288 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).

Kérdés: Szociális szolgáltató központunknál az egyik közalkalmazott takarító táppénzjogosultsága 2026. október 10-én lejárt. 2026. szeptember 8-án visszamenőlegesen 2026. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg számára D minősítési kategória szerint. Értelmezésünk szerint ebben a kategóriában már csak folyamatos támogatással foglalkoztatható a közalkalmazott. Ha az intézményvezető alkalmatlannak tartja a munkavégzésre a rokkantsági ellátás megállapítása miatt, a táppénz alatt megszüntethető-e valamilyen formában a közalkalmazotti jogviszonya? Másik munkakört sem a munkáltató, sem a fenntartó más intézménye nem tud felajánlani számára. Mindenképpen kötelező az üzemorvosi vizsgálat az alkalmatlanság megállapításához? Amennyiben az üzemorvos alkalmasnak találja a munkavégzésre, de az intézményvezető nem, utóbbi élhet-e a fellebbezési jogával? Amennyiben az üzemorvos alkalmatlannak tartja a munkavégzésre, milyen formában szüntethető meg a jogviszonya? Felmentésen kívül van-e más lehetőség? Felmentés esetén minden esetben megilleti őt a felmentési idő, valamint a végkielégítés?

Kérdés: A kormánytisztviselők rugalmas munkarendben, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidőben dolgoznak. A munkavégzésre rendelkezésre álló peremidő hétfőtől péntekig 06:30–20:00 óráig tart, ezen belül a törzsidő hétfőtől csütörtökig 08:30–14:30, pénteken 08:30–12:30. A belső készenléti szabályzat alapján a munkanapi készenlét 19:00 órától a következő nap 07:00 óráig tart. A készenléti beosztás egy hónapra előre kerül közlésre. Jogszerű-e a Kit. alapján, hogy a fentiek szerinti rugalmas munkarendben foglalkoztatott kormánytisztviselő a szabadsággal érintett munkanapon (tehát ugyanazon nap) 19:00 órától készenlétet teljesítsen? Befolyásolja-e ennek megítélését, hogy a rugalmas munkarend peremideje 20:00 óráig tart, miközben a készenlét már 19:00 órakor megkezdődik? A munkaügyi szakterület álláspontja szerint a szabadság a kormánytisztviselőt az adott munkanapon 8:00–17:00 óra közötti munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíti. Helyes-e ez az értelmezés rugalmas munkarend alkalmazása esetén, és ebből következően teljesíthető-e ugyanazon napon 19:00 órától készenlét, vagy a szabadság rendeltetésére és pihenési funkciójára tekintettel a szabadsággal érintett munkanapra készenlét sem rendelhető el? Ha a szabadsággal érintett napon 19:00 órától teljesített készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, az a Kit. 129. §-ának (8) bekezdése szerinti szabadságmegszakításnak minősül-e, vagy készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzésként kezelendő? Amennyiben a tényleges munkavégzés a szabadság megszakításának minősül, szükséges-e külön munkáltatói intézkedés, és hogyan kell a szabadság- és munkaidő-nyilvántartást helyesbíteni? Befolyásolja-e a fentiek jogi megítélését, hogy a készenléti kötelezettséget a szabadság engedélyezését megelőzően egy hónapra előre már közölték?

Kérdés: Intézményünk szociális ágazatban (idősek és fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása) működik, humánpolitikai/munkaügyi ügyintézője humánszervező egyetemi végzettséggel és személyügyi szervező főiskolai végzettséggel H fizetési osztályba került besorolásra. Olyan ellenérv került elő a besorolás tekintetében, miszerint a 257/2000. Korm. rendelet szerint nem ágazatspecifikus munkakör, egyetemi-főiskolai végzettséget nem igényel, ezért nem sorolható H fizetési osztályba. Azonban, szerintünk, ezzel ellentmond a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése, miszerint az ellátandó munkakörhöz szükséges legmagasabb iskolai végzettséggel kell a dolgozót besorolni. Mi a helyes besorolás a fenti esetben?

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?

Kérdés: Cégünk a munkaidő-nyilvántartást eddig jórészt papíralapon végezte. Kb. 1,5 éve elkezdtünk használni egy online nyilvántartó rendszert, azonban mivel nincs mindenkinek számítógépes hozzáférése, így a dolgozók fele továbbra is a papíralapú jelenlétit töltögeti. Szeretnénk átállni teljesen az online rendszerre, de azt az információt kaptam, hogy ezt nem fogadja el még a munkaügyi hatóság. Milyen módon lehet teljesen kiváltani a papíralapú nyilvántartást, hogy az jogszerű legyen, és egy esetleges ellenőrzésen is megállja a helyét?

Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaság egyes ügyfelei számára toborzási tevékenység ellátását is vállalja, azzal, hogy (i) az ilyen tevékenység ellátására bejegyzett magán-munkaközvetítőt vesz igénybe alvállalkozóként, (ii) az alvállalkozó igénybevételét lehetővé teszi a munkaerő-kölcsönző és az ügyfele közötti szolgáltatási szerződés; (iii) a magán-munkaközvetítést végző alvállalkozó és a munkaerő-kölcsönző ügyfele között nincs szerződéses jogviszony. A munkaerő-kölcsönző cég tevékenysége – az erre engedéllyel rendelkező alvállalkozó közvetlen bevonása révén – magán-munkaközvetítésnek minősül-e? Ha igen, milyen jogkövetkezményekkel, illetve szankciókkal jár rá nézve az engedély nélküli munkaerő-közvetítés és mely jogszabályhelyek alapján? Amennyiben a munkaerő-kölcsönző céget törlik a kölcsönzők nyilvántartásából, és három évre eltiltják e tevékenység végzésétől, van-e jogszabályi akadálya annak, hogy az ilyen társaság tagja és/vagy ügyvezetője új munkaerő-kölcsönző vállalkozás alapításával és engedélyeztetésével a jövőben azonos tevékenységet folytasson?

Kérdés: A munkaviszonyom 2006. augusztus 7. óta folyamatos, kilenc éve, 2017. május 1-től vagyok napibéres elszámolásban, kötetlen munkarendben. Innentől kezdve nem számolják el nekem a munkaszüneti napokat, ha nem dolgozom aznap. Ezeket pihenőnapként tüntetik fel a havi elszámolásban, így ezekre a napokra nem jár bér. Ez jogos a munkáltató részéről?

Kérdés: Szociális gondozó (önkormányzati intézmény) közalkalmazottja másfél év közalkalmazotti jogviszony után nem a soron következő alkalmassági vizsgálaton, hanem informálisan jelezte a felettesének, hogy külső szakorvos véleménye alapján nem emelhet 2 kg-nál többet, illetve nem sétálhat. Jogosult-e ez alapján a munkáltató munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni? Mit tehet, ha nem együttműködő, és nem ismeri el az informális közlést a közalkalmazott? A felmentésében mire kell hivatkozni, ha mégis elmegy a munkaalkalmassági vizsgálatra, de „nem alkalmas” minősítést kap? Mennyi felmentési idő jár a részére?