A hazai vállalkozások külpiaci érvényesülésében, piacra jutásában fontos szerep hárul a kereskedelmi képviseletekre. A szervezet jelenleg éppen átalakulásának közepén tart, a rájuk is támaszkodó vállalkozásoknak számos új dolgot kell megtanulni. Cikkünk ebben nyújt segítséget.
Úgy tűnik, a jövőben is a központi költségvetés fizeti a külgazdasági szervezet működési költségeinek túlnyomó részét. Noha a tárgyalások jelenleg is folynak a gazdasági kamarák és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) között a kereskedelmi szolgálat finanszírozásáról, nem valószínű, hogy akár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), akár a Magyar Agrárkamara vagy a Magyar Kézműves Kamara jelentős összeget ajánlana fel. Pedig a nem állami pénzeknek is bőven lenne helye a kormányhatározattal tavaly átalakított külgazdasági képviseleti rendszerben. A kereskedelmi szolgálat 46 külföldi irodája közül finanszírozási problémák miatt április 30-ig tizenhármat be kellett zárni.
A külgazdasági szervezet átalakításával, 1997. július 1-jét követően a diplomáciai jellegű tevékenységet az IKIM szakmai irányítása alatt álló külgazdasági attasék végzik a Külügyminisztérium állományában. Az összesen 48 állomáshelyen dolgozó 51 szakember munkáját így egyszerre két minisztérium is felügyeli. A külügy zökkenőmentesnek ítéli a kereskedelmi kirendeltségek átszervezését.
Átalakuló szervezet
Véleményük szerint a gazdasági diplomácia sikeresen helyet talált magának az egységes külképviseleti rendszerben. A külgazdasági attasé több városban – például Ammánban, Szingapúrban vagy Dar es Salaamban – ideiglenes ügyvivő is. Ho Si Minh-városban pedig az attasé látja el a főkonzuli feladatokat. A vállalkozások külpiaci megjelenését a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) keretében létrehozott kereskedelmi szolgálat munkatársai segítik.
A külgazdasági attasék feladatai közé tartozik az országunkat bemutató propaganda szervezése, a befektetők érdeklődésének felkeltése, a konkrét üzletek előkészítése, a kereskedelmi, fogyasztóvédelmi versenyszabályok és a nemzetközi áruegyezmények működésének figyelemmel kísérése mellett a kiemelt nagyvállalatok exportjának előmozdítása is. A kereskedelmi szolgálat ezt kiegészítve elsősorban a kis- és középvállalkozások befektetési, üzleti kapcsolatainak kialakítását segíti, bemutatókat, vásárokat, kiállításokat, konferenciákat szervez, továbbá tájékoztatja az érintett piaci szereplőket a fogadó ország gazdasági konjukturális helyzetéről, a hatóságok és a szakmai szervezetek előírásairól.
Képviseleti tapasztalatok
A kormányzat a profiltisztítástól – a hatékonyság növekedése mellett – a költségek mérséklődését várta. Ez azonban eddig még főként csak a korábbi kereskedelmi képviseletek személyi állománya egyharmadának hazahívásából eredő bérköltségcsökkenésben nyilvánul meg. Rövid távon nem is lehet jelentős megtakarításra számítani az átszervezésből, hiszen például több, megszüntetésre váró irodának van jelenleg is élő bérleti szerződése" – vélekedik Melega Tibor, az ITDH vezérigazgatója. A működési költségek profiltisztításból származó csökkenése csak hosszabb távon, 2-3 év múlva jelentkezhet.
Melega Tibor szerint a kormány vélhetőleg jelentősebb kamarai részvételre számított a költségek fedezésében. A külpiaci támogatásra azonban főként a kis- és középvállalkozásoknak van szüksége, amelyek kevesebbet tudnak áldozni ezekre a célokra. A gazdasági kamarák tavaly a második félévben 100 millió forinttal járultak hozzá a külföldi irodák működtetéséhez, az idén pedig az ITDH 200 millió forint támogatást remél a köztestületi szervezetektől. Soós Adrianna, az MKIK főtitkár-helyettese elmondta, hogy hasznosnak tartják a külföldi irodák fenntartását, hiszen a vállalkozások igénylik szolgáltatásaikat. A köztestületi kamarák szeretnének az eddigieknél nagyobb befolyást gyakorolni a kereskedelmi szolgálat tevékenységére – igazgatótanácsi tagságot szeretnének kapni az – IKIM 93, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 7 százalékos tulajdonában levő – ITDH-ban. Résztulajdont is szeretnének szerezni. A főtitkárhelyettes az anyagi hozzájárulással kapcsolatban felhívta a figyelmet: a területi kamarák önállóan hozzák döntéseiket, ezért a központ nem tehet ígéreteket a beleegyezésük nélkül. Az átalakulás tapasztalatairól szólva Soós Adrianna elmondta, hogy a kereskedelmi szolgálatról a területi kamaráknál különböző vélemények formálódnak aszerint, hogy az adott megyében működő vállalkozások mennyiben érdekeltek a külpiaci jelenlétben. Hozzátette: a vállalkozások külkereskedelmi tevékenységét nemcsak a külföldi irodák segíthetik, hanem a belföldi szolgáltatóközpontok is. Ezek létesítésében és az ITDH által jelenleg működtetett nyolc magyarországi iroda számának bővítésében a kamarák aktív szerepet vállalnának.
A pénzügyi segítségre sürgősen szüksége lenne a külgazdasági szervezetnek. Melega Tibor elmondta, hogy a központi költségvetés 1174 millió forintot irányoz elő erre az évre a kereskedelmi szolgálatok számára, ez azonban nem fedezi az összes iroda költségeit – ezért kerül sor a bezárásokra.
Jelen és jövő
Az ITDH vezérigazgatójának véleménye szerint megközelítőleg 400 millió forint hiányzik a külföldön működő magyar kereskedelmi szolgálatok működéséhez. Korábban évente mintegy 2 milliárd forint jutott a kereskedelmi képviseletek fenntartására, a kormányzat ettől az évtől kezdve azonban már saját bevételeket is vár a kereskedelmi szolgálattól. A tárgyalások jelenleg is folynak az ipari minisztérium és a gazdasági kamarák között, de a megegyezés egyelőre várat magára. Balás Péter, az IKIM helyettes államtitkára kijelentette: a tárca mindenképpen szeretné elérni, hogy a kamarák a tavalyi 100 millió forintot követően idén 200 millióval járuljanak hozzá az irodák működtetéséhez. Soós Adrianna elmondta, a vállalkozások elfogadják, hogy fizetni kell olyan szolgáltatásokért – például fordítás, tolmácsolás vagy illetékkel járó okmányok beszerzése –, amelyek a szolgálatnak is pénzbe kerülnek. Ennek ellenére nem valószínű, hogy az irodák kitermelik maguknak a kiesett állami támogatást pótló összeget.
Az irodák számának csökkentéséről szólva Melega Tibor hangsúlyozta: a képviseleti irodák bezárásánál elsősorban azt vették figyelembe, hogy milyen értékű és volumenű, továbbá hány vállalattól származik az adott országba irányuló magyar export. Mérlegelték ugyanakkor azt is, hogy a kereskedelmi szolgálatok költségvetéséből mennyit használ fel az adott iroda, mekkora export mellett. Így került a bezárandók listájára – Chicago, Bejrút, Damaszkusz és Rio de Janeiro mellett – a sydneyi, amely az egész kereskedelmi szolgálat anyagi eszközei 2 százalékának felhasználása mellett a magyar kivitelnek mindössze 0,1 százalékát adó ausztráliai exportot támogatta. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy míg Auszráliába kevesebb mint 200 magyar vállalat exportált, addig a szomszédos Ausztriába több mint 4000 – indokolta a döntést Melega Tibor. Arra azért ügyeltek, hogy olyan fontos partnerrel, mint az Egyesült Államok, ne szakadjon meg az összeköttetés: a chicagói iroda feladatait a New York-i szolgálat vette át.
Mindenesetre furcsának mondható, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez oly fontos export és a beruházások fejlesztéséhez hatékonyan hozzájárulni képes kereskedelmi szolgálat költségeinek fedezete meglehetősen nehezen teremthető elő. Az események arra utalnak: a magánszféra egyelőre nem igyekszik, hogy betöltse az állam részleges kivonulása után maradt űrt. Ez azonban valószínűleg csupán idő kérdése, hiszen a vállalkozásoknak egyre inkább fontossá válik a külpiaci jelenlét. Persze az is elképzelhető, hogy az állam mégis mélyebben a közkasszába nyúl és ismét a magánszféra segítségére siet.
