Az Érdekegyeztető Tanács reformjáról az érintett szervezetek már évek óta gondolkodnak, és úgy tűnik, eljött az idő, amikor nem halogatható tovább. Nemcsak azért, mert a megnyilatkozásokból és az ÉT-ben a kormányzati oldalt eddig képviselő Munkaügyi Minisztérium átalakításából arra lehet következtetni, hogy erre az új kormány is el van szánva, hanem azért is, mert időközben, lépésenként végbemegy az érdekegyeztető oldalak átalakulása. A munkaadói oldal – mondhatni – élen jár az érdekegyeztetés átalakításában, amit jól jeleznek a koncentrációs törekvések. Az ÉT eddigi kilenc munkaadói szervezete felismerte, hogy túlságosan szétaprózva kevéssé hatékonyan tudja képviselni a szektor érdekeit.
A munkaadói oldal egyes szervezeteinek fúziója várható volt, de idő kellett ahhoz, hogy az érintettek felmérjék, mit nyerhetnek és veszíthetnek az egyesülésen. Egyelőre csak a hasonló a hasonlóval elve érvényesül: a nagyjából azonos vállalati kört képviselő szervezetek kezdtek integrálódni. A vállalati méret dominál. Ezt támasztja alá a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Stratégiai Vállalkozások Országos Szövetsége egyesülése. De a kisvállalkozói szektor is integrálódni látszik: nemrégiben kötött együttműködési megállapodást a Magyar Iparszövetség, az Ipartestületek Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége, valamint a Kiskereskedők és a Vendéglátók Országos Szövetsége. Ahhoz még további idő kell, hogy ennél jelentősebb koncentráció jöjjön létre, a szervezetek azonban már barátkoznak a gondolattal, hogy többre van szükség. Ebben erősíti őket az Európai Unióban kialakult gyakorlat is.
(A szakszervezeti oldal figyeli a munkaadók vívódását az egyesülés és az önállóság megtartása között, nem titkolva, hogy számukra mindenképpen szerencsésebb, ha kevésbé rétegezett munkaadói oldallal kell lefolytatniuk a tárgyalásokat. Eközben maguk is tudják, hogy előbb-utóbb számukra is elkerülhetetlen lesz a koncentráció.)
A munkaadói szervezetek egyébiránt a munkaadói oldal jövőjét az érdekegyeztetés mechanizmusában sokrétűen látják, ám abban valamennyien megegyeznek, hogy a munkaadói szervezetek érdekeltek a háromoldalú, demokratikus érdekegyeztetésben, amelyben jól körülhatároltak az erővonalak, mindenki valós értékeinek megfelelően vesz részt a munkában és a döntésekben. Valamennyi szervezet bízik saját erejében és abban, hogy képes lesz hosszú távon stabil szereplője maradni a hazai érdekegyeztetési mechanizmusnak.
Visszafogott jövendölések
Minden jel arra mutat, hogy egyelőre nem időszerű az ÉT sorsáról nyilatkozni, hiszen hiába vannak elképzelései a munkaadói oldalnak, ha a partnerek, elsősorban a kormányzat még nem döntött arról, folytatódjon-e ebben a formában az érdekegyeztetés – véli Szirmai Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke. – Az új kormány jelöltjei többször is abban az értelemben nyilatkoztak, hogy noha az érdekegyeztetést fontosnak tartják, ám nem az eddigi, rossz rendszerben. Kíváncsian várom, hogy akkor mifélében! – tette hozzá a VOSZ tisztségviselője, hangoztatva: reméli, hogy a nemzetközi életben megszokott gyakorlat mégis vissza fog vezetni a tripartid érdekegyeztetéshez.
A VOSZ és a többi munkaadói szervezet korábban, amikor az ÉT reformjáról szó esett, nem gyökeres változást, esetleg a fórumok megszüntetését kívánta, hanem azt, hogy az ÉT működésének immár nyilvánvalóvá vált hiányosságait megoldják. Ezek a problémák sokrétűek voltak, közülük is az egyik reformot igénylő pont az, hogy a munkaadói oldal, sőt a munkavállalói oldal is nagyon széttagolt volt. Ráadásul tisztázatlanok voltak a kompetencia-, tehát a szavazati arányok.
A VOSZ elkészítette javaslatát az ÉT reformjáról, amelynek lényege a súlyozás szerinti szavazás bevezetése. Ez feloldotta volna a feszültséget az igazolt taglétszám és a tagok által foglalkoztatott létszám között. A VOSZ szakértői szerint a bevallott súlyarányok ugyanis alkalmatlanok a reprezentativitás hiteles kifejezésére. Az ezzel kapcsolatos technikai problémák mögött minden valószínűség szerint érdekproblémák vannak – véli Szirmai Péter.
A VOSZ úgy gondolta: ha a VOSZ és a Stratosz házassága létrejön, ezzel olyan munkaadói szervezet alakul meg, amely a hazai munkavállalók egyharmadát-felét foglalkoztatja. Nyilvánosságra került, hogy a VOSZ a tb-önkormányzati választásokra 5400 tagot igazolt, e közben a Stratosz taglétszáma 100 alatt van, miközben a legnagyobb hazai cégeket tömöríti. Ezért tekintettel arra, hogy az ÉT-ben alapvetően a foglalkoztatottak sorsáról születnek döntések, érthetetlenek voltak a munkaadók fenntartásai a legnagyobb hazai munkavállalói kört foglalkoztató szervezettel szemben. A VOSZ és a Stratosz fúziója azóta előrehaladott állapotba került, augusztusban kerül sor az alakuló közgyűlésre.
Négyszereplős munkaadói oldal
Szembetűnő viszont, hogy ezzel egy időben megindult a munkaadói oldal koncentrációja, más szervezetek is fúzióban kezdtek gondolkodni. Létrejött például a kisvállalkozók együttműködése, a KÉSZ, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Munkaadói Szövetség rövidesen egyesül, és minden jel arra mutat, hogy az agrárszférát képviselő szervezetek is az együttműködés lehetőségeit keresik. Valószínű tehát, hogy négy tagból álló munkaadói oldal jön létre, és távlatilag még ennél nagyobb koncentrációs fejlemény is várható. Szirmai Péter szerint ötéves távlatban – amennyiben ennek meglesznek a személyi, infrastrukturális és egyéb feltételei – az EU-csatlakozás idejére valószínűleg nem a jelenlegi munkaadói szervezetek lesznek jelen a magyar gazdaságban, de legalábbis nem a jelenlegi formában.
Kétségtelen, hogy a VOSZ-on belül egyes érdekcsoportoknak gondot okozott a koncentráció – fejtette ki Szirmai Péter. A kisebb tagok attól tartottak, hogy a nagy cégekkel való fúzió után elvész a hangjuk. Az elnökség arra törekszik, hogy ezek a félelmek ne igazolódjanak, ezért garanciákat szeretnének beleépíteni az alapszabályba, amely megvédi a kicsiket az egyik oldalról, másrészt a nagyokat attól, hogy egyszerűen le lehessen szavazni őket a kezek erdejével. Erre megvannak a demokráciában a megfelelő technikák.
A munkaadói oldal koncentrációjánál az egyik jelentős lökést az adta, hogy megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Ezekben a munkaadói oldal jelenleg még nem tud érdemben részt venni, mert nem tud felállítani olyan szervezetet, amely teljes jogú tagja lehetne az EU Parlament mellett működő munkaadói lobbynak, az UNICE-nek. A magyar munkaadók évek óta kérik felvételüket, azonban az UNICE máig nem döntött, hogy melyik szervezetet veszi fel, mivel csak olyan szervezetet vesznek a tagok közé, amely teljes mértékben képviseli a magyar munkaadói szférát. Ezt a hazai szervezeteknek figyelembe kellene venni, hiszen fontos érdek, hogy a munkaadók a csatlakozási tárgyalásokon részt vehessenek, mivel másképpen tárgyal az, aki érintett egy-egy kérdésben, és másként, aki hivatalnokként szakmai feladatot lát benne. Európában ugyanakkor a tripartizmus elve érvényesül, ez voltaképpen kényszeríti a tagállamokat, hogy a szociális partnerek valamilyen ÉT-szerű szervezetben folytassák le az érdekegyeztetést.
A párhuzamosság fölösleges
Az MGYOSZ és az MMSZ között a tervek szerint hamarosan megvalósuló fúziót több mint egy évvel ezelőtt határozta el a két szervezet vezető testülete – mondta el Vimmer István, az MGYOSZ alelnöke. Ez egybeesett azzal, hogy koalíciót alkottak a társadalombiztosítási önkormányzatokban való megjelenésre, illetve létrehoztak közös jogi személyiségű szervezetet a nemzetközi ügyek vitelére. A közös szervezet létrehozásának több oka van. Nagy a hasonlóság a két munkaadói szövetség érdek-képviseleti filozófiája, a két szervezet súlya, az általuk képviselt gazdasági szereplők köre tekintetében. Ezért gondolták, hogy a párhuzamosan hasonló tevékenységnek nincs értelme, közösen, koncenráltan kellene dolgozni. Egyébként is az a tapasztalatuk, hogy a szétaprózott munkaadói képviseletek nem tudnak megfelelő párbeszédet folytatni az európai partnerszervezetekkel. A szerveződés formája ugyan bizonyos értelemben a mi belügyünk, de több tárgyalás során is kiderült, hogy a koncentráltabb forma megkönnyítené a nemzetközi együttműködést. Az egyesülésnek az lenne a hatása, hogy a munkaadói szervezetek koncentráltabban tudnak fellépni, hatásosabban tudják megjeleníteni az általuk képviselt vállalkozók érdekeit.
A két szövetség együttesen csaknem hiánytalanul képviseli a magyar gazdaság szereplőit, mivel mind szakmai szövetségek, mind regionális szervezetek tagok lesznek, és továbbra is lesznek az új szervezetnek közvetlen vállalati tagjai. A következő időszakban – függetlenül attól, hogy az érdekegyeztetés intézményi formái hogyan változnak – határozott munkaadói-érdekképviseleti koncepció kialakítására a korábbinál is sokkal nagyobb szüksége lesz mind a gazdaságnak, mind a partnereknek, beleértve ebbe a kormányt és a parlamentet is.
Sok a kilenc
Jelenleg kilenc munkaadói szervezet van, amelyek évek óta a háromoldalú egyeztetések szereplői. Ez önmagában is sok – hangoztatta Vimmer István. Az MGYOSZ-nak az MMSZ-szel közösen már több mint egy éve van közös koncepciója az ÉT átalakításáról. Ebben benne van az is, hogy majdan a szereplők tényleges gazdasági súlyuk és az általuk valóban képviselt vállalkozások és gazdasági szektorok nagyságrendje alapján kapjanak mandátumot, míg jelenleg egy szervezetnek egy mandátuma van. Szerepel benne az is, hogy azonos tevékenységi körű szervezetek egy szervezetbe tömörüljenek. Ennek alapján három meghatározó érdekcsoport lenne: az egyik az MGYOSZ-MMSZ által képviselt közepes, illetve az annál nagyobb méretű, Magyarországon regisztrált vállalkozások, beleértve természetesen a külföldi tulajdonú, illetve vegyes vállalatokat is. A másik lenne a kis- és középvállalkozások érdekképviselete, a harmadik pedig az agrármunkaadók, illetve az agrárszférához kapcsolt területek érdeklobbyja.
Az MGYOSZ és az MMSZ a fúzióhoz már minden szükséges döntést meghozott, mindkét szervezet közgyűlése támogatta az egyesülést, jóváhagyta az elveit és a kereteit, már csak a technikai kérdések vannak hátra – az új egyesülési közgyűlés, illetve a formai ügyek részletes kidolgozása. Az előzetes elképzelések szerint ez még júliusban megtörténik.
Kisvállalkozók együttműködése
Az Iposz, az OKISZ, az Áfeosz és a Kisosz nemrégiben írta alá az együttműködési megállapodást, amely gyakorlatilag megvalósítja a kis- és középvállalkozók szövetségét – mondta el Varga János, a Kisosz vezetője, a KÉSZ elnöke. A munkaadói oldal szervezeti felépítését továbbra is nagyon fontosnak tartják, és hasonló felállást tartanak szükségesnek, mint ami volt. Ez a négyes szövetség nem adja fel jogait az ÉT-ben, tehát külön-külön valamennyi szervezet ugyanúgy, mint eddig, képviselteti magát a munkáltatói oldalon. A KÉSZ egyértelműen azzal a céllal jött létre, hogy akár az EU-csatlakozást, akár a kormány programját, a törvény-előkészítést illetően, vagy bármilyen tárcaközi egyeztetésen, ami a kis- és középvállalkozói réteget érinti, egységes, szövetségi gondolkodást képviseljen. Rotációs rendszer van, mindig más az elnök.
– Mindenképpen szorosabb együttműködés várható a négy szervezet között – hangoztatta Varga János –, de jelenleg még nem ismerjük elég alaposan az új kormány programját, és amíg nem ismerjük a kis- és középvállalkozók helyét az EU-csatlakozásban, amíg nincs meg a kormány részéről a kisvállalkozókkal kapcsolatos feladatok felelős vezetője, addig nem kívánunk szorosabb együttműködést létrehozni.
Mindenképpen fenn kívánjuk tartani a külön érdekegyeztetési jogot a szervezetek részére. Már csak azért is, mert ellentétben az MGYOSZ-MMSZ, illetve VOSZ-Stratosz szerveződéssel, nekünk országosan kiépített szerveződéseink vannak. A létrehozott kis- és középvállalkozói szövetség közel 750 ezer embert foglal magában.
Ez a koncentrálódási folyamat már régebben megkezdődött, de most lett meg az eredménye, mert eddig úgy ítéltük meg, hogy sem az Antall-kormány, sem a Horn-kormány nem foglalkozott a kis- és középvállalkozói réteg közvetlen megsegítésével. Úgy éreztük, eddig a multik világa érvényesült a kereskedelemben, a vendéglátás területén. Most úgy ítéljük meg, mindenképpen változásra van szükség.
Pontokba foglalva
A három pontból az első az ÉT megfelelő átszervezése, de további fenntartása. Szükségesnek tartják, hogy a kis- és középvállalkozói réteg képviseletét, összefogását legalább államtitkári szinten valósítsa meg a kormány. Az EU-csatlakozás előkészítésében szerepet vállalva szeretnének részt venni a tárgyalásokon. Mindenképpen szükségesnek tartják felülvizsgálni a jelenlegi mérhetetlen adózást és azon belül a hatalmas adminisztrációs terheket. Nem is annyira az adózás mértékével van bajuk, hanem az adminisztrációval. Véleményük szerint nem lenne teljes az új kormány programja, ha nem foglalkozna hatékonyan a kisvállalkozói réteg problémáival. Eddig az ígéretek szintjén minden kormány vállalta a kis- és középvállalkozói szektor hatékony segítését, de semmi nem lett belőle – állítja Varga János.
– A munkaadói oldal az ÉT-ben eddig a lehetőségekhez képest hatékonyan tudott jelen lenni. Ám sokszor volt példa arra, hogy nem volt lehetőség az érdemi munkára – vélekedik Varga János –, mert akkor kaptak meg anyagokat értékelésre, miután a kormány már elfogadta, így a tripartid érdekegyeztetés nem teljesítette feladatát. De sok törvény előkészítésében részt vettek, ami az érdekegyeztetést érintette, ezért Varga János összefoglalva pozitívan értékelte a munkaadói oldal működését.
– Egyetértek a munkaadói oldalon megindult fúziókkal – hangoztatta a KÉSZ elnöke. – Számtalan példa van arra, hogy a külföldi delegációk nem tudtak eligazodni, kivel kell tárgyalniuk, egyeztetniük, hiszen Magyarországon közel 300 szakmai érdekképviselet van. Igaz, köztük sok olyan van, amely mögött nincs háttér. A célunk az, hogy összeforrottan, hatékonyabban, a legszorosabb együttműködésben dolgozzunk.
Kis szervezetek – nagy múlttal
– Az IPOSZ nemzetközi kapcsolatai révén számos olyan fórumon vesz részt, amelyen a tripartid érdekegyeztetés folyamata zajlik – mondta az ÉT munkájáról gondolkodva Szűcs György, az IPOSZ elnöke. – Elmondhatjuk, hogy ezen a területen EU-konform a magyar gyakorlat, mert az Európai Unió gazdasági szociális bizottsága is erre az alaphelyzetre épül fel: munkaadók, munkavállalók és kormány, illetve ott még a civil szféra egy része is benn van. Idehaza a három oldal betöltötte hivatását, nagyobb társadalmi és gazdasági megrázkódtatások nélkül elvégezte feladatát a munka világával kapcsolatos döntésekben, olykor véleményezte a gazdaságpolitikai törvényeket is. Minden olyan további lépést, amely javítja ennek a rendszernek a működési feltételeit, az Iposz támogat. Ilyen lépések lehetnek a munkaadói fúziók – hangoztatta Szűcs György. A munkaadói oldalon kilenc szervezet van, a munkavállalói oldalon pedig hat. Az Iposz állásfoglalása szerint a munkaadói oldal számossága azonban nem gyöngíti, hanem segíti ezt a rendszert azáltal, hogy a szervezetek valós társadalmi és gazdasági rétegeket képviselnek.
Magyarországon még nem fejeződött be a fennmaradásért folytatott harc. Nem lehet tudni, hogy az EU-csatlakozás, a gazdaság makroszintű stabilizációja során mely üzemek szorulnak arra, hogy nagyobb védelmet szerezzenek. De 8-9 év elég volt arra, hogy a hasonló struktúrájú szervezetek felismerjék: egyesülni kell. Ez zajlik a VOSZ és a Stratosz, valamint az MGYOSZ és az MMSZ esetében. Nem oldható meg viszont az egyesülés a tulajdonosok által vezetett kisüzemeknek annál a rétegénél, amelyet az OKISZ és az Áfeosz képvisel. De arra mindenképpen szükség volt, hogy a kis- és középvállalkozói érdek-képviseleti szervezetet megalakítsák. Az érdekegyeztetés struktúrájának átalakulásánál még kérdés, hogy a két agrárszövetség mit fog kezdeni – hívta fel a figyelmet Szűcs György. De akárhogy' is lesz, az biztos, hogy az ÉT már nem lesz ugyanaz, mint régen, mert önmagában is megerősödött.
Szűcs György az ÉT sokat vitatott reprezentativitásával kapcsolatban kifejtette: hamisnak tartja az elvet, hogy a gazdasági súlynak megfelelő legyen a szavazati arány a munkaadói oldalon. Nem lehet eldönteni, hogy valamelyik nagy szervezet nagyobb szavazati arányt érdemel a 3200 magyar településen jelen lévő kisüzemnél.
A szakszervezetek várakozásai
A szakszervezetek érdeklődve várják, hogyan rendeződnek át az erővonalak a munkaadói oldalon a következő hónapokban, illetve hogyan alakul majd az érdemi tevékenység az új felállásban. A szakszervezetek számára kedvező a munkaadói oldal koncentrációja, mert érdekeltek abban, hogy erős, jól szervezett szociális partnerrel tárgyalhassanak. Más vélemények szerint a munkaadók szakmai munkáját is javíthatja, ha koncentrálják erőiket.
– Az MSZOSZ üdvözli, hogy a munkaadói oldalon egyre inkább koncentrálódnak az erők, noha tisztában van azzal, az ÉT minden oldalának belügye, hogyan formálja a saját sorait – hangoztatta Bálint Attila, a legnagyobb szakszervezeti tömörülés szóvivője. – Mi örülünk, ha olyan formációk jönnek létre, amelyek minél több munkavállalót foglalkoztatnak, és amelyekkel ágazati és országos megállapodásokat lehet kötni. Egyáltalán nem igaz, hogy a szakszervezet érdeke lenne a munkaadói oldal megosztottsága, hiszen tudott, hogy egy szétszabdalt, megosztott szervezetnél a tárgyalások végeredménye mindig a legkisebb közös többszörös. Sok esetben, amikor a szervezetek többsége képes lenne a munkavállalók szempontjából előnyösebb feltételekkel megegyezni, azért hiúsul meg, mert van egy kisebb szervezet, amelyik nem képes vállalni a feltételeket. Tehát épp a munkavállalóknak nem fűződik érdekük ahhoz, hogy megosztott oldallal álljanak szemben.
– A minimálbérek tekintetében gyakran érvényesült a legkisebb többszörös elve – emlékeztetett Bálint Attila. – Arról viszont nem tud példát mondani, hogy a megkötött megállapodást valamelyik munkáltatói oldal nem tartotta volna be. Biztos vagyok abban – mondta a szóvivő –, hogy az ÉT-ben ülő egyetlen szervezet sem kockáztatja a saját tekintélyét ilyesmivel.
– Az ÉT továbbra is a munkabéke alapjául szolgáló intézmény, nyilvánvalóan a jövőjét tekintve fel sem vetődhetnek kételyek – hangoztatta a szóvivő. – Az Európai Unióba tartva fejlett, jól működő, kiszámítható partnerekből álló érdekegyeztetésre van szükség továbbra is. Az ÉT saját átalakításáról, továbbfejlesztéséről már többször tárgyalt, ezeket az egyeztetéseket az MSZOSZ szerint tovább kell folytatni. A szakszervezetekre is bőven ráférne hasonló koncentráció – vélte a szóvivő –, az erők egyesítésének gondolatával barátkozni kellene. Célszerűnek tartanám, hogy ha megvárjuk az üzemi tanácsi választásokat novemberben, akkor bizonyára szűkülni fog a keresztmetszet. De ez Magyarországon egyelőre nincs napirenden. A munkáltatói oldalon általában nem az ágazat a rendező elv, hanem a vállalati méret. Az MSZOSZ mint a versenyszféra meghatározó szakszervezete nyilvánvalóan olyan partnerekkel tárgyal szívesen, akik ezt a területet fedik le.
Középszintű érdekegyeztetés
– Az országos érdekegyeztetés mellett középszintű kapcsolatokra is szükség van – hívta fel a figyelmet Gál Rezső, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez tartozó Villamosenergia-ipari Szakszervezeti Szövetség elnöke. – Nekünk, mint ágazati szakszervezetnek nagyon fontos, hogy legyen középszintű ágazati munkaadói szövetség. Ha nem volna, nem lehetne ágazati érdekegyeztetést folytatni, hiszen nem volna partnerünk. Amikor még a privatizáció előtt tárgyaltunk a villamosenergia-ipar átalakításáról, a szakszervezet egyik követelése volt – és ezt furcsállták is az érintettek –, hogy a privatizáció után is a munkáltatói szövetséget működtessék, és ez kerüljön be az új befektetők privatizációs szerződésébe. Erről nagy viták is voltak, azt a választ kaptuk: csak nem képzeljük, hogy ugyanazon munkáltatói szövetségbe fog tartozni a német, a brit, az amerikai és a francia befektető. A munkáltatói szövetség, a Villamosipari Társaságok Szövetsége tevékenységében több állomás volt. Már a megalakulására is azért kerülhetett sor, mert az új tulajdonosok elismerték az ágazati érdekegyeztetés szükségességét. Minőségi változás akkor következett be, amikor a privatizáció végbement, mivel a munkáltatói szövetség is újragondolta a tevékenységét. Attól kezdve volt egy bizonyos kettősség, hiszen az állami tulajdonos az egyeztetéseken olykor más szempontokat érvényesített, mint a külföldiek. Amikor a VTSZ-ben dominánsak lettek a külföldiek – ma a 16 villamosipari cégből 12 külföldi tulajdonú –, kiszélesítették a döntési mechanizmust. A konkrét ügyekben kemény tárgyalásokat folytatunk esetenként, de korrekt a viszony: ha egy megállapodást megkötünk, be is tartják. Partnerként mutatkoznak például a foglalkoztatási alap ügyében is, érdekeltek, hogy közösen oldjuk meg ezt a programot, segítségüket nem is tudjuk nélkülözni, hiszen sok információt csak a munkáltatótól tudunk beszerezni. A munkaadói oldal fúziói a szakszervezet szerint időszerűekké váltak, túl sok volt, és még mindig sok a munkáltatói szövetség – ám a szakszervezet is sok – tette hozzá Gál Rezső. – Azt hiszem, ez azért hasznos mindkét oldalon, mert az érdemleges együttműködés feltétele, hogy legyenek olyan partnerek, amelyek ha kötnek egy megállapodást, képesek is betartani, és megfelelő erőt tudnak felmutatni.
Fúziók előnyei
Nagyon fontos a szakértelem is. Ha viszont nagyon szétaprózottak a szervezetek – akár munkáltatók, akár munkavállalók –, annak az a hátránya, hogy a kisebb szervezetek nem nagyon tudják megfizetni a piacon a szakértőket. A fúziók emiatt a szakszerűség szempontjából mindenképpen pozitív eredménnyel járnak.
Az ÉT munkáját tekintve a kezdetektől egyre inkább megfigyelhető, hogy a hangsúly eltolódik a munkáltatói szövetség és a szakszervezet párbeszéde irányába. Az államnak egyre kevésbé funkciója, hogy mint érdekegyeztető partner döntéseket hozzon, inkább a párbeszédet kell menedzselnie, átalakul a szerepe. Ugyanakkor ahol az állam megmarad tulajdonosként, ott igazi partnerként funkcionál – ez így van nálunk, közszolgáltatóként az atomerőműben, az MVM-ben, az OVIT-ban. Mi az MVM-ben valós tulajdonosként számítunk az államra – nálunk bizonyára mindig fennmarad ez a kettős funkció.
