"Employer of Record" – elhatárolása a munkaerő-kölcsönzéstől

Kérdés: Egy, az utóbbi időben egyre elterjedtebb jogintézmény, illetve kapcsolatrendszer értelmezésében, a munkaerő-kölcsönzéstől való elhatárolásban kérjük a segítségüket, mégpedig az "Employer of Record" (EOR) intézményével kapcsolatban. Ez alatt olyan, valamely uniós tagállamban székhellyel rendelkező szervezeteket értünk, amelyek megállapodást kötnek egy többnyire (de nem kizárólag) harmadik országbeli vállalattal, hogy a nevükben – de facto helyettük – alkalmazzák az általuk megjelölt munkavállalókat és fizessék a munkabérüket, ezek mellett pedig felelősséget is vállalnak a foglalkoztatási és adózási kérdésekben. Tehát egy EOR-vállalat kvázi a munkáltató szerepét veszi át, és ellátja a HR-rel, bevándorlással és bérszámfejtéssel kapcsolatos jogi és adminisztratív teendőket. Ugyanakkor a napi munkavégzésben az EOR nem vesz részt, nem ad utasításokat a munkavállalóknak, és nem is ellenőrzi munkavégzésüket. A struktúra használata – elméletileg – lehetővé teszi a harmadik országbeli vállalatok számára, hogy közvetve, helyi jogi személy létrehozása nélkül "foglalkoztassanak" munkavállalókat egy tagállamban. Fontos, hogy az EOR-vállalat a megbízó harmadik országbeli vállalat által megjelölt személyt alkalmazza, tehát toborzási tevékenységet nem végez. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tényleges felügyeleti és irányító szerepet az EOR-vállalattal szerződésben álló munkáltató látja el, például meghozza a javadalmazásra, a munkavállaló feladataira és felelősségeire, a projektekre és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó valamennyi döntést. Az EOR ezen tevékenységek adminisztratív és jogi hátterének biztosításáért felel. A fent ismertetett jellemzők alapján felfedezhető-e különbség a magyar jogban ismert és alkalmazott munkaerő-kölcsönzés és az EOR között, vagy a két intézmény megfeleltethető-e egymásnak? Amennyiben nem azonosak, létezik-e az EOR-t szabályozó jogszabály a magyar jogban, vagy teljesen ismeretlen és szabályozatlan még ez a jogintézmény? Amennyiben az EOR-tevékenység munkaerő-kölcsönzésnek minősül, azonban a vállalat nincsen munkaerő-kölcsönzőként nyilvántartásba véve, ennek milyen következményei lehetnek, továbbá a munkavállaló erre a kötelezettségszegésre történő hivatkozással közvetlenül érvényesíthet bármilyen igényt? Amennyiben igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatja mások nevében a munkavállalót – megállapítható, hogy valójában munkaerő-kölcsönzésről van szó. A hatósági nyilvántartásba vétel nélkül végzett munkaerő-kölcsönzés esetében kötelező a munkaügyi bírság kiszabása, és ez sérti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Munkavégzés szabadság alatt "rugalmas" munkarendben

Kérdés: Igazgatóságunk dolgozói valamilyen szinten "rugalmas" munkarendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy kártyás beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, és a napi munkaidő feletti esetleges túlórák tetszőleges későbbi időpontban "elhasználhatók" (például úgy, hogy korábban megy haza, vagy reggel később érkezik). Illetve az esetleges mínuszórákat később le kell dolgozni. Szabályszerű-e, ha a dolgozó bejön a szabadsága alatt munkát végezni, de nem egész napra, hanem például 3-4 órára, viszont aznapra nem törlődik a szabadsága, hanem jóváíródik a kártyáján a bent töltött 3-4 óra, amit későbbi tetszőleges időpontban természetesen el tud használni? Fontos, hogy mindez nem a munkáltató utasítására, hanem a dolgozó kérésére történik. Szabályos-e ez így, vagy ilyen esetben az Mt. szabadságmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.], ezért arra a kötött munkarend szabályait kell alkalmazni, azaz minden beosztási szabály irányadó és kötelező a munkaidő-nyilvántartás vezetése is.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Besorolás az új szakképzési rendszer alapján

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. Az idősek otthonába felvettünk egy érettségivel rendelkező szociális gondozót. C besorolást kapott. Most hozott egy bizonyítványt, mely szerint ő gyakorló ápoló lett. A szakmajegyzékben 5 0913 03 04 azonosító számú a bizonyítványa. Helyesen hova sorolom őt? D vagy E fizetési osztályba? Ez az azonosító szám nem egyértelmű számunkra. És a továbbiakban a friss bizonyítványokat hogyan tudom könnyen felismerni, hogy hova sorolhatóak vele a dolgozók? Gondolok itt az eddigi jól felismerhető OKJ első két számjegyére.
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdése alkalmazásakor", a (3c) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Önkéntes segítő a közegészségügyben

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Amennyiben egy önkéntes segítő munkáját szeretnénk igénybe venni, milyen kötelezettségeink vannak? Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyilvántartásába való bejelentkezés a Köt. alapján megtörtént. Regisztrációs számunk van. Azonfelül, hogy az önkéntessel megkötjük az önkéntes tevékenység ellátására szóló megállapodást (amiben rögzítésre kerül, hogy a tevékenységért ellenszolgáltatás nem jár), illetve vezetünk egy nyilvántartást, van-e még más kötelezettségünk? Amennyiben orvos vállalna önkéntes segítői tevékenységet, van-e valami egyéb tennivaló?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Esedékesség évét megelőző időszakra járó szabadság kiadása

Kérdés: Az Mt., a Kjt. és a Kttv. egyaránt szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, miszerint a tárgyévre megállapított szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Önkormányzatunk intézményeinél előfordul, hogy mégsem kerül teljes egészében kiadásra a megállapított összes éves szabadság, és több évre visszamenőleg, évente pár napot görgetnek. Ajogszabály azt is leírja, hogy ezek a megmaradt napok a jogviszony megszűnésekor megválthatók. A 2017-ben (vagy korábbi években, illetve azt követő években) ki nem adott szabadság kiadható-e 2022-ben, ezzel is csökkentve a jogviszonymegszűnéskor a megváltandó napok számát?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát ha a három évvel korábbi időszakról származó szabadságot a munkáltató nyilvántartja, "görgeti", a bérlapon vagy a munkaidő-nyilvántartásban feltünteti, azzal elismeri e kötelezettségét, és ezzel megszakítja az elévülést. Ahogyan arra a kérdés is utal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján kiadott oklevél alapján lehet megítélni, ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban a képzésben való részvétel a biztosításban töltött idő részeként szerepel. Válaszunkat a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Költségtérítés saját gépkocsi használata után

Kérdés: A Támogató Szolgálatban személyi segítő tevékenységét végző szakdolgozók saját gépkocsit használnak a munkakörük ellátásához. A személyi segítők a munkáltató székhelye szerinti városban és a támogató szolgálat járásainak különböző településein is látnak el személyi segítést, ahová saját gépkocsival járnak. Van olyan dolgozó, aki vidékről jár be a székhelyre, és innen megy vidékre ellátásba. Saját személygépkocsi használata esetén megilleti-e őket költségtérítés és milyen összegben? Milyen nyilvántartást kell vezetni nekik? Kell-e erről írásba foglalni valamit?
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolhatóság módja az adott helyzettől, az ellátandó feladatoktól és a választott megoldáshoz (kiküldetési rendelvény vagy útnyilvántartás) tartozó adminisztrációs kötelezettségektől függ – de természetesen a munkáltató ilyen szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
Részlet a válaszából: […] ...említett munkáltatót. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak a Kjt. 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza. A munkáltató fenntartója a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) folytathat. A 77. § (1) bekezdése értelmében a szakirányú oktatása) a tanítási évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az továbbra is megfeleljen az "átalány" fogalomnak.A készenlét kezdő és befejező időpontját külön nyilván kell tartani a munkaidő-nyilvántartásban [Mt. 134. § (1) bek. b) pont]. A készenlét időtartamára az alábbi megkötések vannak. Négy órát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
1
2
3
4
24