Az új munkaügyikormányzat több jelentős változtatást ígér a munka világában: átalakítást tervez a munkaügy igazgatásában, céljai között szerepel a Munka Törvénykönyve módosítása, és a kormányprogram szerint a jelenleginél magasabb szintre kívánják emelni az érdekegyeztetést. Az elképzelésekről és a megvalósításról kérdeztük Őry Csabát, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkárát.
Milyen változások lesznek az új kormány hivatalba lépésével a munkaügyi adminisztrációban?
– Elképzeléseink szerint különválik majd az aktív és a passzív foglalkoztatáspolitika ügyeinek intézése. A segélyezés, azaz a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kerülnek, míg az aktív eszközökről a Gazdasági Minisztériumban születik döntés. Ezt az indokolja, hogy a két eltérő jellegű ellátórendszernek nem csupán az eszközei, hanem az intézményrendszere is ésszerűen elkülöníthető. A gazdasági tárca bevonása a foglalkoztatáspolitikába mindenképpen indokolt. Álláspontunk szerint a munkahelyteremtésben nagy szerepe lesz annak, hogy a kis- és középvállalkozások milyen feltételekkel tudnak működni. A multinacionális cégek ugyanis általában nem munkaerőigényes technológiákat alkalmaznak. A vállalkozások gazdasági-szabályozási környezetének kialakításában kulcsszerepe lesz a Gazdasági Minisztériumnak, és nem árt, ha a munkaügyi és a gazdaságpolitikai tervezés, elemzés egy tárcához tartozik. Mindezek mellett az új kormány fontosnak tartja az oktatást mint a munkához való jutás esélyét növelő egyik legfontosabb tényezőt. A szakképzés felügyelete ezért az oktatási tárca hatáskörébe kerül, bár a finanszírozás és a szakmai irányítás kérdéseiről még folynak egyeztetések a szociális és az oktatási minisztérium között. Úgy látjuk, hogy a munkahelyteremtés, mint az egyik legfontosabb cél, ezekkel az átcsoportosításokkal érhető el a leghatékonyabban.
Hogyan alakul majd a munkaadók és a munkavállalók kapcsolata a kormánnyal? Milyen szerepet szánnak az Érdekegyeztető Tanácsnak?
– Az Érdekegyeztető Tanácsot alapvető intézménynek tartjuk a demokratikus államberendezkedésben. A fontos, nemzeti összefogást igénylő kérdésekben kell hogy legyen párbeszéd a szociális partnerek között. Az ÉT működését azonban hatékonyabbá kell tenni, pontosabban körül kell írni a szerepét. Egyfelől a politikai alkuk megszületéséhez szükség van arra, hogy a miniszterelnök vagy a szakminiszterek és az érdekképviseletek vezetői bizonyos időközönként – a megoldandó problémáktól függően – tárgyalóasztalhoz üljenek. Nem kell azonban formalizálni az érdekegyeztetést, sokkal inkább fontos valódi tartalommal megtölteni a megbeszéléseket: a szociális partnerek vezető személyiségeinek olyankor kell találkozniuk, amikor lehet és érdemes megállapodni. A hagyományos munkaügyi egyeztetések viszont hatékonyabbak, ha a munkahelyeken vagy ágazati szinten folynak. Az alapvető munkaügyi kérdéseket – például a minimálbér ügyét – természetesen országos szinten kell eldönteni.
Az előző kabinet hivatalba lépésekor kezdeményezte társadalmi-gazdasági megállapodás megkötését. Tervez-e hasonlót az új kormány?
– Az új koalíció egyik legfontosabb célja az infláció csökkentése. Mivel a pénzromlás mértékének alakulásában a piaci szereplők várakozásainak jelentős szerepe van, ezért a szociális partnerek közötti megállapodás segíthet a kormányzati célok elérésében, amennyiben kiszámíthatóbbá teszi a gazdaságpolitikát.
Az országos szintű megállapodások mellett több szakember hiányolja a vállalati vagy ágazati szintű kollektív szerződéseket a munka világából.
– Valóban rendkívül kevés kollektív szerződés van ma Magyarországon: munkahelyi szintű megállapodásból mintegy 50-et, ágazati szintű szerződésből pedig kevesebb mint két tucatot tartanak számon. A munkáltatók és a munkavállalók viszonyában sok az egyenlőtlenség, a kapcsolatrendszert a munkavállalók kiszolgáltatottsága jellemzi. A kormány tehát fontosnak tartja, hogy a jövőben minél több és minél tartalmasabb kollektív szerződés jöjjön létre.
Milyen jogszabályok elfogadását, illetve módosítását ítéli sürgősnek az új munkaügyi kormányzat?
– A munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentéséhez kapcsolódva szükség van a Munka Törvénykönyve megújítására. E jogszabály megalkotói ugyanis erősebb érdekérvényesítő képességű munkavállalókkal számoltak, a gyakorlat azonban mást mutat. A kormány a munkaügyi ellenőrzések rendszerét, a munkaügyi felügyeletet is erősíteni kívánja, az állam ugyanis nem bújhat ki a jogszabályok betartatásának felelőssége alól. Felülvizsgálatra szorul ugyanakkor a közszolgálati szféra munkajogi szabályozása: az érintettek kívánságának megfelelően egységes közszolgálati törvény megalkotását tervezzük. Mindezek mellett indokolt a foglalkoztatási törvény felülvizsgálata is, ezt azonban nem szabad ötletszerűen végrehajtani.
