Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott szabadság nyilvántartása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszból: […]napja nullaórás munkanap (szabadnap), és van két heti pihenőnapja. Az idézett szabály szerint úgy kell tekinteni, mintha öt munkanapja volna, és eszerint kell a szabadságot kiadni. Tehát, az egész heti mentesüléshez öt munkanap szabadság szükséges. Minden szabadságnapot a munkavállaló szerződés szerinti munkaidejével (itt: 6,4 órával) kell elszámolni, és ennyi időre jár a távolléti díj is.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. A kérdés szerint ez azt jelenti, hogy a hétfőtől csütörtökig kiadott napokra 8 óra szabadság számolandó el, péntekre nulla óra (tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4111

2. találat: Órában nyilvántartott pótszabadság átvitele 2021-re

Kérdés: Szabadságátvitellel kapcsolatban szeretnék kérdezni. A szabadságokat a vállalkozás órában tartja nyilván. A vírushelyzet miatt a dolgozóinknak év közben többször módosult a munkaideje. Év végén, megállapodással az átvihető, életkor után járó pótszabadság óráinak számát hogyan kell számolni? Az évre járó életkor után járó szabadság napjainak száma szorozva a december 31. napján érvényes szerződés szerinti munkaidővel? Például, ha 50 éves a dolgozó, akkor 10 nap × 4 óra, ha decemberben 4 órás részmunkaidős (hiszen szabadságnapokról rendelkezik a törvény), vagy ki kell számolgatni egész évben, hogy hány naptári napot volt 2 órás, 4 órás, 5 órás stb., és az életkor után járó pótszabadságokat ez alapján órában meghatározva, maximum azok összege mehet át megállapodással?
Részlet a válaszból: […]rendelkezhetnek, hogy az életkori pótszabadságot elegendő a tárgyévet követő év végéig kiadni [Mt. 123. § (6) bek.]. Ez a megállapodás tehát naptári évente külön megkötendő, ugyanakkor nincs sem írásos formához, sem határidőhöz kötve (akár a tárgyév utolsó napján is lehet ilyen megállapodást kötni).E megállapodás az életkori pótszabadság napban meghatározott mértékére vonatkozik, és nincs jelentősége, hogy az adott évben a munkáltatónál a szabadság elszámolására melyik módszer szerint kerül sor. Tehát a kérdés szerinti példában az 50 éves munkavállalóval 10 munkanap életkori pótszabadság "átviteléről" lehet megállapodni. December 31-én a tárgyévben ki nem adott, átvitt szabadság mértéke nem lehet több, mint az akkor irányadó szerződés szerinti napi munkaidő és az életkori pótszabadság napjainak szorzata. A munkavállaló munkaszerződése szerinti munkaidőnek a szabadság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4061
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Vezető állású munkavállaló szabadságának megválthatósága

Kérdés: Vezető állású munkavállalónknak felmondunk. A felmondás előkészítése során kiderült, hogy a szabadság-nyilvántartás szerint jelentős mennyiségű szabadsága halmozódott fel. Meg kell neki ezt váltanunk annak ellenére, hogy kötetlen volt a munkaideje?
Részlet a válaszból: […]megfelelően - amint azt helyesen is tették - a szabadságát is nyilván kell tartani [Mt. 134. § (1) bek. c) pont].Önmagában az, hogy a vezető munkarendje kötetlen, és ennélfogva maga jogosult beosztani a munkaidejét, és a gyakorlatban általában nagy önállóságot élvez annak meghatározása tekintetében is, hogy mikor veszi igénybe a szabadságát, még nem jelenti azt, hogy amennyiben a szabadság egy részének kiadására nem került sor, a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor ne kelljen azzal elszámolni. A vezető tekintetében is irányadó ugyanis az Mt. azon rendelkezése, amelynek értelmében a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). Mivel a kérdésben említett nyilvántartást Önök mint munkáltató vezették, az egyértelműen tanúsítja, hogy hány munkanap szabadság kiadására nem került sor a munkaviszony fennállása során. A munkáltató a vezető esetében is köteles azt ellenőrizni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3974

4. találat: Bérprogram tévedése - "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot - valószínűleg - napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszból: […]naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól; a szabadság nyilvántartása ilyen esetben a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban történik [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. A szabadság kiadása és elszámolása során a kérdés alapján a munkáltató több nap szabadságot engedélyezett, mint amennyi a munkavállalót megillette volna, de az egyes szabadságnapok elszámolása (órákban) helyes volt. Ez a hiba a munkáltató érdekkörében merült fel, és ha a szabadságok kiadásáról a munkáltató rendelkezett, akkor azokat - az azokra járó bért - visszakövetelni a munkavállalóktól nincs jogalap; lényegében a munkáltató egyoldalú döntése (esetleg engedélye) alapján több szabadságra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3761

5. találat: Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszból: […]érdekében rendelhető el (Mt. 110. §). Az ügyelet költségesebb, hiszen arra az alapbér 40%-a jár, míg készenlétre csak 20% [Mt. 144. § (1) bek.]. Munkavégzés esetén a munkavégzéssel töltött időszakra a munkavállalót az általános szabályok szerint illeti meg bérpótlék, a rendes munkabérén felül [Mt. 144. § (2) bek.]. Ha például ügyelet alatt legalább egy órát éjszaka (22 és 6 óra között) dolgozik a munkavállaló, éjszakai pótlékra is jogosulttá válik a munkavégzés idejére.A bérpótlék, így az ügyelet pótlékának számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával kell osztani [Mt. 139. § (2)-(3) bek.]. Az ügyelet díjazása esetén tehát meg kell vizsgálni, hogy hány óra ügyeletet teljesített a munkavállaló, és az előzőek szerint megállapított egy órára jutó alapbér összegével kell azt felszorozni. Az ügyelet díjazására átalány fizetésével is sor kerülhet, ha arról a felek a munkaszerződésben megállapodnak [Mt. 145. § (2) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a munkáltató egy összegben, átalányban fizesse az ügyeletre járó teljes díjazást, ezt azonban úgy érdemes kalkulálni, hogy a munkáltató az egy hónapban átlagosan elrendelt ügyeleti órák számát veszi hozzá alapul (nem a teljes havi alapbér 40%-át).Az ügyelet rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül attól, hogy az ügyelet alatt mennyi tényleges munkavégzés történik, és az teljes egészében beszámít a rendkívüli munkavégzés éves maximális korlátjába [Mt. 107. § d) pont,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2352

6. találat: Szabadság kiadása és nyilvántartása napokban és órákban

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?
Részlet a válaszból: […]nyilván a szabadságot, ez nem jelenti azt, hogy órákban is ki lehet adni: az Mt. 124. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. E paragrafus (3) bekezdése továbbá kimondja: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - az általános szabálytól eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Mindez a munkavállalóra irányadó munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat jelenti, vagyis minden munkanap esetén tudni kell, aznap hány óra rendes munkaidőt kellene teljesítenie szabadsága hiányában. Azaz nem a munkaszerződés szerinti munkaórákat, hanem a beosztott munkaidőt kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2081

7. találat: Szabadság kiadása és nyilvántartása - a munkaidő-beosztás függvényében

Kérdés: Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló - munkaidőkeret alkalmazása nélkül - egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
Részlet a válaszból: […]hiányában - általános munkarendben került foglalkoztatásra. Ebből következően nem azért teljesített heti 40 óránál többet az elszámolás alapján, mert szabadságra ment, hanem azért, mert nem egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatta a munkáltató.A munkavállaló önmagában azért, mert a heti beosztás szerinti (illetve elszámolásra kerülő) munka­ideje meghaladja a 40 órát, nem mehet el hamarabb munkahelyéről; ilyen törvényi kedvezmény nem illeti meg. A munkáltató ugyanakkor engedélyezhet részére távollétet, abban megállapodhatnak; a munkaidő-beosztás módosítására - például arra, hogy a pénteki napon azért dolgozik csak 6 órát a 8 helyett, mert azt a héten korábban ledolgozta - azonban csak akkor kerülhet sor, ha az a munkavállaló érdekében történik, a megállapodás összességében a munkavállaló javára tér el a törvényi rendelkezésektől [Mt. 43. § (1)-(3) bek.]. Például azért, mert a munkavállaló pénteken a gyermeke sportfellépésére szeretne elmenni, amire csak akkor ér oda, ha hamarabb mehet el a munkahelyéről. Ilyen munkavállalói érdek a szabadság kiadásával összefüggésben azonban nem merül fel.A kérdés második felére válaszolva, elöljáróban: a munkaidőkeret az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának törvényi előfeltétele. Ugyanakkor önmagában a munkaidőkeret megléte nem jelenti a munkaidő egyenlőtlen beosztását. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (1)-(2) bek.]. A szabadság nyilvántartása munkanapokban történik [Mt. 124.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2053

8. találat: Szabadság elszámolása - váltási korlátok

Kérdés: Szabadságok nyilvántartása és kiadása: az egyik munkaterületen az eddigi napi 8 órás munkarend helyett munkaidőkeret kerül bevezetésre, a munka intenzitásától függően 12 óra is lehet a munkaidő, ami a nyári időszakban szinte állandósul. A szabadságot, melyet eddig napban tartottunk nyilván, és 8 órás munkanapra adtunk ki, ezek után mennyivel kell számolni? Ha eddig napban tartottuk nyilván a szabadságot, év közben hogy lehet áttérni ennél a néhány dolgozónál a szabadság órában való nyilvántartására, kiadására? Vagy ezután is, ha napi 12 órát dolgozik, a szabadsága 8 órát fog érni?
Részlet a válaszból: […]távolléti díj illeti meg (általános teljes munkaidőt feltételezve), és 8 óra teljesített munkaidőként kell nyilvántartani a munkaidő elszámolásához is.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. Például ha a napi 8 órára szerződött munkavállaló olyan munkanapjára kap szabadságot, amelyre 12 órára volt beosztva, éves szabadságkerete 12 órával, azaz másfél nappal csökken. Ebben az esetben a teljesített munkaidőt is a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva (ebben a példában tehát 12 órát).A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1962

9. találat: Szabadság és betegszabadság kiadása

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?
Részlet a válaszból: […]dönthet úgy is, hogy az adott naptári évben a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a szabadság kiadása során. Utóbbi esetben a szabadságot nem munkanapban, hanem a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (2)-(4) bek.].A betegszabadság kiadásánál ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha a betegszabadság órában kerül kiadásra, és a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni [Mt. 126. § (4) bek.]. A törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1810

10. találat: Szabadság kiadása - áttérés napról órára

Kérdés: A munkavállalóinknak 2013. augusztus 1-jétől munkanapban adtuk ki a szabadságokat, mivel eddig általános munkarendben dolgoztak. A termelési igények miatt október 1-jétől meg kellett változtatni a munkarendet, és munkaidőkeret került bevezetésre. Ebben az esetben át lehet még térni a munkaórában történő kiadásra, vagy most már egész évben munkanapban kell folytatni a szabadság kiadását?
Részlet a válaszból: […]munkaidő-beosztás esetén a munkáltató dönthet úgy is, hogy az adott naptári évben a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a szabadság kiadása során. Utóbbi esetben a szabadságot nem munkanapban, hanem a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (2)-(4) bek.].A törvény azt mondja ki, hogy egyenlőtlen munka­idő-beosztás alkalmazása esetén kell a tárgyév hátralévő részére vonatkozóan dönteni abban, hogy a szabadság munkanapban vagy munkaórában kerül ki­adásra és nyilvántartásra.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1808
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést