése az épületnek vagy épületrésznek a szolgáltatást igénybe vevő használóját (pl. bérlőjét, haszonélvezőjét vagy tulajdonosát) terheli.

A szolgáltatott távhő elszámolásával, a díjfizetéssel, valamint a szabályozatlan vételezéssel kapcsolatos szabályokat az önkormányzat határozza meg a díjalkalmazási feltételekben. A díjalkalmazási feltételek az átalány szerinti távhőszolgáltatás esetére tartalmazzák a szolgáltatás fajtáját, mértékét, minőségét, időtartamát és helyét, valamint a díjelszámolás alapját.

Annak érdekében, hogy a szolgáltatók minél előbb átálljanak a mérés szerinti elszámolásra, a törvény előírja, hogy új távhőszolgáltató rendszer létesítésekor, meglévő rendszernél pedig az önkormányzat rendeletében meghatározott időpontig, legfeljebb azonban a törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül meg kell valósítani a távhőfogyasztás hőközpontonkénti és hőfogadó állomásonkénti vagy épületrészenkénti mérését, szabályozását és mérés szerinti elszámolását.

A közüzemi szabályzat és az üzletszabályzat

A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait a kormány rendelettel kiadott távhő-szolgáltatási közüzemi szabályzatban állapítja meg (ez a jogszabály lapzártánkig nem született meg). Az önkormányzat képviselő-testülete a közüzemi szabályzatban foglaltak végrehajtására további részletes szabályokat határozhat meg rendeletében.

A távhőszolgáltató köteles a fogyasztók részére hozzáférhetővé tenni a fogyasztóiigény-kielégítés és a távhőszolgáltatás egyéb szabályait tartalmazó üzletszabályzatot.